Napi sajtószemle

– 2006. január 17., kedd | 10:08

Külföldi hírek A Blikk (24.o.) Kirúgta a sereg Agcát címmel számol be aról, hogy egészségügyileg alkalmatlannak nyilvánították és kiszuperálták a török seregből II. János Pál pápa merénylőjét, a börtönből múlt héten feltételesen szabadult Ali Agcát. Az orvosok azért döntöttek így, mert Agca ízületi gyulladásra panaszkodott, ráadásul pszichésen sincs rendben, gyakran vannak dühkitörései, és olyankor megváltónak képzeli magát. Azzal kapcsolatban, hogy az egykori terrorista négy napig eltűnt a nyilvánosság elől, egyesek azt találgatják, hogy el akart bújni, mivel az ügyészség jogszerűtlennek ítélte kiengedését, és visszatoloncolnák a rács mögé. Musztafa Demirbag, Agca ügyvédje azonban közölte: „Agcát függetlenül a letöltött büntetéstől, feltételesen engedték szabadon jó magaviselete miatt, így igazságtalan lenne azonnal visszavinni.” A török Sabah című újság viszont úgy tudja: Agca eltűnésének hátterében az áll, hogy dollármilliókért eladta nyugati lapoknak leleplezőnek szánt nyilatkozatait – a CNN állítólag egymilliót fizet az interjúért – és addig nem akart újságírókkal beszélni. Blikk/MK A Színes Bulvár Lap (13.o.) 5 millió dollárt kér a pápa merénylője egyetlen interjúért című írása szerint Agca 50 millió dollárra számít a múltjáról szóló interjúkért. Színes Bulvár Lap/MK Hazai hírek A Magyar Nemzetben (Érdemes-e… 4.o.) Antalóczy Zoltán kardiológus professzor nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg A dicsőséges világnézet című könyve, amelynek főbb gondolatai teljesen egybevágnak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) imaévet meghirdető körlevelével. A professzor emlékeztet rá: 1802-ben jelent meg A kereszténység szelleme című könyv Chateaubriand, a neves filozófus tollából. „Ez a mű teljes mértékben kiáll a keresztény értékek mellett, amelyeket az akkori közelmúlt foradalmi napjai elhomályosítottak… Egy évszázad múlva, 1903-ban egy ugyancsak keresztényellenes, liberális korszaknak a tetőfokán jelenik meg Prohászka Ottokár A diadalmas világnézet című könyve. Ugyancsak egy évszázaddal később, 2006. január elsején a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hirdeti meg az imaévet a lelki megújulásért. Ez a három évszázad tehát megcsókolja egymást. A sors kitüntetettjének érzem magam, hogy pár héttel a körlevél megszületése előtt, december 8-án megjelent a könyvem… Nem hasonlíthatom a magam írását Prohászkáéhoz, de megpróbáltam a magam módján a XX. században azt a keresztény lelkiséget megtartani, fenntartani, szavakba önteni, amely az én diadalmas világnézetem volt. Valamennyien, akik istenhívők vagyunk, szemben állunk azzal a világgal, amely ellenünk támad. Prohászka egyébként akkoriban Két világnézet címmel akarta megjeleníteni a könyvét, és csak rábeszélésre változtatta meg.” Antalóczy Zoltán megjegyezte: most is két világnézet van. Emlékeztet rá: Magyarországon a Rákosi-korszak elvitte a vagyont, „ám a Kádár-éra a nemzet gerincét törte meg, és az erkölcstelenség erkölcsét hozta ránk, a nihilizmus földjévé tette az országot. Érdekes, hogy XVI. Benedek pápa békeüzenetében a terrorizmus mellett épp a nihilizmust mint fő veszélyt említette meg. Ez az erkölcs nélküli ember kora, a körlevél első mondatában pedig szinte belerobban ebbe a századelőbe az üzenet. Kétségbeesetten szólal meg a hang a nemzet pusztulása miatt: mintegy hatmillió magyar gyermek nem születhetett meg. Ez nem egyedül Magyarország problémája, egész Európában alacsony a demográfiai ráta, kivéve Albániát, ahol mozlimok élnek. Valójában például Franciaország és Európa máig nem tért magához a forradalom kábulatából. Érdemes megnézni, nem sikerült megszavaztatni a kereszténységre való utalást az unió alkotmányában. Átvágták a lombos fa gyökereit. Erről Prohászka is írt, s megkérdezi: mi volnánk az alkalmatlanok, akik Európába hoztuk a kereszténységet, ezzel Európát Európává tettük?” A kardiológus professzor tényként állapítja meg: „Egymás ellen küzd az ateizmus, a materializmus, valamint a hit világa. Nem lehet ezt leszűkíteni az egyházakra, itt a hitről, a vallásról van szó. Ez a harc az egész világon folyik.” Antalóczy Zoltán utal rá, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a választások szempontjából döntő jelentőségű volt, hogy John Kerry kiállt az abortusz mellett, míg George W. Bush ezzel ellentétes véleményt hangoztatott, „Ha azonban Magyarországon indulna Bush ezzel az erkölcsi programmal, nem támogatnák. Nálunk a halál kultuszát támogatja a vezetőség. A helyzet nagyon komoly, valóban az emberiség léte forog kockán. Ha nem tudjuk megvédeni magunkat az embertelenség ellen, a vesztünkbe rohanunk… Ha világnézeti semlegességre neveljük a fiatalokat, ha a gyerek nem tud különbséget tenni a jó és a rossz között, Magyarországnak húsz év múlva nyolcmillió lakosa lesz, Európa pedig idegen befolyás alá kerül.” Ugyanakkor a professzor nem pesszinmista, s ma is létrehozná az optimista klubot, amellyel a rendszerváltozáskor már egyszer próbálkozott. Mert bár igaz, hogy a nagy magyarok mind pesszimisták voltak, „de a Vén cigány című vers, a reménytelenség fortissimója is úgy végződik: lesz még egyszer ünnep a világon! A magyar eszmeiség még az iracionálison át is győzedelmeskedik. Most épp erre van szükség. Hitre a hazában, hitre a hitben, hitre az emberiségben.” MN/MK Ugyancsak a Magyar Nemzet (Koncert… 14.o.) közli, hogy jótékonysági koncertet szerveznek január 21-én 17 órai kezdettel Veszprémben a sólyi templom megmentéséért és helyreállításáért. A templomot még Szent István emeltette, állapota jelenleg siralmas, a falak penészednek, vizesednek, a vakolat omlik. A helyreállításhoz sokak munkájára és segítségére van szükség. MN/MK