Napi sajtószemle

– 2006. március 28., kedd | 10:31

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (7.o.) Halál vár az iszlám hitet elhagyókra Afganisztánban címmel ismételten foglalkozik azzal, hogy Afganisztánban az iszlám törvények alapján ki akarják végezni a 41 éves Abdul Rahmant, aki több évig élt Németországban, s ez alatt áttért a keresztény hitre. A liberális orgánum idézi a könyörületes és irgalmas iszlám kabuli mecsetének rangidős papját, Mirhuszein Naszrit, aki szerint nem szabad hagyni, hogy Abdul Rahman elhagyja Afganisztánt, s arra szólította fel a bírákat: „Akasszátok fel a hitehagyottat.” Az újság megjegyzi: „Az iszlámnak meg kellett élnie azt a megaláztatást, hogy a Vatikán oktassa ki a hit mibenlétéről. Angelo Sodano bíboros XVI. Benedek pápa nevében arra intette Hamed Karzai elnököt, hogy ’a mélységes együttérzés, az emberi élet méltósága megköveteli minden ember lelkiismereti és vallási szabadságának tiszteletét’.” Az MH rámutat: Abdul Rahman „a Bibliáját mutogatja, a világ pedig zavartan tiszteli Afganisztán jogait: legfeljebb kivégeznek egy őrültet, aki elemi szabadságjogaival él, de halála nem sok vizet zavar. A Kabulban utcára vonuló tömeg mellesleg nemcsak Abdul Rahman kivégzését követelte, hanem a Halál Bushra! jelszót is kántálta. Az amerikai elnök neve jelen esetben gyűjtőnév és jelkép.” (Abdul Rahmant azóta szabadon engedték – a szerk.)

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (3.o.) Gyurcsány „egy darabig” bérmálkozott? című összeállítása szerint egyházi körökben nagy vihart kavart Gyurcsány Ferenc minapi Mokka-beli tévéinterjújának az a része, amelyben a kormányfő azt mondta, nemcsak elsőáldozó volt, hanem bérmálkozott „is egy darabig.” Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök a lapnak elmondta: „Amennyiben ez így hangzott el, abból arra tudok következtetni, hogy bérmálkozás helyett hitoktatásra gondolt a miniszterelnök úr, vagy bérmálkozási készületre. Lehet, hogy annak idején Gyurcsány hiányzott valamelyik alkalomról, netán el is maradt; mindenesetre miután hosszú idő eltelt azóta, nyilván nem emlékszik pontosan a történtekre.” Nyakó István, az MSZP szóvivője leszögezte: „Meggyőződésem, hogy a magyar miniszterelnök tökéletesen tisztában van azzal, hogy mit jelent a bérmálkozás fogalma. Ne vonjuk kétségbe, hogy egy élő interjúba belefér ennyi nyelvbotlás.” Lukács Tamás, a KDNP szóvivője hiteltelen szavazatszerzési szándék megnyilvánulásaként értékelte a történteket. Kifejtette: Gyurcsány szavaiból az következne, hogy ugyanúgy többször lehet bérmálkozni, mint polgári házasságot kötni. A bérmálkozás azonban egy szentséggel való egyszeri élés, amely során a felnőtt katolikus hitvalló a Szentlélek ajándékát fogadva elkötelezettséget vállal Isten és az egyház iránt. Lukács szerint tökéletesen illeszkedik a miniszterelnök eddigi egyházakkal kapcsolatos megnyilvánulásainak sorába ez az újabb, cinizmusról és tudatlanságról egyszerre árulkodó elszólás. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: 2005 elején Gyurcsány Ferenc a Dohány utcai zsinagógában a Megváltó kifürkészhetetlen szándékáról szónokolt a zsidó felekezetű polgároknak.

A Magyar Hírlap (Egyházi együttműködés 4.o.) és a Magyar Nemzet (Orbán Viktor… 4.o.) beszámol arról, hogy tíz kisebb történelmi keresztény egyház vezetőjével találkozott tegnap Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és kormányfő-jelöltje. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarországnak erkölcsi, lelki megújulásra van szüksége, és ehhez a maga helyén mindenkinek hozzá kell járulnia. A találkozón részt vett a baptista egyház, a metodista egyház, a Szabad Keresztény Gyülekezet, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség, az Õskeresztény Gyülekezet, az Agapé Gyülekezet, a Salom Gyülekezet, a Budai Autonóm Gyülekezet, az Üdvhadsereg, valamint a Mahanaim Gyülekezet.

A Népszabadság (1., 2. o.) Közvita a vallás magánjellegéről címmel készített összeállítást Semjén Zsolt hétvégi kijelentéseivel kapcsolatban. Az orgánum szerint a KDNP elnökének kijelentései fölizzították azt a lényegi vitát, hogy magánügynek tekinthető-e a vallás, vagy annál tágabban értelmezendő. Nemcsak nálunk oszlanak meg a vélemények: a francia szabályozás például ellentétes az olasszal – írja a lap, több véleményt is idézve. Tomka Miklós vallásszociológus így fogalmazott: „Ezek a mondatok rendkívül brutálisak, nem méltók ahhoz, amit Semjén Zsoltnak képviselnie kellene. A KDNP elnöke valós problémát feszeget, de nem méltó eszközökkel. Abban az értelemben természetesen a magánügyem, hogy hiszek-e Istenben vagy sem, hogy hogyan hiszek és a hitemet miként élem meg. Ugyanakkor van a privát szférán túli jelentése: a kereszténység ugyanis a kezdetektől fogva közösségi vallás abban az értelemben mindenképpen, hogy feladatának tartja a felelősségvállalást. Az, hogy katolikus vagyok, azt is jelenti, hogy társadalmi szerepet vállalok. A vallásnak a szó legteljesebb értelmében magánügyként való kezelése nem egyezik a keresztények önértelmezésével. A keresztény emberek vallásos, tehát társadalmi szerepének bármilyen megkérdőjelezése értelemszerűen viszolygást vált ki belőlük. Még érzékelhetőbb ez a történelmi előzmények ismeretében, hiszen ne feledjük, a rendszerváltás előtti évtizedekben a keresztények nem gyakorolhatták politikai szerepüket. Elfekélyesedtek ezek a sebek, s ha a társadalmi közeg változott is, a sebek attól még sebek maradnak, s akár ilyen, a Semjén Zsolt által hangoztatott asszociációkat is kiválthatnak. Valós konfliktusról beszél Semjén Zsolt, de a KDNP elnökének ostorcsattogatása sehová sem vezet, a vitát csak értelmes párbeszéddel lehet csak lezárni.”. A baloldali napilap szerint alapvetően a Tomka Miklós által hangoztatott álláspontot képviselte, igaz, annak finom, Semjén Zsoltot elítélő hangsúlyai nélkül tegnap egy televíziós műsorban Deutsch-Für Tamás, amikor arról beszélt: „Engedjük meg ebben az országban, hogy a nyilvánosság előtt meg lehessen fogalmazni azt az emberek többsége által vallott véleményt, hogy a vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy. Joggal elvárható, hogy egy magát demokratikusnak tartó politikus ne akarja azt a véleményét ráerőltetni az emberekre, hogy a vallás magánügy.” Ezzel szemben Fodor Gábor SZDSZ-es politikus leszögezte: „Elő nem fordulhat, hogy ebben az országban még egyszer visszajöjjön olyan gondolkodásmód, amely közügynek tekinti a vallást. Nagyon szigorúan kell ragaszkodni ahhoz az alkotmányos normához, amely Magyarországon és a világ más tájékán is ezt egyértelműen deklarálja.” A lap idéz Mádl Ferenc volt köztársasági elnök tegnap Lakiteleken elmondott beszédéből: „A rendszerváltás után, amikor a polgári demokrácia alapjait leraktuk, az egyház működésével kapcsolatban minden korábbi korlátot felszámolt a magyar állam. Az állam és az egyház szétválasztására is sor került jogi értelemben, de ugyanakkor azt is tudni kell, hogy ugyanez az alkotmányos közjogi rendszer az együttműködés fontosságát is előtérbe helyezte.”

Szintén a Népszabadság (3. o.) Semjén most Göringgel példálózott címmel idézi Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét, aki tegnap Veszprémben azt mondta: „Korábban tévedtem, amikor Gyurcsány Ferenc vatikáni útjával kapcsolatban azt állítottam: a történelemben nem volt még példa, hogy kormányzati pozícióban lévő politikus saját hazája katolikus püspökeit mószerolta volna a pápánál. Azóta utánanéztem, nem Gyurcsány volt az első, aki ilyesmire vetemedett. Göring, a náci Németország politikusa tette ugyanezt a Vatikánban, amikor Hitlernek a német katolikus papokkal szembeni rosszallását tolmácsolta.”

A fentiekkel rövidebben foglalkozik a Magyar Hírlap (5.o.) Eltérő pártálláspontok – Közügy vagy magánügy a vallás? címmel. Fazekas Csaba egyháztörténész szerint nagyon rossz történelmi példát választott Semjén Zsolt, amikor párhuzamot vont a miniszterelnök „a vallás magánügy” kijelentése és a náci Németország között. Mindenki előtt ismert, hogy pont a náci Németországban nagyon is közügynek tekintették a vallási hovatartozást.

A Magyar Nemzet (24.o.) Áldott Grosics címmel közöl fényképes beszámolót arról, hogy Grosics Gyula, az Aranycsapat olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes kapusa különleges és ritka elismerésben részesült. Kiss-Rigó László esztergomi segédpüspöktől tegnap vette át XVI. Benedek pápa személyesen neki címzett bulláját. Áldásával a Szentatya Grosics szakmailag és emberileg is példaként állítható életútja iránti elismerését kívánta kifejezni.

Magyar Kurír