Napi sajtószemle

– 2006. január 16., hétfő | 9:48

Külföldi hírek A Magyar Nemzetben (8.o.) Sitkei Levente Isztambuli élőhalott címmel foglalkozik azzal, hogy a múlt héten a török hatóságok feltételesen szabadlábra helyezték Ali Agcát. A cikkíró szerint a vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy II. János Pál pápa merénylője valójában csak egy nagyon tájékozatlan, erkölcsi gátlások nélküli és hiszékeny ember. Mehmet Ali Agca ugyanis már korábban kirabolt két bankot, és megölt egy újságírót Törökországban. Sitkei hozzáteszi: „Aki viszont II. János Pál pápát meg akarta ölni, az egyszerre lehet az Antikrisztus ügynöke, és az iszlám hőse. Most ez történt a 48 éves Ali Agcával. A börtön kapujában tüntetők várták, akik legszívesebben a vállukra emelték volna, a másik csoport szerint viszont haláláig a börtönben kellett volna maradnia. Az pedig bizonyos, hogy nagyon sok igen fontos személyiségnek Ali Agca kiszabadulása a lehető legrosszabb hír.” A szerző rámutat: mindmáig nem tudni, kik és milyen célból akarták megölni II. János Pált, s aki minderről beszélni tudna, „az most épp az isztambuli utcákat járja, s el akarja intézni, hogy ne hívják be katonának, meglátogatja édesanyját, s vissza akar illeszkedni a társadalomba. Nem lenne azonban meglepő, ha egy nap a halálhírét hoznák. Meghalhatna mondjuk egy esernyő hegyének szúrásától, mint az a londoni bolgár férfi, akit korábbi hazájának titkosszolgálata így ölt meg 1978-ban. Az ügy persze máig felderítetlen”. MN/MK Ugyancsak a Magyar Nemzet (8.o.) ismerteti a Los Angeles Times egyik cikkét, amely beszámol arról, hogy az Egyesült Államok római katolikus püspöki konferenciája nyilatkozatában kijelentette: eljött az idő, hogy az amerikai haderőt a lehető leggyorsabban visszavonják Irakból, és az országot az irakiak vezetésére bízzák. A dokumentumot eljuttatták a Fehér Házba és a törvényhozóknak is. Az amerikai lap emlékeztet rá: II. János Pál pápa kezdettől fogva ellenezte az iraki háborút, ahogy az amerikai püspökök is. A nyilatkozat kiemeli: Irakban nem találtak tömegpusztító fegyvereket, eddig 2200 amerikai katona halt meg, több tízezer irakit öltek meg, az amerikaiak által elejtett foglyokat kínozzák, míg az utcákat változatlanul az erőszak uralja. A főpásztorok rendkívül szkeptikusak George W. Bush „megelőző háború” néven ismert doktrínájával kapcsolatban. MN/MK Hazai hírek A Népszabadságban (13.o.) Mohácsi Viktória „Van egy álmom” címmel reagál arra, hogy Pápai Lajos győri megyéspüspök, a katolikus iskolabizottság elnöke december 16-án, az egyházi iskolákért szervezett tüntetésen beszédében többek között kijelentette, hogy Magyarországon az egyházaknak olyan harcot kell folytatniuk, mint annak idején az amerikai jogvédőknek a rasszista megkülönböztetés ellen. Az SZDSZ európai parlamenti képviselője kifejti: „Ha párhuzamot kell keresni az akkori amerikai feketék és a jelenlegi magyar társadalom csoportjai között, akkor nem a komoly társadalmi befolyással bíró egyházak jutnak az eszembe, amelyek kegyéért pártok és politikusok versenyeznek, hanem a magyarországi romák. A jog szerint ugyan egyenlők vagyunk, de valójában másodrendűek. Nem egy olyan egyházi intézményt ismerek, amely a roma gyermekeket nem fogadja be. Martin Luther King a mai Magyarországon biztosan nem a kistérségi normatíváról álmodna, hanem annak a 600 ezer embernek a fölemelkedéséről, akinek már a születése pillanatában eldől, hogy nehezen fog munkát kapni, nem jut el az egyetemre, szegénységben és elutasítottságban éli le a többiekénél sokkal rövidebb életét. Az ő jogaikért mit kíván tenni a püspök úr?” Népszabadság/MK Ugyancsak a Népszabadságban (3.o.) Czene Gábor Hat év alatt 54 egyház alakult Magyarországon címmel készített összeállítást arról, hogy a magyarországi egyházak és vallási irányzatok meglehetősen sokfélék, némelyikük igen távol esik „a mifelénk megszokott zsidó–keresztény kultúrkörtől. Az iszlám egyelőre nem igazán tudott gyökeret verni nálunk, viszont nagy népszerűségnek örvendenek az olyan – sokak szerint ezoterikusnak számító – távoli vallások, mint a Krisna-hit vagy a buddhizmus”. A cikkíró rámutat: a bíróságon nyilvántartásba vett vallási közösségek száma jelentős növekedést mutat. Tavaly nyolc új egyházat jegyeztek be: 1999-ben még csak 73 egyház működött Magyarországon, 2002-ben 103, 2005-ben már 127. Czene kérdésnek tartja: kizárólag a vallási sokszínűség megnyilvánulásáról van-e szó, netán anyagi érdekek is serkentik az egyházalapítási kedvet. Az a szervezet ugyanis, amely eleget tesz a nem túl szigorú formai követelményeknek, és bejelentkezik a bíróságon, jogosulttá válik arra, hogy egyszázalékos adófelajánlásokat gyűjtsön. Ha pedig ez sikerül neki, akkor az így kapott összeget az állam – részben a vatikáni szerződés alapján, részben saját vállalása miatt – bőkezűen kiegészíti. Népszabadság/MK