Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlapban (7.o.) Vándor Éva Zöld forradalomra készülnek a keresztény konzervatívok az Egyesült Államokban címmel számol be arról, hogy az Egyesült Államok befolyásos vallásos konzervatív vezetői kampányt indítottak, hogy meggyőzzék az amerikaiakat: a jó keresztények az éghajlatváltozást is a szívükön viselik. A szerző szerint George W. Bush elnöknek még sok fejtörést okozhat, hogy a legfontosabb szavazói bázisa újrafogalmazta a keresztény politikai hitvallást. A cikkíró rámutat: „A környezettudatos evangéliumi keresztények szerint Jézus Krisztus szeretete kötelezi őket arra, hogy tegyenek valamit a válsághelyzet megoldására. Egy hatásos átkötéssel pedig ebbe a gondolatmenetbe építették bele azt az erkölcsi kötelességet is, amely a szegények és a – szerintük ugyancsak a környezetszennyezés okozta – természeti csapások áldozatainak a segítését írja elő. Az evangéliumi keresztények mindenesetre ráéreztek a téma píártértékére, hiszen a legutóbbi felmérések szerint mind többen aggódnak bolygónkért, és a megkérdezett vallásos emberek 54 százaléka gondolja úgy, hogy keresztényi kötelesség a környezetvédelem támogatása.” A cikkből kiderül: a környezetvédelem ügyében indított kampány rengeteg keresztényt mozgatott meg. „A környezetvédelem és Isten találkozásából pedig meg is született a bűntudat: az érvelés szerint ugyanis Jézus arra tanította az embereket, hogy szeressék és tiszteljék felebarátaikat, és mivel a hatalmas autók sokkal jobban szennyezik a környezetet, amelyen felebarátainkkal osztozunk, egyenesen bűn egy ilyen monstrum volánja mögé ülni, hacsak nem feltétlenül szükséges. Igaz, néhányan gúnyosan megjegyezték, hogy Jézus valószínűleg pont egy ilyen autót használna, sőt talán egy egész buszt is használna, hiszen csak abban férne el a tizenkét apostol, nem is szólva a vallásos szóróanyagokról.” Vándor Éva szerint a Fehér Ház egyelőre azt vallja, hogy a piaci erők oldják majd meg a globális felmelegedés problémáját, az evangéliumi csoportoknak pedig „most azt kell bebizonyítaniuk, hogy nem isteni csodára várnak”.

Hazai hírek

A Népszabadság (4.o.) Pápai bírálat a marxizmusnak címmel röviden, a Magyar Nemzet (4.o.) Szeretetpárti egyházat és világot szeretne a pápa címmel részletesen számol be arról, hogy – amint arról már tegnapi számunkban tudósítottunk – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia székházában bemutatták XVI. Benedek pápa első, Deus caritas est (Az Isten szeretet) című enciklikáját.

A Népszabadság (1.o.) Bíborosi gesztus a moszkvai pátriárkának címmel közli azt a tegnap már szintén megjelent hírünket, hogy Erdő Péter bíboros, prímás levelet küldött II. Alekszij moszkvai pátriárkának. Az orgánum emlékeztet rá: korábban Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát közreműködésével jó esély mutatkozott arra, hogy egyháztörténeti jelentőségű esemény színhelye lesz Pannonhalma. Itt találkozott volna II. János Pál pápa és II. Alekszij pátriárka. A találkozó végül az ortodox egyház ellenállása miatt nem jött létre. A Népszabadság megjegyzi: „Erdő Péter levele nem tesz említést arról, hogy Magyarország továbbra is kész lenne helyszínt biztosítani a pápa és a pátriárka találkozójának, de a bíboros gesztusa akár ilyen utalásként is értelmezhető.”

A Magyar Nemzetben (29.o.) Fáy Zoltán Verések és pofonok címel az SZDSZ egyházpolitikáját elemzi. A cikkíró felhívja a figyelmet Fodor Gábor ügyvivő beszédére, amely a szabad demokraták január végi küldöttgyűlésén hangzott el, és a várhatónál jóval kisebb sajtóvisszhangja volt. „Pedig a politikus minden eddiginél félreérthetetlenebbül hirdette meg pártja egyházakkal kapcsolatos álláspontját, amikor kijelentette: az SZDSZ antiklerikális párt. A magyar történelemben utoljára talán Marosán György tett hasonló kijelentést” – írja Fáy Zoltán. A szerző leszögezi: „Az állam és az egyház szétválasztása 2006-ban üres lózung. Az állam helyett az állampolgári döntés szorgalmazása egyházfinanszírozási kérdésekben bizonyára sokak számára jól hangzó antiatetista tézis, valójában egy nagy történelmi igazságtalanság konzerválásának eszköze. A személyi jövedelemadó három százalékának egyház-finanszírozásra való fordíthatósága közgazdasági számítások nélküli blöff, a számításokat viszont senki sem ismeri. Miért éppen három százalék? Melyik történelmi egyházzal egyeztették ezt az elképzelést? Az ’egyházi kedvezmények’ eltörlése üres provokáció, szót sem érdemes vesztegetni rá. A program egyetlen előrelépése a korábbi politikai szólamokhoz és deklarációkhoz képest a nem adózó állampolgárok fejkvótájának bevonása egy lehetséges új egyházfinanszírozási modellbe. A probléma az, hogy ez a programpont csupán egy korábban tervezett újabb nagy méltánytalanságot küszöböl ki, de tényleges eredményt mégsem jelent. Mintha egy nagy verést ígértek volna korábban, és most annak kellene örülnünk, hogy csak néhány pofont kapunk. Nonszensz.” A cikkíró, utalva az SZDSZ „Jöjjön el az én országom” plakátjára, megállapítja: „Nem sok jó vár az egyházakra Énországban. Az viszont tagadhatatlan, hogy eddig egyetlen Énországnak sem sikerült megsemmisítenie a történelmi egyházakat, ezért jó okkal reménykedhetünk a túlélésben. De csakugyan itt tartunk 2006-ban, hogy a túlélés az egyetlen cél?”

Magyar Kurír