Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (10.o.) Elkendőzött üldözés című beszámolójában Sárközy Júlia azt fejtegeti, hogy „Lángba borították az iszlám világot a Mohamed-karikatúrák, miközben Itáliában mártíroknak kiáltották ki az elmúlt hetekben Afirkában és Ázsiában meggyilkolt keresztényeket.” A lap római tudósítója idézi Rino Fisichellát, Róma segédpüspökét, aki Sárközy megfogalmazása szerint azt kiáltotta: „Egy rajzot nem lehet egy pap meggyilkolásával összehasonlítani! Miért hallgat az Arab Liga, az EU és az ENSZ?” A cikkíró megállapítja: a püspök szavai az iszlám világban rendezett tüntetések miatt nem lépték túl Itália határait, de kérdéseit az olasz értelmiség és sajtó is jogosnak érkezte a Törökországból és Nigériából érkező hírek után. „Megkövetjük a muzulmánokat a kaikatúrák miatt, de nem hallgathatjuk el a modern keresztényüldözést” – utaltak a Trabzonban február elején, egy török fanatikus által lelőtt olasz papra, Andrea Santoro atyára, akit azzal a felkiáltással támadtak meg, hogy megölik az összes keresztényt. A cikkíró idézi Anatólia püspökét: „Törökországban egyre rosszabb a helyzet.” Sárközy szerint nem véletlen, hogy XVI. Benedek pápa még az idén Törökorszába látogat. Egyúttal emlékeztet rá, hogy Nigériában 16 keresztényt öltek meg és 11 templomot gyújtottak fel. Magdi Allam, a legnagyobb olasz napilap, a Corriere delle Sera arab származású főszerkesztő-helyettese felteszi a kérdést: „A Nyugat miért csak akkor háborodik fel, ha az áldozatok muzulmánok? Természetesnek veszi, hogy az erőszak az egyetlen automatikus reakció az iszlám részéről a keresztényüldözéssel együtt?” A lap arra is emlékeztet: tavaly 26 egyházi személy lett erőszakos halál áldozata, kétszer annyi, mint 2004-ben. A világ összesen egymilliárdnyi katolikusának tíz százalékát ma is üldözik vallása miatt, főleg Kínában, Paksiztánban és Szaúd-Arábiában – írja Sárközy Júlia.

A Magyar Nemzetben (17.o.) Kiss Gy. Csaba Gond és emlékezet címmel idéz a lengyel katolikus értelmiség egyik legfontosabb orgánumának, a krakkói Tygodnik Powszechny hetilapnak február 19-én megjelent számából. Az újságban nyilatkozik Tadeusz Isakowicz-Zaleski atya, aki a Szolidaritás káplánja volt a Nowa Huta-i kohóművekben. Az interjúban határozottan követeli, hogy hozzák nyilvánosságra azoknak az ügynököknek a listáját, akik a katolikus egyházban működtek. „Mondjátok meg az igazat Karol Wojtyla és Franciszek Macharski idejéről! Képtelenség, hogy majdnem mindenki tudja, ki volt a besúgó, de erről csak suttyomban beszélnek” – mondta a káplán atya. Kiss Gy. megjegyzi: „A Kárpátok túloldalán – hozzánk hasonlóan – szintén gyakran robbannak efféle ’döglött aknák’, bizonyítván, hogy bármekkora is az erőfeszítés, nem lehet eltörölni a múltat. A felejtés gondosan ápolt kultusza látványosan össze szokott omlani. A krakkói érsek szóvivője nem késlekedett bejelenteni, hogy Emlékezet és gond néven szakértőkből, egyházi és világi személyekből különbizottság alakul, amely a Történelmi Emlékezet Intézetével együttműködve kíván majd tiszta vizet önteni a pohárba.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) Nemzetek és Európa címmel számol be a hétfőn Esztergomban megrendezett, Nemzetek a nemzetek fölötti Európában című konferenciáról. A polgári napilap Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek beszédéből kiemeli, hogy abban „egyszerre kapott helyet a jogtudós és az egyházi vezető gondolatvilága”. Mint elmondta, Esztergom már többször is közel állt ahhoz, hogy egyetemi város legyen, s most a nagyszeminárium épületének felújítása révén helyet is kaphat itt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kihelyezett részlege. Mikor az egyház visszakapta az épületet, remény sem volt a felújításra. „Tudtuk, ha funkciója szerint akarják használni, regionális szerepet kell kapnia, az oktatás és a tudomány központjává kell válnia, s most ez megvalósulhat” – idézi a bíborost a polgári napilap.

Magyar Kurír