Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetekben (13.o.) Németh Csillag Protestánsok Izrael ellen címmel közli, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a közelmúltban evangéliumi keresztény vezetők izraeli parlamenti képviselőkkel közösen szolidaritási fórumot hoztak létre, amelynek célja, hogy a washingtoni döntéshozóknál Izrael érdekében lobbizzanak. Ezzel párhuzamosan azonban zászlót bontott egy új kezdeményezés, amelynek célja épp ellentétes: több amerikai protestáns csoport Izrael elleni gazdasági bojkottra szólította fel az egyházakat világszerte. Az Izraelt támogató evangéliumi egyházakhoz 4,5 millió amerikai keresztény tartozik, míg az ellentábor felekezetei 22 millió hívőt számlálnak. A mozgalom egyik bázisa a Sabeel (arabul: út) nevű, felszabadítási teológiát hirdető csoport, amely a múltban „olyan zsidó és Izrael-ellenes kijelentésekkel hívta fel magára a figyelmet, mint hogy ’Krisztus nem tankokban ül, és nem az elnyomók oldalán harcol. Isten Gáza városában, a dzsenini táborban és Betlehemben együtt szenved az elnyomottakkal’,” vagy: „Az izraeli kormány keresztre feszítő rendszere mindennap működik. Palesztina a koponya helyévé vált.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Partnerség… 4.o.) és a Magyar Nemzet (Orbán Viktor… 4.o.) is beszámol arról, hogy a négy történelmi felekezet vezetőjével találkozott tegnap Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A volt kormányfő elmondta: a nemzet felemelkedése szempontjából elengedhetetlennek tartja az egyházi iskolák, szeretetotthonok, tudományos gyűjtemények és más egyházi intézmények munkáját. A magyar szolidaritás nem nélkülözheti a hit által vezérelt szolidaritást, éppen ezért a jövendő kormánynak stratégiai partnerként kell együttműködnie az egyházi, vallási közösségekkel.

Az Élet és Irodalom (3.o.) közli Esterházy Péter megszerkesztett beszédét, amely február 24-én hangzott el Pannonhalmán, azon az ünnepségen, amelyen a megjelentek Várszegi Asztrik püspök, főapátot köszöntötték 60. születésnapján. Az író kiemeli a főpásztor emberi tartását, azt, hogy az egyházzal szemben is meg meri fogalmazni kritikáját és életörömét, amely „…egy hívő ember életöröme. Az ateistáé is nagy dolog, mondjuk így: az életből fakadó életöröm; az övé a hitből ered, ismét olyasvalami, amiről el szoktunk feledkezni, arról, hogy hát ne aggódjunk, kicsinyhitűek. Egy vallás, amely nem pótvallás, nem a frusztrációink lelki szemetesládája, egy közösség, amely nem alibi, öröm, amely nem felületesség, élni nyugalomban embertársaink körében…”

Ugyancsak az Élet és Irodalomban (14-15. o.) Ungvári Krisztián Rés vagy erős bástya? című írásában azt állítja, hogy Kiss-Rigó László címzetes püspök, Szendi József nyugállományú érsek, Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Seregély István egri érsek és Mayer Mihály pécsi püspök a Kádár-korszakban kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal. A történész – aki a közelmúltban Paskai László nyugállományú bíboros ügynökmúltjáról közölt cikket – az említett egyházi személyekkel kapcsolatban több tartótisztet is néven nevez, például Péter-Bartha Gábor hadnagyot, Horváth Attila őrnagyot, Takács Gábor főhadnagyot, és Ács István alezredest. Ungváry nem érti, hogy a nevezett egyházi vezetők miért nem beszélnek tartótisztjeikről, miért nem leplezik le azokat, akik napjainkban is vezető szerepet visznek a magyar gazdaságban és politikában, mint például Péter-Bartha Gábor, aki jelenleg is a Nemzetbiztonsági Kabinetben szolgál.

A Népszabadság (2. o.) Püspökök pártállami szolgálatban? címmel ismerteti az ÉS-cikk főbb gondolatait. A baloldali napilap szerette volna megszólaltatni Veres András püspököt, de azt a választ kapták, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a választási kampányra tekintettel nem kíván nyilatkozni az ügyben.

A Magyar Nemzetben (17.o.) Pósa Zoltán Eperjes Károly volt a vendég a korzón címmel számol be a Ketten a korzón című zenés est legújabb, február 28-i műsoráról, amelyben ezúttal a Kossuth-díjas színművésszel beszélgetett Rákay Philip, a Budai Ciszterci Szent Gimnázium dísztermében. Eperjes elmondta: világéletében istenhívő ember volt, de sokáig abban a tévhitben élt, hogy létezik úgynevezett liberális kereszténység is. A szív és az ész harmóniájának egységére csodálatos főiskolai tanára, Hegedűs Géza író ébresztette rá. Õ mondta ki, hogy a Biblia és Arisztotelész Poétikája nélkül az elhivatott ember is csak tapogatózik a fogalmak körül. Rajtuk keresztül értette meg a magyar és a világirodalom legszebb szerepeit, amelyeket valaha is eljátszott. És e két alapmű megértésének köszönheti, hogy Babits Mihály, József Attila, Weöres Sándor és mások költészetén keresztül szüntelenül hirdetheti Isten dicsőségét. Eperjes reméli, hogy Magyarország idén sorsdöntő fordulat és változás előtt áll. Ez a változás akkor lehet mélyreható, ha a magyar emberek lelkében is lejátszódik a metamorfózis. Ha egyre többen képesek megérteni, hogy Isten, család és haza harmóniaigénye csak együtt, egymást kölcsönösen feltételezve hozzák el az üdvösséget az egyes embernek, s akkor eljöhet Magyarország fölemelkedése is.

Magyar Kurír