Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Blikk (20.o.) Nem avatják szentté XII. Pius pápát címmel ismerteti az orosz Pravda egyik cikkét, amely szerint XVI. Benedek pápa egy titkos szemináriumon bejelentette: érdemeinek méltatása mellett leállíttatta XII. Pius pápa boldoggá avatási procedúráját. Több magas rangú egyházi hivatalnok is próbálta megvédeni XII. Piust, de a jelenlegi szentatya hajthatatlan maradt. A Pravdának a Vatikán egyik alkalmazottja azt mondta: „XVI. Benedek szerint XII. Pius pápa nem tett szinte semmit a zsidók megmentéséért a II. világháborúban. Nem akart úgy járni, mint II. János Pál, akit igen sokan bíráltak, mert a zsidók ellenállása ellenére boldoggá avatta IX. Pius pápát” – írja a bulvárlap.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (6. o.) Farkas Botond Tóta W. Árpád könyve az SZDSZ gyanúkampány része címmel ismerteti Tóta Worluk Árpád Eljövetel című könyvét, kiemelve, hogy abban „Orbán Viktor háborúba sodorja Magyarországot, Bencsik András ürüléket eszik, Benedek pápa trágár enciklikát ad ki, Gyulay Endre szájába pedig leírhatatlan dolgokat ad a szerző”.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (19.o.) Metz Katalin Szenvedéstörténet minden időben főcímmel és Korképek a keresztényüldözésektől a kommunisták gulágvilágáig alcímmel számol be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Thália Színházbeli vendégszerepléséről, kiemelve Visky András Tanítványok című előadását, amelyet a cikkíró revelációnak minősít. A kereszt alakú játéktér a börtönt jelképezi, és a kívülről ide menekült, „mert üldözött jézusi tanítványok a bibliai történet ide vonatkozó korának eseményeit élik, s a hétköznapi ember és az elhivatott követő érzései kavarognak bennük. A jogos félelemé és a rájuk bízott feladat nagyságának dermedt felméréséé… A tizenkét tanítvány nevét … viselő szereplő szövegéből mindegyre ki- és áthallik az ötvenes-hatvanas évek ’regáti’ (óromán királysági területek kijelölt) kényszermunka telepeinek jelen idejű története”. A drámában Visky András önnön és családja, s általuk az egész kitelepített, kisemmizett, „rendszerellenesnek” minősített áldozatok kálváriájára utal a romániai gulágvilágban, vagy bármely ártatlanul üldözött, igaztalanul meghurcolt közösség szenvedéstörténetére. Metz Katalin emlékeztet rá, hogy a kolozsvári költő-drámaíró családját – amúgy természetesen ártatlan – lelkész apja miatt száműzték, s a gyermekekkel – börtönbe zárt férjétől elkülönülten – kitelepített anyjának kálváriáját már megírta Júlia című, megrendítő és Jób sorsára asszociáló monodrámájában is.

Magyar Kurír