Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (1.,11.o.) Agca újra börtönben címmel adja hírül, hogy a török legfelsőbb semmítőszék visszavonta egy isztambuli bíróság korábbi ítéletét, amellyel a II. János Pál pápa ellen 1981-ben merényletet megkísérlő Mehmet Ali Agca feltételesen szabadlábra került. A török férfit tegnap kora este már el is fogta a rendőrség, és korábbi börtöne, a Kartal fegyházhoz közel eső őrsre szállították. A semmítőszék szerint Agcának egy török újságíró meggyilkolása és más, Törökországban elkövetett bűnök miatt kell visszatérnie a börtönbe – olvasható a polgári napilapban. MN/MK

A Népszabadság (8.o.) A Vatikán kérészéletűnek gondolta Izraelt címmel felidézi, hogy tavaly novemberben a Vatikánban Móse Kacav izraeli elnök Uri Bialer Kereszt a Dávid csillagon című könyvét nyújtotta át XVI. Benedek pápának. A mű a Szentszék és a zsidó állam kapcsolatainak történetét dolgozza fel 1967-ig, a hatnapos háborúig, amikor Izrael megszállta, majd annektálta Kelet-Jeruzsálemet. A baloldali lap kiemeli: a könyvben „első ízben nyilvánosságra hozott egykori diplomáciai jelentések rögzítették, a Vatikán nem lelkesedett az ENSZ döntéséért Izrael Állam létesítéséről a Palesztina brit mandátum területén. A zsidók visszatérte a Szentföldre és így Jeruzsálembe a katolikus egyház legmélyebb érzelmeit érintette. A szerző kimutatja, hogy a Vatikán ettől kezdve évtizedeken át Jeruzsálem nemzetköziségének eszméjéhez kötődött”. A Népszabadság megállapítja: a Szentszék és Izrael viszonyában a változás XXIII. Jánossal kezdődött el: a II. Vatikáni Zsinat átértékelte a keresztény–zsidó kapcsolatokat. „Ám utána még hosszú időnek kellett eltelnie 1993 végéig, a Szentszék és Izrael alapegyezményéig, amely hivatott volt pontot tenni hosszú évszázadok gyanakvására, diszkriminációjára.” Népszabadság/MK

Ugyancsak a Népszabadság Hétvégi mellékletében (7.o.) Sárközy Júlia 500 évesek a svájci gárdisták című cikkének témája, hogy a svájci gárdisták holnap ünneplik 500 éves szolgálatukat. A lap római tudósítója elmondja: a világ legrégebbi, legkisebb, legszínesebb és legtöbbet fényképezett hadseregéről van szó. Népszabadság/MK

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (3.o.) Irányt váltott a Hit Gyülekezete című írása szerint pár hónappal a parlamenti választások előtt mélyponton a Hit Gyülekezete és az SZDSZ korábban felhőtlen és együttműködő viszonya. Ezt tanúsítják Németh Sándort vezető lelkész és Hack Péter volt szabad demokrata képviselő megnyilatkozásai, de a lap egyéb információi is. Az orgánum úgy tudja: a két említett személy a közelmúltban nem hivatalos tárgyalásokat kezdeményeztek és folytattak jobboldali keresztény erőkkel a békés egymás mellett élés, a viszony „pacifikálása” érdekében. „A kérdés visszavezet a Fidesz-kormány időszakára, amikor is a Hit Gyülekezete kirekesztésként értelmezte, hogy az akkori kormánykoalíció el szerette volna érni azt a törvényi változást, hogy a sok évszázados hazai beágyazottságú egyházakat, illetve a kevés ideje bejegyzett, kisebb taglétszámú vallási kisközösségeket megkülönböztessék egymástól. A Hit Gyülekezete most garanciákat szeretne kapni, hogy az ellenzék hatalomra kerülvén nem húz határvonalat az egyházak között. A Hit Gyülekezetét az a durva különbség is ösztönzi a keresztény politikai erőkkel való kapcsolatkeresésre, amely a vallásszervezet teológiai elvei, illetve a liberálisok nézetei között húzódik a magzati élet védelme és a homoszexualitás elfogadottsága vonatkozásában.” A Magyar Nemzet idéz Németh Sándor minapi Vidám Vasárnap-i prédikációjából: „Amikor Isten országáról beszélünk, akkor nem az Én-országról szólunk, amint azt a plakátokon látjuk a városban: ’Jöjjön el az én országom.’ Ez olyan blaszfémiát tartalmaz, amely a zsidó–keresztény kinyilatkoztatáshoz tartozó emberek meggyőződését mélységesen sérti… Ebből az Én-országból…, a bűnös emberek országából és a perverz emberek országából bőségesen volt részünk.” MN/MK