Napi sajtószemle

– 2006. február 11., szombat | 11:05

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (31.o.) Fáy Zoltán Santoro vére címmel emlékeztet rá, hogy február 4-én keresztény és mohamedán palesztinok tüntettek teljes egyetértésben Betlehem városában a Mohamedánt ábrázoló dán karikatúrák miatt. Ugyanezen a napon – amint arról hírt adtunk – a vatikáni sajtóiroda is elítélte a szólásszabadság nevében elkövetett intoleranciát, ugyanakkor a mértéktelen ellenakciók veszélyeire is felhívta a figyelmet. A cikkíró felidézi: a nyilatkozattétel előtti napon gyilkolta meg egy 17 esztendős török fiatal Andrea Santoro szerzetes papot. XVI. Benedek pápa részvéttáviratában úgy fogalmazott, hogy reméli: Santoro atya kiontott vére a reménység magvaként szolgál, hogy megvalósuljon a népek közötti igazi testvériség. Fáy szerint a meggyilkolt Andrea Santoro mind életében, mind halálában hasonlóvá vált a Jézus Kistestvérei kongregáció alapítójához, Charles-Eugene de Foucauld-hoz. „Igaz, ő csupán néhány évvel ezelőtt kérte elöljáróitól, hogy Törökországban, muzulmán környezetben lehessen misszonárius, de éppúgy szívügye volt a kultúrák közötti kapcsolat ápolása, mint elődjének. Csöndes és imádkozó életével akart jellé válni, előmozdítani a muzulmán-keresztény párbeszédet. Közvetlen formában ez talán nem sikerült. De hogy milyen követlkezménye lesz erőszakos halálának a mohamedánok és keresztények testvériségének előmozdítására, milyen maggá válik kiontott vére, azt csak az elkövetkező hónapok, évek mutatják meg.” MN/MK

A Népszava Szép Szó című mellékletében (3.o.) Semjén Adrián Kiűznék Darwin tanait a biológiaóráról címmel megdöbbentőnek nevezi, hogy a BBC felmérése szerint a britek kevesebb mint fele hisz az evolúcióban, több mint 40 százaléka pedig egyenesen azt szeretné, ha a kreacionizmust – azaz a teremtéstant – az iskolai biológiaórákon tanítanák. A szerző emlékeztet rá: az Egyesült Államokban hónapok óta hatalmas vita tombol az intelligens tervezésről (ID), az amerikai szülők „nem elhanyagolható része képes perre menni azért, hogy csemetéik a biológiaóoktatás keretében Darwin evolúciós elméletével párhuzamosan (sőt, a fanatikusabbja szerint helyett) egy isteni Teremtő koncepciójával ismerkedjenek.” Semjén rámutat: az ID-hirdetők zászlóshajója a Discovery Intézet, egy radikálisan konzervatív amerikai agytröszt. A szervezet célja: „a tudományos materializmus és destruktív erkölcsi, kulturális és politikai örökségének legyőzése; valamint a materialista magyarázatok felváltása azzal a teista meggyőződéssel, hogy a természetet és az embert Isten teremtette.” A cikkíró rámutat: „Ezzel a szélsőséges nézettel a Vatikán sem azonosul. Sőt, a Szentszék a közelmúltban ki is jelentette: az intelligens tervezés tudománytalan, a biológiaórán történő oktatása csak összezavarja a tanulókat. Az Osservatore Romano cikkírója, Fiorenzo Facchini bolognai biológia professzor egyenesen leszögezi: a kreacionisták érvei ideológiaiak, tevékenységük eredményeként a vita visszasüppedt az 1800-as évek ’dogmatikus’ stádiumába. A Vatikán főcsillagásza szintén kirohant e zavaros tanok hirdetői ellen. George Coyne atya szerint az értelmes tervezésnek nincs helye az iskolákban. 1996-ban egyébként maga II. János Pál pápa jelentette ki, hogy az evolúció tana, legalábis ami a fajok fizikai evolúcióját illeti, összeegyeztethető a katolikus dogmatikával.” Népszava/MK

Hazai hírek

A Népszabadság (2.o.) Egyházi vezetők a kormányfőnél, a Magyar Nemzet (2.o.) Kampánygaras az egyházaknak címmel számol be arról, hogy tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben fogadta a négy történelmi felekezet legfőbb vezetőit. A kormányfő megígérte annak az egymilliárd forintnak az egy héten belüli kifizetését, amit tavaly az intézményfenntartó egyházakkal való egyeztetés nélkül véglegesített a kormánykoalíció a 2004-es év után járó pótlólagos kigészítő normatívaként. Erdő Péter bíboros a Magyar Nemzetnek elmondta: a miniszterelnök szavai alapján lát reményt arra, hogy megoldódik az egyházi oktatásban dolgozók közalkalmazotti szintű bérezése, illetve, hogy a többcélú kistérségi társulásoknak járó állami támogatások összegétől az egyházi intézmények se essenek el. Bölcskei Gusztáv református püspök kevésnek minősítette a tárgyalás eredményét, ám legalább elmondhatták alapvető kifogásaikat a költségvetési finanszírozással kapcsolatos egyeztetések elégtelen és járandóságaik mértékének diszkriminatív voltáról. Népszabadság/MN/MK

A Népszava Szép Szó című mellékletében (2.o.) Szabó Iréne Portré politikai keretben címmel mutatja be Szili Katalin házelnök életútját. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a szocialista politikus asszony soha nem titkolta: Barcson élő családjában szülei hívőnek nevelték. Három éve egy hitét firtató interjúban azt mondta: „Neveltetésemből következett, hogy 1977-ben a pécsi bazilika Corpus Christi kápolnájában tartottuk férjemmel az esküvőnket, s azóta is a katolikus egyház aktív tagja vagyok.” Szili Katalin élete meghatározó élményének nevezte, hogy találkozhatott II. János Pál pápával, amikor a magyar Országgyűlés küldöttségét fogadta a Vatikánban. A házelnök elismerte, hogy vannak és lesznek emberek, akiket meglep, hogy egy baloldali párt vezetője nem tagadja le hívő mivoltát, de szerinte abból hosszabb távon ritkán származik hátránya az embernek, ha vállalja a nézeteit. Népszava/MK

A Magyar Hírlapban („Nem én lettem harciasabb…” 6.o.) Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, a Fidesz orsszággyűlési képviselője nyilatkozik, aki elmondta: „Azért vágtam bele az egész politikába, hogy az egyházak szabadságát szolgáljam – ehhez hű maradok… Tiszteletben kell tartani az egyházak autonómiáját, alkotmányos joguk olyan kérdésben megszólalni, amilyenben akarnak. Ha egy pap a politika vizeire téved, az csak a püspökére tartozik, nem az államra, a politikára vagy rám. A szocialisták azt mondják, az egyház tartson egyenlő távolságot a pártoktól, pedig a helyzet fordított. A pártok mozoghatnak szabadon az egyházakhoz képest. Az MSZP-t sem akadályozzák, hogy keresztény értékeket képviseljen. Ha így tenne, az egyházak hozzáállása is más lenne hozzá.” Semjén azt is leszögezte: „A KDNP nem szélsőjobboldali, hanem keresztény világnézeti párt: a kettő ellentéte egymásnak. Keresztény pártként nem mondhatunk mást, mint ami a keresztény tanításból következik. A radikális jelzőt annyiból vállalom, hogy azokban az ügyekben is megszólalunk, amelyekről a többségi társadalom hallgat. De a neopogány nacionalizmus idegen a kereszténydemokráciától.” MH/MK