Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (13.o.) Visszafogott vatikáni zsebesek címmel számol be arról, hogy egyetlen bűnesetet sem jelentettek a Vatikán területéről 2005 áprilisában, a II. János Pál halála és XVI. Benedek megválasztása közötti időszakban, amikor heteken át zarándokok százezrei imádkoztak a Szent Péter téren. Nicola Pirardi államügyész nagyszerűnek nevezte a hírt, közölve azt is, hogy április 2. (II. János Pál halálának napja) és április 24. (Joseph Ratzinger pápává választása) között hatmillió ember fordult meg a Vatikánban. Picardi szavaiból kiderült: a korábbi gyakorlat azt mutatta, minél többen vannak a Vatikánban, annál több bűnesetről számolnak be: a zsebesek állandóan kihasználják a forgatagot a Szent Péter téren. Az államügyész emlékeztetett rá: 2004-ben 149 apróbb bűncselekményt jelentettek Vatikán Államban. Népszava/MK

A Napi Ász (5.o.) Ali Agca filmben pakol ki címmel számol be arról, hogy II. János Pál pápa merénylője, a huszonöt éves börtönbüntetése után múlt héten szabadon bocsátott Mehmet Ali Agca azért tűnt el néhány napra a nyilvánosság elől, mert egy amerikai filmtársasággal tárgyalt. Egyik testőre, Haydar Mengi közölte: Agca nyolcmillió dollárért vállalta, hogy szerepel a róla készülő filmben. A szerződés értelmében Agcának tilos a nyilvánosság előtt mutatkoznia, és csak a hollywoodiaknak ad majd exkluzív interjút a II. János Pál elleni merénylet hátteréről és részleteiről. Agca előlegként félmillió dollárt kapott. A testőr állítja: Agcát „egyetlen módon tudják elhallgattatni: ha megölik. Csak akkor lesz biztonságban, ha elmondja történetét a nagy nyilvánosságnak.” Napi Ász/MK

A Magyar Hírlap (7.o.) A Vatikán szerint nem tudomány az értelmes tervezés címmel ismerteti a L’Osservatore Romano egyik cikkét, amelyet Fiorenzo Facchini, a bolognai egyetem biológia professzora jegyez. A szerző szerint az értelmes tervezés nem tudomány, és csak zűrzavart kelt, ha az iskolákban az evolúcióelmélettel párhuzamosan tanítják. „Sajnálatos, hogy bizonyos amerikai ’kreacionisták’ újra felélesztették az 1800-as évek dogmatikus vitáit” – írja a biológus professzor. A Magyar Hírlap megjegyzi: a L’Osservatore Romano a Vatikánnak nem hivatalos lapja ugyan, de mindig a Szentszék nézeteit tükrözi. „XVI. Benedek pápa maga is jelezte korábban: a teremtés nem lehet a tudomány tárgya. Így nyilatkozott a Vatikán főcsillagásza is: George Coyne atya kijelentette, hogy az értelmes tervezés nem tudomány, és nincs helye az iskolai tanórákon” – írja a liberális napilap. MH/MK

Hazai hírek

A Népszabadság (13.o.) Az egyház és az állami támogatás címmel közli Gyulay Endre szeged–csanádi megyéspüspök Magyar Nemzetben 2005. december 16-án megjelent és általunk is szemlézett cikkét, amelyben a főpásztor emlékeztet rá: „A volt egyházi ingatlanok azon része kérhető vissza, amely bizonyos feladatkör elvégzését szolgálhatja. Ha már olyan állapotban őrzik, hogy nem használható, vagy éppen az önkormányzat nem tudja nélkülözni, a működtetés megteremtéséhez az elvett ingatlan akkori értékét kaphatja meg a célnak megfelelő építkezésre az egyház. A törvény szerint kárpótlás illeti meg azokat az önkormányzatokat, akik ezeket visszaadják. Ez tehát nem hitéleti támogatás, hanem részleges kárpótlás.”

Gyulay Endre emlékeztet rá: a rendszerváltozást követően az egyházi iskolák indítása előtt az akkori minisztériummal szerződést kötöttek, hogy a fenntartási költségeket a minisztérium biztosítja. A vatikáni megállapodás erre is kitért, s ezt minkét fél elfogadta. Az egyházak ezért mertek nevelési intézményeket indítani. Sajnos azonban a normatívát részekre bontották, és az egyház nem kapja meg annak minden részletét. „Nem kapjuk meg azt a részt sem, amelyet az önkormányzatok a kincstárból igen, sőt részükre még a kistérségi támogatásokból is juthat. Ez számunkra kifejezetten tiltva van, és ők saját adóbevételeikből is pótolhatják, de mi ebből nem kapunk. Ugyanakkor egyházmegyémben ebben a gazdasági évben az iskoláim, óvodáim és kollégiumaim 117 millió forinttal kaptak kevesebbet, mint amennyit ki kellett fizetnem. Ezt az összeget – jogosan – a kincstárból meg kellett volna kapnom a vatikáni megállapodás alapján. Ebben az évben két fizetésemelés volt, amelyek ellentételezésére egy fillért sem kaptam. Ezek kifizetése nem hitéleti támogatás, hanem közszolgálati feladat kiváltása.”

A főpásztor többek között rámutat arra is, hogy nem hitéleti támogatás az úgynevezett járadék sem, és az idősek bentlakásos intézményei sem hitéleti célt szolgálnak, hanem olyan feladatot, amelyre az önkormányzatokat kötelezték. A fakultatív hitoktatás óradíjával kapcsolatban pedig a szerző hangsúlyozza: a törvény szerint fakultatív tárgyakat választhatnak a szülők gyermekeik részére, amelyek között szerepel a hitoktatási óra is, tehát ez sem kifejezetten hitéleti támogatás, hanem az iskolai oktatás törvény biztosította lehetősége. Az egyházak tulajdonában lévő múzeum, levéltár őrzése, feldolgozása pedig nem az egyház elsődleges érdeke, hanem országos jelentőségű, olykor még ezen túl is ható munka, „Az egész ország kincsei ezek. A közgyűjteményekre nyújtott állami pénzek sem hitéleti támogatások. Majd minden helyen nem papok, hanem családos dolgozók végzik munkájukat, és ezen pénzekkel is évente, pontosan el kell számolni a minisztériumnak.”

Gyulay Endre leszögezi: „Amikor tehát sokszor hallani lehet, hogy ’az egyháziak pénzt követelnek’, akkor ez nem a hitéleti támogatás jogtalan vagy önmagukat gazdagítani akaró törekvése. Ez biztosítja a sok ezer iskolás gyermek és fiatal közoktatásban való részesedését, és sok száz tanár és dolgozó vagy idősotthonban munkát végző ápoló megérdemelt munkabérét. Ráadásul ezen tételekben nincsenek benne sem a papi fizetések, sem a hitéleti segítség megadása.” Népszabadság/MK