Napi sajtószemle

Külföldi hírek

Két országos napilap is foglalkozik azzal, hogy tegnap megjelent XVI. Benedek pápa első, Deus caritas est (Isten a szeretet) című enciklikája.

A Magyar Hírlap (7.o.) XVI. Benedek: az egyház nem a test ellensége című tudósítása szerint az enciklika „lényegében a néhai II. János Pál e tárgyban megkezdett munkájának a folytatása és befejezése. A pápa így is kifejezésre juttatta, hogy elődje nyomdokain kíván járni.”

A Magyar Nemzetben (12.o.) Érszegi Márk Aurél A hitet erősítené a pápa címmel kifejti: a szentatya „filozófiai-teológiai eszmefuttatásában a szeretet ’mára megkopott fogalmának’ eredeti jelentésére és szépségére kívánja ráirányítani a figyelmet, továbbá be szeretné mutatni, hogy a testi szerelem és a felebaráti szeretet (görög kifejezéssel erósz és agapé) egymást kiegészítik, és a házasságban találják meg az Isten által nekik szánt helyet.” A cikkíró idézi XVI. Benedeket, aki percekkel a nyilvánosságra hozatal előtt kijelentette: azt várja az enciklikától, hogy elolvasása megerősítse a hívők hitét, és segítse őket Isten erősebb szeretetében, valamint abban, hogy kifejezésre juttassák könyörületességükat felebarátaik iránt.

Hazai hírek

A Népszabadságban (2.o.) Czene Gábor Jobbra tartó keresztény országjárás címmel tudósít a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Keresztény Közéleti Akadémia Alapítvány tegnapi, közös sajtótájékotaztatójáról, amelyen a két szervezet vezetője, Osztie Zoltán, illetve Kránitz Mihály közölték, két hónapig tartó országjárásra indulnak, arra keresve a választ, hogy kik és milyen programmal szolgálhatnák leginkább a keresztény társadalmi tanítást az elkövetkező időszakban? A baloldali lap tudósítója megjegyzi: mindketten, Osztie Zoltán és Kránitz Mihály is katolikus papok, de hangsúlyozták, nem egyházi, hanem civil kezdeményezésről van szó. Kránitz Mihály elmondta: az ötletet az országjárás megszervezéséhez a püspöki konferencia nemrég kiadott, imaévet meghidető körlevele adta. Czene viszont úgy látja: „Hivatalosan nem kampánykörút, de annak is beleillik a most induló keresztény országjárás. A kampányidőszakban tartott összejöveteleken jobboldali politikusok is felszólalnak… a meghívott előadók között van Harrach Péter, Lezsák Sándor, Semjén Zsolt, de nem kizárt Orbán Viktor szereplése sem. Az aggályokat Kránitz Mihály azzal igyekezett eloszlatni, hogy nem a politikusok fellépése, hanem a közösségi együttlét a fontos.” Arra a kérdésre, létezik-e olyan párt a joboldalon, amelyiket nem szívesen ajánlana a keresztény szavazók figyelmébe, Osztie Zoltán elmondta: nem kíván párneveket említeni. Probléma inkább abból adódhat, ha egy jobboldali párt színeiben nem hiteles személy indul. Ez valóban kutyaszorító, ilyenkor az egyéni mérlegelés dönt. Kránitz Mihály az újságnak nyilatkozva kizártnak nevezte, hogy baloldali vagy liberális pártra szavazon egy keresztény, bár természetesen csak ajánlásról van szó. Akkor sincs szükség felelelősségre vonásra, ha egy keresztényről kiderül, hogy mégis valamelyik kormánypártot támogatta, de Kránitz Mihály szívesen elbeszéllgetne az illetővel, miért így választott. A cikkhez egy fotót is közöl a lap: Orbán Viktor profilja látható, a falon egy kereszt. A Népszabadság idéz a Fidesz elnökének egy 2003-ban elhangzott beszédéből: „… Talán ma már az sem tűnik túlságosan kockázatos kijelentésnek, hogy a történelmi egyházak a magyar közélet megkerülhetetlen szereplőivé váltak, szemben a nyugat-európai tendenciákkal… Ha a kereszténység elég erős volt a kommunista diktatúrával szemben, akkor reményeim szerint elég erős lehet akkor is, amikor a relativizmus kihívásaival, az új kor csábításaival és füllentéseivel kell majd szembenéznie…”

A Magyar Nemzetben (2.o.) Joó István Országjáró keresztény civilek című beszámolója szerint „Keresztény road-show-ra, a nemzet szellemi megújulását szolgáló terepgyakorlatra vonul a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Keresztény Közéleti Akadémia (KKA).” A cikkíró is idézi mindkét szervezet vezetőjét. Kránitz Mihály hangsúlyozta: a Katolikus Püspöki Konferencia körlevele lelki megújulást szorgalmazott, ők pedig a szellemi megújulásért szeretnének tenni valamit a nemzet felemelkedése jegyében. Osztie Zoltán leszögezte: nem kampánykörökről van szó, ahogyan az egyházvezetés sem azonosul soha egyetlen párttal sem. Szerinte azonban tudatosítani kell a hívőkben: a hazai politikai palettán feloldhatatlan világnézeti különbségek találhatók. Hivatkozott az SZDSZ plakátjára: „Jöjjön el az én országom” – amely egoizmust és Isten-ellenességet türköz, de hát alapvetően szembenáll mindazzal mit a keresztények vallanak. Osztie leszögezte: alapvetően a jobboldal vállalja a keresztény értékek és az élet védelmének képviseletét hazánkban.

A Népszabadságban (13.o.) Fazekas Csaba Semjén és a „szekta” címmel egyetért Buda Péter és Gábor György véleményével, hogy a Fidesz egyházpolitikáját „ásatag, az állam és az egyház elválasztásának alkotmányos elvét veszélyeztető ideológiai konstrukció jellemzi.” Fazekas felidézi Semjén Zsolt Heteknek adott, 2005. december 17-ei interjúját: „Semjén gyakorlatilag elhibázottnak nevezte az Orbán-kormány hadjáratát a Hit Gyülekezete ellen, és megváltoztatandónak a hozzű fűződő viszonyt.” A szerző számára feltűnő, hogy a gyülekezet hasonló érvekkel ítélte el az SZDSZ egyházpolitikáját és a „Jöjjön el az én országom” plakátot, mint Semjén, s mint írja: „A tanulság világos: a Fidesz számára az egyházpolitika (!) egyértelműen a pártpolitika függvényévé vált, a hatalom megszerzésének és megtartásának rendeződött alá. Minden szavazat számít. A választások előtt fontos, hogy a ’történelmi’ egyházakkal való szoros együttműködésüknek ne legyen olyan a kommunikációja, ami a kisegyházak híveit más pártok támogatására mozgosíthatja… Mindenesetre a Hit Gyülekezetével való békés egymás mellett élés, vagy a stratégiai együttműködés ígérete tényleg új egyházpolitika a Fidesz részéről. Igaz, ebben a formájában középkori alapokon áll ez is.”

Magyar Kurír