Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (13.o.) Paris Hilton Teréz anya szerepében? címmel közli, hogy egy indiai rendező Paris Hiltonra, a botrányos életéről elhíresült amerikai szállodalánc-örökösre osztaná a Nobel-békedíjas Kalkuttai Boldog Teréz anya szerepét egy filmben. T. Radzsivnat rendező szerint egy számítógépes elemzés meglepő hasonlóságot mutatott ki az amerikai sztár és az 1997-ben elhunyt Teréz anya között. Az indiai rendező április végén találkozik Paris Hiltonnal.

Hazai hírek

Ugyancsak a Népszavában (16.o.) Andrassew Iván A nap embere címmel bírálja Veres András püspököt, az MKPK titkárát, amiért a hétvégén egy pedagógus konferencián azt mondta: a testi fenyítés, mint végső nevelési eszköz, megengedhető, de nem az iskolában, hanem a családban, ám az nem lehet büntetés, és csak szeretetből fakadhat. A cikkíró szerint „Veres püspök nem bírja ki, hogy legalább a választási kampány hajrájában ne szólaljon meg, pedig nagyon jót tenne a katolikus egyháznak, ha ilyenkor minden papjával lelkigyakorlatra vonulna. Nem mindegy ugyanis, hogy miket beszél egy elhülyülésig fokozott választási feleselésben… Egy püspök nem szentesítheti – még csak sejtetéssel sem – a bántalmazást. Ha ezt megengedjük, akkor holnap a rendőr is verheti a rosszcsont felnőtteket – merő szeretetből. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy például a liberális emberek nem adnak néha egy pofont a gyerekeiknek. Dehogynem. Csak abban különböznek a házi diktátoroktól, hogy utána mélységesen szégyellik magukat. Vagyis a püspök jól tenné, ha legalább utólag közölné a hívekkel: ha megütik a gyerekedet – bármekkora szeretettel –, utána röstelld, és kérj bocsánatot az Úristentől.”

(A fenti írással, illetve a konferencián elhangzottakkal kapcsolatban megkérdeztük Veres András püspököt, akinek válaszát hamarosan olvashatják honlapunkon. A Szerk.) 

A Magyar Nemzet (16.o.) Befejeződött az ókeresztény sírok feltárása címmel közli Visy Zsolt régész professzor nyilatkozatát, aki elmondta: véget értek az ásatási munkálatok Pécsett. A IV. századi ókeresztény műemlékegyüttes részeként feltárták a hétkaréjos kápolnát, az úgynevezett Cella Septichorát, két sírkamrát és ötvennégy római sírt. Találtak négy újabb sírkamrát, felfedezték a középkori palota maradványait és talajradarral feltérképezték a késő román kori püspöki káptalan föld alatti romjait. Az ókeresztény sírhelyek feltárása még 1782-ben kezdődött meg, és nagyobb megszakításokkal 2006-ig tartott. Pécs öt éve került fel a világörökség listájára. A diplomát a városnak ítélő testület úgy értékelte, hogy a IV. századi ókeresztény emlékek egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely összeköti a Római Birodalom IV. századi hanyatlásától a Frank Birodalom VII. századi hódításáig terjedő időszakot.

Magyar Kurír