Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (21.o.) Nem adták el II. János Pál autóját címmel ad hírt arról, hogy nem került árverésre a tavaly áprilisban elhunyt II. János Pál pápa autója, miután annak tulajdonosa az utolsó pillanatban igen magas összegben állapította meg az árat, s ezért a kocsit visszavonták az árverésről. A megrendelésre készült, különleges kivitelű, FSO Warszava típusú autót Karol Wojtyla krakkói érsek korában használta. Népszabadság/MK

Ugyancsak a Népszabadság (9.o.) Dzurinda átírja a vatikáni szerződést? című pozsonyi beszámolója szerint Mikulás Dzurinda szlovák kormányfőt láthatóan nem viselték meg az elmúlt heti belpolitikai események, mert a hétvégén magabiztosan kijelentette, hogy saját maga írja át a kormányválságot kiváltó – a Vatikánnal megkötendő –, a szlovákiai lelkiismereti szabadságról rendelkező szerződéstervezetet, úgy, hogy a dokumentum ígérete alapján nemcsak a Szentszéknek felel meg, hanem valamennyi szlovákiai történelmi egyház híveinek, sőt, még az ateistáknak is. Népszabadság/MK

Hazai hírek

A Vasárnapi Hírek (1.o.) Keresztényellenes az uniós vezetés Veres András püspök szerint címmel ismerteti a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkárának az olasz Zenithez küldött nyilatkozatát. Veres András leszögezte: a magyar hívők gyakran érzik úgy, hogy az európai uniós törvényhozásban és kormányzatban keresztényellenes kisebbség uralkodik. Másfél évvel Magyarország uniós csatlakozása után a csalódott emberek száma egyre nő. A kormány nem világosította fel őket kellőképpen, és így, az ilyen feltételekkel való csatlakozásra soha nem voltunk rákényszerítve. Nincs olyan lelki közösség, amely közös értékeket képezhetne az európai emberek számára, egy értékek nélküli közösséget pedig nem lehet építeni, sem fenntartani – mondta a püspök. VH/MK

A Népszavában (7.o.) Várkonyi Tibor Sátáni Európa címmel valószínűnek tartja, hogy Veres Andrást „Varsóból ihlethette meg kérlelhetetlen Európa-ellenes tudata. Az ottani jobboldal összeölelkezve a varsói szélsőjobbal, ágál keményen és könyörtelenül az unió ellen, vele szemben őrzi ellenállhatatlanul kontinensünk keresztény szellemiségét. Szóvá is tette a párizsi Le Monde, amelyet mellesleg a háború után a mélységesen vallásos De Gaulle tábornok fölkérésére a jezsuiták nevelte Hubert Beuve-Méry alapított, hogy riadó, Európa erősen tarthat az unióval szemben szkeptikusok szüntelen szellemi bakafántoskodásaitól. Nagy kár, hogy ezentúl a magyar püspöki konferencia titkárát is közéjük tudhatjuk. Aki úgy látszik, nem csupán uniós ügyekben tájékozatlan, hanem a vatikániakban is. Nem olvasta elég tüzetesen XVI. Benedek pápa első enciklikáját, amely irodalmilag is veretes stílusban a gyűlölettel szemben a szeretet mellett emeli föl a szavát. Brüsszelben azért mégsem nyugtalanok szerfölött. Ott tudják, hogy Magyarország éppen választási hadjárat közepén tart, és talán értesültek arról is, egyes egyházi méltóságok nem idegenkednek a pártpolitikától. Máskülönben mi egyéb magyarázná Veres püspök úr indulatait?” Népszava/MK

(Veres András püspök a SIR olasz hírügynökség felkérésére készített írásának eredeti magyar szövege Dokumentumok rovatunkban olvasható.)

A Magyar Nemzetben (Megszólal… 4.o.) Muzslay István jezsuita szerzetes, a leuveni egyetem tanára, a Pápai Akadémia tagja nyilatkozik annak kapcsán, hogy a közelmúltban az Élet és Irodalomban Ungváry Krisztián történész arról írt tanulmányt, hogy Paskai László nyugalmazott bíboros, volt esztergom–budapesti érsek a hatvanas, hetvenes években, még papként, csaknem egy évtizedig kapcsolatban állt az állambiztonsági hatósággal. Muzslay, aki 1955 és 1998 között az emigráns magyar diákok kollégiumának igazgatója volt, elmondta: Paskai László a budapesti szeminárium lelki vezetőjeként 1965-ben látogatott el hozzá, és már az első találkozás alkalmával közölte vele, a belügyi szervek és az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) nyomása alatt áll. Az ÉS cikke szerint Paskai László 1965-tól 1973-ig szóbeli beszélgetések formájában tájékoztatta tartótisztjét. A jezsuita szerzetes szavaiból kiderül: Paskai László fájlalta, hogy az egyház Magyarországon nem szabad. Megvallotta, hogy állandó lelki vívódást jelent a számára, mit mondjon. Fölvetette: nem az volna-e a helyes, ha kint maradna? „Azt tanácsoltam neki, jobb, ha visszamegy, mert utódjának talán már nem volnának hasonló lelkiismereti gátlásai. Annál is inkább ezt szorgalmaztam, mert megtagadta a jelentést a kispapokról. Ez tükröződik a tartótiszt jelentéseiben is.” Paskai László attól kezdve folyamatos kapcsolatban állt Muzslay Istvánnal, és később is elmondott mindent, hogy mi történik az állam, a pesti szeminárium, illetve az egyház kapcsolatában. Muzslay úgy véli, hogy Paskait a titkosrendőrség veszprémi püspök (1978) és esztergomi érsek (1987) korában már nem tartotta hálózati nyomás alatt, mert ha ilyen alapon továbbra is zavarták volna, azt neki tudomására hozta volna. A titkosszolgálat és az ÁEH nyilván óvatosabb lett Paskaival, mint egyházi csúcsvezetővel. A jezsuita szerzetes is tudta, hogy ilyen-olyan ügyekben becitálták Paskai Lászlót, aki egy ízben arról panaszkodott neki, hogy mindig külön-külön tárgyalnak a hatalom emberei a püspökökkel, sosem együtt. A jezsuita szerzetes azt is felidézte: miután a bíboros szívélyes búcsúzólevelet írt Miklós Imre ÁEH-vezetőnek, Muzslay megkérdezte tőle, hogy miért olyan óvatos kifelé még mindig? „Paskai biztosított, nem azért, mintha rá nézve kompromittáló iratok lappanganának. Azt hiszem, levelében azt értékelte, hogy Miklós Imre többet is árthatott volna az egyháznak.” MN/MK