Külföldi hírek
A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Pápai könyörgés: „hagyjatok elmenni” címmel ismerteti azt az általunk már közölt hírt, hogy Olaszországban megjelent a Hagyjatok elmenni című kötet, amely II. János Pál pápa betegségéről közöl eddig ismeretlen tényeket. A cikkíró kiemeli, hogy a 2005. április 2-án elhunyt szentatya utolsó napjaiban kínzó fájdalmat élt át, beszélni alig tudott, de mindvégig méltósággal viselte a megpróbáltatásokat. Rónay megjegyzi azt is, hogy a könyv címe arra utal: halála napján II. János Pál minden utolsó erejét összeszedte, hogy személyi titkárához, Tobiana nővérhez szóljon: „Hagyjatok elmenni az Úr házába” – könyörgött. Nem sokkal később kómába esett, s este meghalt.
Hazai hírek
A Magyar Nemzetben (5.o.) Joó István Sanyargatás mint balliberális valláspolitika címmel elemzi az MSZP-SZDSZ-kormány négyéves valláspolitikáját, s megállapítja: „Szerepzavar és kisebbrendűségi érzés. Többarcúság és kétszínűség. Ideológiai támadás és járandóságok elvonása. Valahogy így ’csinálta’ (mondaná a miniszterelnök) a szocialista-liberális kormány az egyházpolitikát. Egy soha el nem készült, bár megígért egyházpolitikai koncepció nélkül ugyan, de korántsem mindig rögtönözve.” A szerző rámutat, hogy nagy volt az összhang a koalíciós partnerek között az intézményfenntartó egyházak finanszírozás terén. Joó István emlékeztet rá: „Mielőtt a végrehajtó hatalom újabb elvonásokat tervezett, az SZDSZ rendre követelte: szűnjenek meg az egyházak ’privilégiumai’. Medgyessy és Gyurcsány alakítása között pedig csak fokozati különbség volt. Az előbbi miniszterelnök még nem mert érdemben a normatívarendszerhez nyúlni. Ám az őt 2004 közepén váltó Gyurcsány az egyházi porondon valódi lendületet mutatott be. Nem átallotta az egyházi vezetőket Rákosihoz hasonlóan klerikálisoknak nevezni. Magyar Bálint oktatási és Göncz Kinga szociális miniszterre támaszkodva nem átallott olyan költségvetési tervezetet készíttetni, amely hátrányosan különbözteti meg az egyházi intézményeket a közfeladatok finanszírozása terén.” A cikkíró fölteszi a kérdést, hogy mi lehet a finanszírozási sanyargatás oka, s úgy látja, részben eligazít, amit Gyurcsány Ferenc a Vatikánban II. János Pál pápával és Angelo Sodano bíboros, államtitkárral ’kihívó hetykeséggel’ közölt a katolikusokról, de a többi egyház vezetését is beleértette: „A katolikus egyház túlságosan sokat foglalkozik a politikával, amint azt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás és az Oktatási Minisztérium előtti tüntetés alkalmával tette.” Joó István megállapítja: „Igen, ez a kormány nem képes elhordozni, hogy a történelmi egyházak lényegében ideológiai vetélytársak, nemzeti felelősségérzettel, társadalmi befolyással rendelkeznek, és ezt intézményeiken keresztül is növelhetik. A támogatásmegvonás egyik célja tehát minden bizonnyal a bosszúállás, a megfélemlítés, az elhallgattatás. Emellett az is megfigyelhető, hogy a balliberális hatalom nem hajlandó áldozni sem az önkormányzati közintézmények méltóbb működésére, sem arra, hogy a csőd közeli helyzetük miatt az egyházuknak felkínált iskolák, szeretetotthonok az egyházi kiegészítő támogatás révén meneküljenek meg a magyar vidék számára.” A cikkíró szerint az egyetlen szembetűnő pozitívum „az volt kormány és egyházak viszonylatában, hogy Gyurcsány két hónapos késéssel az idén februárban fogadta a vele találkozót sürgető négy történelmi felekezet legfőbb vezetőjét. A kormányfő így, kampány idején megértőnek mutatkozott, és rendelkezett a leginkább körmére égő, egymiliárdos kormánytartozás kifizetéséről, amelyből aztán az egyházak kifizették pedagógusaik elmaradt 13. havi bérét. Dolgozószobájában ekkor tett ígéretei ugyan eleve homályosak voltak – a keresztény irgalom borítson rájuk fátylat.”
Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Fotográfiák a bencésekről címmel közli, hogy a szerzetesi életet mutatja be az a fotókiállítás, amely tegnap, Szent Benedek ünnepén nyílt meg a pannonhalmi főapátságban. A kiállításhoz kapcsolódóan A szem regulája címmel kötet jelent meg a fotótár anyagából a főapátság gondozásában.
Magyar Kurír