Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Blikk (8.o.) Jacko a pápa imáit akarja címmel ad hírt arról, hogy II. János Pál pápa segítségével készül visszatérni Michael Jackson, a hónapokig tartó pedofilper óta Bahreinben élő amerikai popsztár. Az Il Tirreno olasz újság értesülései szerint a világhírű énekes a tavaly áprilisban elhunyt szentatya imádságait készül megzenésíteni. Tervében a Vatikán is támogatja. A II. Millennium nevű vatikáni társaság vezetője, Don Giuseppe Moscati tiszteletes közölte: „Szeretnénk felhasználni a zenét arra, hogy értékeinket eljuttassuk az emberekhez. Michael Jacksont és más zenészeket is felkértünk arra, hogy II. János Pál 24 imájához zenét szerezzenek.” A kiadott CD-ből származó bevételt jótékonysági célokra fordítják.

A Magyar Nemzetben (12.o.) Sitkei Levente Az Orlandi-ügy húszéves rejtélye címmel ír arról, hogy ebben az esztendőben töltené be 38. életévét Emanuela Orlandi, Olaszország talán legrejtélyesebb emberrablásának szenvedő alanya. Emanuela Ercola Orlandi vatikáni tisztviselő leánya volt. 1983. június 22-én zeneórára ment, amikor szemtanúk állítása szerint beült egy nagy autóba, amely elhajtott vele. A lányt soha többé nem látták. Néhány nap múlva jelentkezett egy ismeretlen a családnál, hogy a lány náluk van. Emanuela életéért Ali Agca, II. János Pál pápa merénylőjének kiszabadítását kérte cserébe, de amikor tárgyalni indultak az ismeretlennel, semmiféle bizonyítékot nem mutatott fel, amely alapján bizonyos lenne, hogy a lány él és nála van. A Vatikán azonnal fölvette a kapcsolatot az emberrablóval, de részleteket nem közölt ezzel kapcsolatban. A vizsgálat során Ali Agcát is megkérdezték. Õ először azt mondta, az ártatlan lány oldalán áll, együtt érez Olaszországgal és a Vatikánnal, de később megváltozott a hozzáállása. Közölte: a pápa elleni támadását egy szabadkőműes páholy szervezte meg, annak korábbi vezetője, Licio Gelli üzletember pedig puccsot akart végrehajtani Olaszországban. Az Orlandi lány elrablását is Gelli csoportjához kötötték, mert „ők bizonyosan tudják, hogy én vagyok Jézus Krisztus” – mondta, s azt is hozzátette: gyanúja szerint Gelliék a Vatikánba akarták bejuttatni, és ki akarták volna használni isteni mivoltát. Mivel Agca egy idő után kizárólag ilyen vallomásokat tett, a rendőrség más úton próbálta megtalálni a kislányt, de sikertelenül, s végül az eset aktái átkerültek a döglött ügyek osztályára.

A Népszabadság (Kormányválság… 1.,8.o.) és a Magyar Nemzet (Összeomlott… 11.o.) is beszámol arról, hogy kormányválság alakult ki tegnap Szlovákiában, miután a Kereszténydemokrata Mozgalom bejelentette: kilép a koalícióból. A Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) és koalíciós partnere között a Vatikánnal kötendő szerződés miatt robbant ki konfliktus, Eduard Kukan külügyminiszter ugyanis nem írta alá a lelkiismereti szabadság végrehajtásáról rendelkező, a Vatikánnal kötendő tervezetetét. Dzurinda formai kifogása az, hogy az egyezményt nem a külügyminisztérium készítette elő, hanem az igazságügy-minisztérium, tartalmi pedig, hogy a dokumentum szerinte fölösleges indulatokat váltana ki, megosztaná a társadalmat, ezért a következő megbízatási időszakig még érlelni kell, hogy a nem katolikusok és az ateisták számára is elfogadható legyen.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (2.o.) Joó István Egyházi körlevelek a választásokra címmel ismerteti Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök híveinek írt – és általunk tegnap közölt – választási körlevelének és a református egyház zsinati tanács témába vágó dokumentumának főbb gondolatait. A lapnak D. Szebik Imre evangélikus püspök elmondta: egyházának országos elnöksége ma dönt arról, hogy kibocsátanak-e választási körlevelet.

A Magyar Hírlapban (20.o.) Wagner István Koronás Madonna Szent Annával és négy angyallal mecénást keres címmel mutatja be a szegedi barokk szoborcsoport – az oszlop csúcsán a koronás Madonna, tövében pedig a két mellékalak, Szent Joáchim, illetve a kisded Jézus nagyanyjaként tisztelt Szent Anna – sorsát. A szobor alkotójának neve nem maradt fenn, a mű az 1708-as esztendőben már ott állt az alsóvárosi oszlop csúcsán. A szoborcsoport túlélte történelmünk zivataros periódusait, de a II. világháborúban találat érte. Ezután bizonyos részeit átvitték a közeli kolostorba, majd 1947-ben lebontották, és a széttört darabokat a ferencesek istállónak használt melléképületében tárolták. A Rákosi-korszakban a maradványokat elásták, és ezzel hosszú évtizedekre a feledés homályába merültek. A rendszerváltozás után a ferences kolostorban felújítási munkálatok kezdődtek, és 1991-ben bukkantak rá a szobortemetőre, amely helytörténeti szenzációnak számított. Ghiczy Gabriella, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa a lapnak elmondta: Szegeden március 12-éig lesz látható egy tárlat, amelynek legfőbb célja, hogy végre a helybelieknek is bemutassák az újjászületett remekműveket. A szervezők szándéka, hogy kedvet csináljanak a potenciális mecénásoknak és szponzoroknak a további anyag támogatásra, illetve a teljes befejezés finanszírozására, hogy a barokk szoborcsoport visszakerülhessen eredeti helyére, a szegedi ferences kolostor előtti térre.

Magyar Kurír