Külföldi hírek
A Népszabadság (8.o.) Együttműködő lengyel papok, a Magyar Hírlap (7.o.) Bocsánatot kért a lengyel klérus címekkel számol be arról, hogy a lengyel katolikus egyház először ismerte el, hogy „bizonyos” papjai együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel, és bocsánatot kért. A Püspöki Konferencia ugyanakkor elképzelhetetlennek nevezte, hogy a múltban a kommunista hatóságok által üldözött embereket megvádolják, mindazokról viszont elfeledkezzenek, akik „a terror rendszerét építették.” Mindkét lap megjegyzi: a Nemzeti Emlékezet Intézete, amely a fasizmus és a kommunizmus által elkövetett bűnöket vizsgálja, úgy becsüli, hogy a lengyel papok több mint tíz százaléka működött együtt a kommunista rendszer titkosszolgálatával.
A Hetekben (11.o.) Vigh Richárd Exodus a Szentföldön címmel készített összeállítást arról, hogy a Mohamedán-karikatúrák megjelenését követő, keresztényeket ért támadások, valamint a Hamasz hatalomra kerülése miatt rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a palesztinai keresztények, s ezért közülük sokan elmenekülnek a Szentföldről. Az írásból kiderül: a feszültség rendszerint akkor hág a tetőpontjára, amikor keresztények otthonai, közösségi épületei ellen követnek el erőszakos cselekményeket. George Khoury pszichológus és teológus, aki a közelmúltban az Egyesült Államokba emigrált, úgy látja: „Az összes palesztin ember szenved a kialakult helyzet miatt, de a keresztények kétszer annyit, mint a többiek.”. Vigh Richárd megállapítja: „A palesztin területen élő keresztények továbbra is szeretnék fenntartani a világi öltözködés és a koedukált iskolák rendszerét, ám azt nem szeretnék, hogy gyermekeik számára állami szinten is kötelezővé tegyék egy iszlám vallási és történelmi kérdéseket tartalmazó teszt megírását. A Hamasz-kormány által is támogatott vallási korlátozzásoktól való félelem miatt azonban inkább csöndben vannak.”
Hazai hírek
A Népszabadság (1.,4.o.) Főapát az alapítvány élén – Várszegi vezeti a katolikus múltfeltárást címekkel, a Magyar Nemzet (4.o.) A püspöki kar feltárja az ügynökvilágot címmel számol be arról a lapunk által már tegnap közölt hírről, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elfogadta annak a Lénárd Ödön piarista szerzetesről elnevezett alapítványnak az alapító okiratát, amelynek feladata az egyház 1945 utáni történelmének vizsgálata. A Magyar Nemzet kérdésére, változik-e a kampányidőszak után az egyházvezetés stratégiája, hogy nem kíván válaszolni a papi ügynökmúltat firtató cikkekre, Veres András püspök, titkár azt mondta: „Eljön az ideje, amikor szívesebben válaszolok az idevágó felvetésekre.” Veres András azt is érzékeltette, hogy a Püspöki Konferencia egyik tagjának sem írhatja elő, hogy mit kezdjen a róla szóló vádakkal. Hozzátette: „Azért az különös, hogy tavaly nyár óta a hajdani állambiztonsági szolgálatokkal kapcsolatosan szinte kizárólag a katolikus egyház van a sajtó célkeresztjében.”
A Hetek (2.o.) Késik a beismerés címmel foglalkozik azzal, hogy „Újabb öt katolikus főpap ügynökmúltjára derített fényt a korábban Paskai László bíborost leleplező Ungváry Krisztián történész. A Püspöki Konferencia ezúttal sem az őszinte beismerést választotta: politikai indítékot sejtve továbbra is hallgatásba burkolózik.”
Magyar Kurír