Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (9.o.) Égi könyvek a Sorbonne-on? címmel ismerteti a La Croix egyik cikkét, amely szerint tucatnyi vallásos témájú, értékes, régi könyv tűnt el a párizsi Sorbonne egyetemről a legutóbbi diáktiltakozások közben, s nem világos, hogy ellopták vagy megsemmisítették őket. A katolikus újság szerint XIX. század végi egyházi könyvekről van szó, amelyek francia apátságoknak a középkortól fogva vezetett hivatalos okmányait és magánjogi feljegyzéseit tartalmazták. Az orgánum értesülései szerint lehetséges, hogy a könyvek március 11-re virradóan a Sorbonne kápolnájának közelében elégtek, amikor az egyetem székei és asztalai közül is több százat égettek el. 

Ugyancsak a Magyar Hírlap (9.o.) Merkel is lobbizik Rahmanért címmel a német Bild cikkét is ismerteti, amely beszámol arról, hogy Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Hamed Karzai afgán elnökkel Abdur Rahmanról, akit – amint azt tegnapi szemlénkben már közöltük – akár halálra is ítélhetnek Afganisztánban, mert a muzulmán hitről áttért a kereszténységre. Karzai arról biztosította Merkelt, hogy „A Rahman-ügyet az afgán törvénykezés és az Afganisztán által vállalt nemzetközi kötelezettségek figyelembe vételével gyorsan meg fogják oldani.” Afganisztáni egyházi vezetők szerint viszont még ha a bíróság szabadon is engedi Rahmant, akkor is halállal lakolhat amiatt, hogy elhagyta a muzulmán vallását. 

A Magyar Nemzetben (16.o.) Kiss Gy. Csaba Oroszországban lappang a Biblia? címmel ír arról, hogy a lengyel kultúra örökbecsű emléke a Zsófia királyné számára készült Biblia-fordítás. A Szentírás első lengyel nyelvű változatát kézzel írták pergamenlapokra 1453-1455 között Jagelló Ulászló király negyedik feleségének a megbízásából. Minden lengyel lexikon, kézikönyv és irodalomtörténet vagy a királyné nevéhez, vagy pedig Sárospatak városához kapcsolja a fölbecsülhetetlen értékű kódexet, hiszen századokon keresztül ott őrizték a Református Kollégium könyvtárában. 

Hazai hírek

A Népszabadságban (12.o.) Bitó László Püspökök az MSZP-ért? címmel azon ironizál, hogy baloldali liberálisként, az egyház és az állam elválasztásának híveként is ellenzi, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a választásokra kiadott körlevele „az eddigi megalapozatan jobboldali szimpátia helyett túlságosan is egyértelműen áll ki az MSZP mellett.” A cikkíró szerint a körlevél következő kitételét – „… felelősek vagyunk, hogy olyan képviselőket válasszunk, akik tiszteletben tartják a vallásos emberek egyenlő jogait, és biztosítják az egyházi iskolák és szociális intézmények igazságos támogatását” – csakis az MSZP-re utaló felhívásnak értelmezheti, „miután előző kormányzati ciklusában éppen ez a párt hozta létre a magyar állam és a Vatikán közötti megállapodást, amely szavatolja az egyházak anyagi támogatását, a mostani ciklusban pedig sosem tapasztalt mértékben támogatta anyagilag a négy ’történelmi egyházat’, kivált annak oktatási és szociális intézményeit.” A szerző azonban helyteleníti, hogy a püspöki körlevél „fő érvként az egyházi iskolák és szociális intézmények anyagi támogatását hangsúlyozza, a jézusi tanítás szellemében ugyanis elvárhatnánk a püspöki kartól, hogy ha már a kormányzó párt(ok) mellett teszi le a voksát, akkor inkább e pártok szociális érzékenységét és az esélyegyenlőségért való kiállását tekintse támogatásra méltónak.”

Szintén a Népszabadság (1.,4.o.) A munka árt, az ima segít címmel ismerteti a Semmelweis Egyetem magatartás kutatói által végzett felmérésének eredményét, amely szerint hétévente megkétszereződik a munkahelyi stressztől szenvedők száma Magyarországon. A kiadott tanulmánykötetből az is kiderül, hogy a testi-lelki egészségért vívott küzdelemben a vallás, a hit az egyik legerősebb védőfaktor. A vallásukat gyakorlók kevesebbet dohányoznak, toleránsabbak és könnyebben birkóznak meg a nehezebb élethelyzetekkel, mint nem hívő társaik. Az országos átlaghoz képest a vallásosak 42 százalékkal kevesebb időt töltenek táppénzen. Az ima a leghatékonyabb, a nehéz helyzetek újraértékelését és a konfliktus megoldását segítő faktor. A kutatók szerint a vallásosság legszorosabban az életkorral függ össze. A magasabb jövedelműek között kevesebb a vallásos ember, mint a szegényebbek között. Sőt a rosszabb anyagi helyzet már önmagában véve is együtt jár a vallásossággal. A nem hívők aránya a 35 évnél fiatalabbak között 10 százalékkal magasabb, mint a 65 év fölöttiek körében.

Magyar Kurír