Napi sajtószemle

A Népszabadságban (3.o.) Cseri Péter – Hajba Ferenc Hová kerüljön a kereszt? – katolikus választási útmutatók címmel kifogásolják, hogy a sárbogárdi – Mészáros József –, illetve a győr-szabadegyházi plébános – Rédly Elemér, „utóbbi hittudományi tanár” – is választási útmutatóval látta el a híveket, „kiket egyöntetűen jobbra terelnének.” Mészáros József elmondta: a szórólap elkészítésében tevékeny szerepet vállalt, de az eredmények és kudarcok felsorolását nem ő írta, hanem a helyi jobboldali képviselők. Az írást kizárólag a környékbeli katolikus hívők tájékoztatására szánta. A cikkírók kiemelik: a plébános nem kommentálta azt a tényt, hogy a szórólap a két balliberális kormány tevékenységét 25 negatív példába sűríti, az Orbán-kormány időszakát viszont 29 pozitív állításban foglalja össze. Mészáros József szerint a szórólap nem nyílt kampányolás, hiszen egyik párt támogatására sem szólít fel, csupán a jó és rossz fa bibliai párhuzamát alkalmazza. Akadhatnak, akik az írásból azt a következtetést vonják le, hogy a jelenlegi kormánypártokra kell szavazniuk. A szerzők Rédly Elemérnek, a Győri Hittudományi Főiskola tanárának felhívásából idézik azt a passzust, amely szerint akik a jelenlegi szociálliberális kormányra savaznak, „Isten előtt, lelkiismeretükben felelősek.” A plébános, hittanár elmondta: „Az én értelmezésem szerint az követ el bűnt, aki a lelkiismerete ellen szavaz, vagy nem megy el választani.” Rédly Elemér szerint többek között azért nem szabad a jelenlegi kormányzatra szavazni, mert „aggasztó méreteket ölt a külső és belső államadósság annak ellenére, hogy közben eladták szinte a fél országot…. Nem akarom, hogy folytassák! Akik mégis rájuk szavaznak, Isten előtt, lelkiismeretükben felelősek.” A győr-szabadhegyi plébános az MSZP hívő tagozatát nem tartja igazán kereszténynek, a liberálisokról pedig kifejti: az SZDSZ az istenhit, a hitoktatás, a kultúra és az erkölcs ellen cselekszik. Rédly Elemér nem szavaz az MDF-re sem, hiszen ők még saját pártjuk alapítóit is kizárták soraikból. A plébános így fogalmaz: „… támogatom a Fidesz-Polgári Pártot és a velük szövetségben lévő pártokat, amelyek le tudják váltani Gyurcsányt és csapatát.” A lap munkatársainak kérdésére, miként fér össze papi hivatásával a napi politizálás, a hittudományi tanár azt felelte: „1963-ban több mint két évet ültem börtönben azért, mert nem jártam békegyűlésekre. Akkor azért ítéltek el, mert nem politizáltam, most meg az nem tetszik, hogy nyíltan hangoztatom nézeteimet?” A szerzők írásuk végén megjegyzik, hogy a katolikus püspöki konferencia a közelmúltban a keresztény nevelésben élenjáró tevékenységéért Szent Gellért-díjjal tüntette ki Rédly Elemért.

Ugyancsak a Népszabadságban (14. o.) balliberális értelmiségiek Magánügy? címmel nyílt levélben reagálnak Semjén Zsolt KDNP-elnök Mindszenty bíborost idéző kijelentésére: „Ahol a vallás magánügy, ott korrupcióba, bűnbe, kegyetlenségbe fordul az élet. Hitlerék is magánügynek tekintették a vallást, jött is utána Gestapo, Auschwitz, börtön.” A levélírók megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy „a Fidesz-KDNP pártszövetség vezetői, valamint a Magyar Katolikus Egyház szó nélkül hagyta az aljasságnak és a cinizmusnak fenti tobzódását, mintha a hitleri bestiális ideológia nevében elpusztított milliók tragikus sorsa éppen nem arra figyelmeztetne, hogy milyen rettenetes következményei vannak annak, ha az állam nem tekinti magánügynek állampolgárai vallását, és felekezeti hovatartozását. Semjén Zsolt kijelentésével szembe került a legelemibb humanizmus és saját vallásának értékrendszerével, semmibe vette mindazok fájdalmát és gyászát, akiknek hozzátartozói nagyipari körülmények között váltak a hitleri eszmeiség áldozataivá, továbbá megkérdőjelezte a Magyar Köztársaság alkotmányának és az Európai Unió országainak közös szellemiségét. Felkérjük a Fidesz vezetőit, és minden becsületes politikust, valamint a hazai keresztény egyházakat, hogy nyilvánosan ítéljék el Semjén Zsolt további borzalmak elfogadását is magában hordozó kijelentését.”

A Magyar Nemzet (3.o.) A legszemélyesebb közügy címmel idéz Orbán Viktor ATV Egyenes Beszéd című műsorának adott interjújából. A Fidesz elnöke és kormányfő-jelöltje Semjén Zsolt kijelentésével kapcsolatban elmondta: „A vallás személyes ügy, programunkban az szerepel, hogy a legszemélyesebb közügy. Semjén Zsolt szerintem ezen az állásponton van. A vallás annyiban nem magánügy, hogy az emberek közösségben élik meg a hitüket, ezért személyes.”

A Népszabadságban (15.o.) Vankó Zsuzsa Fundamentalizmus és szabadság című cikkében azt állítja, hogy a vallási fundamentalizmussal való szövetség, az iránta való elkötelezettség veszélyezteti a demokratikus jogállamot, avagy a köztársaságot. A cikkíró leszögezi: „A mai jelentőségteljes vallási fundamentalizmusoknak ez a lényegük: ’Mi tudjuk, mi a jó. Ezt kell az egész társadalom fundamentumává tenni, függetlenül attól, hogy ki hiszi, ki nem, kinek tetszik, kinek nem… Egyes országokban már-már formálódni kezd a valláserkölcsi értékrendre épülő új társadalom modellje.” Vankó Zsuzsa megemlíti Lengyelországot, s úgy látja: „Vannak jó stratégák, akik úgy látják, hogy Közép-Európa a legalkalmasabb terep az első ilyen modellek kialakításához. A liberális hagyományok által jobban meghatározott nyugat-európai államokban nem lehet olyan gyorsan elérni az óhajtott társadalmi átalakulást.” A teológiai főiskolai tanár szerző felteszi a kérdést: „Ennyire hasonlítana egymásra az iszlám és a kereszténység?” Vankó Zsuzsa idézi Jézust: „Az én országom nem e világból való…” „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené”, „azaz ne keverjék össze a két területet. Személye és tanítása mégis óriási hatást tett emberek e világi életére is: átalakította gondolkodásmódjukat, életszemléletüket, erkölcseiket. A kereszténység – a mai eredeti mivoltában – tiszteletben tartja, sőt védi és bátorítja az értelem, a lelkiismeret és a választás szabadságát. Önmagában, a világi hatalom támogatása nélkül képes erkölcsöt, életcélt és reményt közvetíteni az embereknek. A szelídség, az önzetlen adás, az ingyen szolgálat a lényeghez tartozik. A büszke, sértődékeny, harcias és követelődző kereszténység messze eltávolodott alapítója elveitől és szellemétől.”

Magyar Kurír