Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (XVI. Benedek… 8.o.) beszámolva arról, hogy a Szentatya tegnap Ciprusba érkezett, kiemeli: „A ciprusi ortodoxia szoros kapcsolatokat ápol az orosz egyházzal, így a pápalátogatás a moszkvai patriarchátus felé való közeledés újabb lépésének is tekinthető.”

Ugyancsak a Népszabadság (Vád… 8.o.) beszámolója szerint az olasz állampolgárságú Luigi Padovese meggyilkolásával vádolt 26 éves Murat Altun a bíróság előtt azt vallotta, isteni látomása volt, amikor elvágta a Török Püspöki Konferencia elnökének a torkát. Ügyvédje szerint pszichés gondokkal küszködő védence arra nem tudott tisztán válaszolni, pontosan miért követte el tettét, és egymásnak ellenmondó információkat adott. Az olasz rendőrség korábbi közlése szerint Altun súlyos mentális problémákkal küszködött, és májusban egy pszichiátriai klinikán ápolták.

A Magyar Nemzet (Keresztények… 14.o.) közli, hogy amerikai keresztény és zsidó szervezetek emelték fel a hangjukat a Comedy Central egyik készülő animációs sorozata ellen, amelyben Jézust egyszerű New York-i polgárként, apja hatalmától szabadulni próbáló férfiként ábrázolná. A sorozat a JC munkacímen fut, még nem forgatják. A Polgárok a vallásos vakbuzgóság ellen nevű, több keresztény csoportot felölelő szervezet kettős mércét sejt a sorozat tervezése mögött, ugyanis a humorcsatorna vallási vezetők nyomására a közelmúltban cenzúrázta a South Park egyik részét, amelyben Mohamed prófétát ábrázolták félreérthető módon.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet („Békét…” 2.o.) részletesen beszámol a tegnapi, Parlamentben megrendezett trianoni emlékülésről, amelyen Sólyom László államfő mellett beszédet mondott Német László nagybecskereki megyéspüspök is. A főpásztor János evangéliumából idézett: „Az igazság szabaddá tesz.” Kifejtette: a keresztény értékekkel átszőtt kultúrájú Magyarországot darabolták fel Trianonban, ám mégsem tudták megtörni a magyarság hitét saját jövőjében. Német László szerint a trianoni trauma feldolgozása mérhetetlen pozitív energiákat szabadíthat fel a magyarságban. Ahogy a kereszténység is hisz abban, hogy élt közöttünk egy ember, akit keresztre feszítettek és föltámadott, éppúgy a kereszténység igazságát tükrözi a magyarság első világháborút követő sorsa. Hiszen volt egy ország, egy nemzet, utána bekövetkezett a tragédia, a fölosztás, mára mégis valósággá válik a határokon átívelő egyesítés. A püspök azt is hangsúlyozta: a megemlékezés keresztény hit- és közösségmegtartó ceremóniájának van egy másik dimenziója, tanítani kell és továbbadni az igazságot. A polgári napilap arról is tudósít, hogy az emlékülés után a parlamenti képviselők és a kormánytagok átvonultak a Szent István-bazilikába, ahol Erdő Péter bíboros prímás mutatott be szentmisét. A magyar katolikus egyházfő így fohászkodott: „Imádkozzunk együtt egész nemzetünkért, annak minden tagjáért határainkon innen és túl, szerte a nagyvilágban. Kérjük Isten oltalmát, a megmaradást, az új és új időknek megfelelő megújulást, fejlődést, a külső és belső megbékélés ajándékát.” A bíboros prímás szentbeszédében hangsúlyozta: Isten meg akarja áldani a népeket. Szeretete nemzetek sokféleségében bontakoztatja ki az emberiség egyetlen nagy közös hivatását. Erdő Péter figyelmeztetett: felelős állami tényezőknek kötelessége, hogy biztosítsák a területükön élő emberek alapvető jogait, beleértve a közösségalkotásra való jogot is. A bíboros prímás arra szólította fel a megjelent, több ezer hívőt, hogy „Reménytelenség helyett bízzunk az isteni gondviselésben!”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (A könyv és a remény… 14.o.) Mezey Katalin költőnő nyilatkozik, akinek az ünnepi könyvhétre jelent meg Bolygóképek című verseskötete. Elmondta: „Mivel a leköszönt vezetők az utóbbi években kiárusították az országot, minden veszélybe került. Az árok szélén egyensúlyozott egzisztenciánk: létünk, magyarságunk, irodalmunk, művészetünk… Olyan lesz a jövőnk, amilyenek mi magunk vagyunk. Ha túlságosan elsüllyedtünk a mocsárban, az erkölcsi és szellemi igénytelenségben, amit az elmúlt évek hoztak, sem a közeli, sem a távoli jövőünk nem lesz olyan virágos, termékeny és sorsfordító, jó irányba fordító, mint amilyennek szeretnénk. A nemzetközi környezet sem mutat jó kondíciókat. A legnagyobb hiány az erkölcsi értéket és mértéket megmutató személyiségekben van. A vezető helyzetben lévő emberek is távol kerültek az emberi értékközpontú örökségtől, a bibliai tanítástól, ami az elmúlt kétezer évben többé-kevésbé megfellebbezhetetlen volt akkor is, ha a gyakorlatban ettől nagyon messze járt a fehér ember… A kötetben A fehér ember című versem arról szól, hogy eljátszottuk Istentől rendelt hivatásunkat. A fehér ember sajnos nagyon keserves fejezeteket írt az utóbbi időkben az emberiség történetébe, mert kifosztotta, kirabolta és ellenünk hangolta a világ kiszolgáltatott részét. A fehér ember a megmentés helyett zsebre vágta, kifosztotta a világot.”

Magyar Kurír