Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (10.o.) Parlamenti elnökök a pápánál címmel számol be arról, hogy tegnap a Vatikánban XVI. Benedek pápa közös kihallgatáson fogadta az osztrák, szlovák, szlovén és magyar parlament elnökét. Az audiencia után Szili Katalin házelnök úgy nyilatkozott, hogy XVI. Benedek nagyon nyitott volt a felvetett kérdésekre és gondolatokra, s valóban őszinte beszélgetés, eszmecsere alakult ki. A katolikus egyházfő nagyra értékelte a parlamentek, a nemzeti törvényhozások és az Európai Parlament szerepét, a demokratikus intézményrendszer fontos pilléreinek nevezve őket. Szili Katalin biztosította a Szentatyát arról, hogy a kormány támogatja az egyházak működését, és számít a katolikusok segítségére. Népszabadság/MK

A Népszavában (7.o.) Rónay Tamás Lecke a szeretetről címmel méltatja XVI. Benedek első, Deus caritas est (Isten a szeretet) című enciklikáját. A cikkíró figyelemre méltónak tartja, hogy régen írt a világsajtó ilyen egyöntetű eilsmeréssel ehhez hasonló dokumentumról, és sokatmondó ténynek nevezi azt is, hogy Hans Küng svájci teológus pozitív jelzésnek nevezte, s hasonlóképp foglalt állást „Az egyház mi vagyunk” nevű német egyházi mozgalom. Rónay leszögezi: „Az enciklikával XVI. Benedek véglegesen szakított korábbi rossz imázsával: a hatvanoldalas dokumentumnak köszönhetően már-már a ’szeretet prófétájaként’ emlegetik. A szeretet ódájában ugyanis nincs szó semmiféle ’ratzingeri keménykedésről.’ A teológus XVI. Benedek szólal meg, mindenfajta dogmatikus szigor nélkül.” A szerző szerint Joseph Ratzinger üzenete elsősorban saját katolikus nyájának szól, s nem minden jóakaratú embernek, mint XXIII. János pápa 1963-as, „Pacem in terris” enciklikája, amely a béke legalapvetőbb dokumentuma – írja Rónay, aki feltételezi: alighanem XVI. Benedek is megtapasztalta már, amit Roncalli pápa még franciaországi apostoli nunciusként így fogalmazott meg: „Szó ami szó, gyakran jobban érzem magam a nem hívők között, mint a fanatikus katolikusok körében.” A szerző sajnálkozik azon, hogy szerinte napjainkban „az ország határain belül is akadnak olyan hívő keresztények, akik egyedi értelmezésük alapján akarják megtanítani felebarátaiknak, mit is jelent a szeretet fogalma. Ez alapvetően nem lenne baj, az azonban annál szomorúbb, hogy az ő olvasatukban mindez azt jelenti, el kell magyarázni, kit miért kell gyűlölnünk. Széles nyilvánosság előtt ecsetelik, mi az, ami szétválaszt. Miért? – tehetjük fel a költői kérdést, hiszen ez nemcsak a Biblia szellemiségével ellenkezik, a pápák, így a hivatalban lévő XVI. Benedek pápa tanítását sem tükrözi.” Rónay a szentatya első enciklikáját az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb meglepetésének nevezi, és bizonyos abban, hogy XVI. Benedek „még sok váratlan megnyilvánulással hívja fel magára a figyelmet. Ám örvendetes lenne, ha megnyilatkozásai nem válnának pusztába kiáltott szavakká. Ennek alapvető feltétele: minden kereszténynek meg kell értenie, hogy krisztusi küldetésének lényege a felebaráti szeretet képviselete, nem pedig a gyűlöletkeltésé.” Népszava/MK

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (4.o.) Joó István Egyházi közösségek apró győzelmei címmel idézi Hardy F. Gábort, a Szülői Közösségek elnökét, aki elmondta: megalapozatlannak találta az ORTT panaszbizottsága az SZK beadványát a Klubrádió egyik adásával szemben. Az ORTT a kiegyensúlyozott műsorkezelés elengedhetetlen követelményére hivatkozva hozta meg döntését. Orosz József Kontra című műsorának december 13-ai adása az egyházi iskolák december 16-ára tervezett, Felvonulási téri demonstrációjáról szólt. A riportban nyilatkozó személy azt állította, hogy a demonstráción való részvételre az egyik egyházi iskola vezetője írásban kötelezte a gyermekek szüleit, de sem magát, sem az intézményt nem nevezte meg. Hardy szerint a műsor levezetése és megszervezése provokáció volt, a hír valódiságáról meg nem győződő műsorvezető megsértette az egyházi iskolákat és az egyházakat. A Szülői Közösségek elnöke elmondta azt is: a tüntetés eredménye, hogy az egyházi iskolákba más településekről bejárók visszakapták az évi 15 ezer forintos bejárónormatívát, és a kormány a tanulónkénti 45, illetve 25 ezer forintos kistelepülési normatívát sem vonja el 2006-ban azoktól a felekezeti intézményektől, amelyek 1500, illetve 3000 lélekszám alatti falvakban működnek. Ám az SZK mégis az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel az egyházi iskolák 25 ezer forinttal kevesebb kiegészítő normatívát kapnak az államtól, mint amennyivel az önkormányzatok kiegészítik az alapnormatívát saját intézményeikben. MN/MK