Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (5.o.) Ugró Miklós Egybeesések címmel idézi a „tudományos” eufemizmust: a földrajzi és az etnikai határok nem estek egybe. Gyakran hangzik el ez a kijelentés, mintha megnyugtató magyarázatot adnának a trianoni döntések nemzetünket sújtó igazságtalanságára – írja Ugró Miklós, aki azt vizsgálja, hogyan viszonyult (viszonyul) a Szentszék a trianoni békediktátumhoz. A cikkíró szerint „… a Szentszék kezdettől fogva a mai napig is olykor egészen látványos elfogultsággal és részrehajlóan az utódállamok érdekeit képviselte a legsúlyosabb magyar sérelmek fenntartása mellett is… magyar területekre mindmáig nem neveznek ki magyar egyházi vezetőt, eltűrik, hogy egyes területeken nincs magyar nyelvű szentmise, magyar mártírokat szlovák szentekké avattak, a pápa úgy ment Romániába, hogy nem látogatott el az ottani katolikusokhoz (magyarokhoz). Sajnálatos, de a Vatikán számára az illúziónak bizonyuló keleti politika ködképe fontosabb volt, mint az igazság. Persze, nem az örök, hanem csak az evilági, részleges igazság, s mint tudjuk, ezek határai sem esnek egybe.”

A Magyar Hírlapban (5.o.) Kacsoh Dániel Vita a verőcei templomról címmel készített összeállítást arról, hogy ma avatják Verőcén a Kárpát-Haza Templomát. A lap kiemeli, hogy a történelmi keresztény egyházak testületileg illetékes püspökei azonban távol maradnak, mert súlyos fenntartásaik vannak az épület újpogánysággal kacérkodó szimbolikájával. A téma a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyári rendes ülésén is szóba került. (Lásd tegnapi, június 3-ai számunkban A történelmi egyházak püspökei a verőcei Kárpát-Haza Templomról című hírünket – a szerk.) Az összeállítás részeként Bethlen Farkas, Verőce polgármestere a lapnak elmondta: szomorúan fogadta a püspökök nyilatkozatát, ugyanakkor hívő emberként el kell fogadnia a keresztény egyházak álláspontját. Bethlen szerint egy turult mintázó ablak zavarta leginkább a püspököket. „Márpedig a turul felemelte a fénybe Emesét, és Álmos vezér megszületett. A magyarság azért tudta olyan könnyen elfogadni Szűz Mária tiszteletét, mert ősi hitvilága szerint Álmost is szűzen nemzették” – magyarázta a Julianus Barát Alapítvány vezetőjeként is tevékenykedő polgármester a templom ideológiai megalapozottságát. Hozzátette: minden kritika ellenére a békét és az összefogást hirdeti az építmény, ahogy ő maga is.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Körmendy Zsuzsanna Mondatok érintése címmel többek között a következőket írja: „Amikor kegyelemért könyörögsz az Istennek, sokszor csak annyi időt kérsz, hogy megalvadjon a véred egy újabb sziklazuhatag előtt. De ne sokáig térdelj, mert ha veszélyes helyen vársz sebeid hegedésére, megkockáztatod a következő hegyomlást. Van-e brutálisabb alternatíva, mint az életünk és a kegyelem között választani?”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Imádás… 15.o.) közli, hogy ma fél négykor a ferencvárosi Bakáts téren nyílik meg a VII. Református Zenei Fesztivál. A vasárnapig tartó fesztivál házigazdája a Lónyay utcai református gimnázium, amely otthont ad a református iskolák, intézmények és kórusok országos találkozójának. A fesztiválon fellép többek között Lovász Irén és barátai, a Vujicsics együttes, a Keep Loyding, a Transylmania, a Misztrál, az After Crying, az Egyesített Református Kórus. Vasárnap a Szilágyi Dezső téri, a Kálvin téri, a Fasori református, valamint a Bakáts téri katolikus templomban is kórusok dicsérik Istent.

Magyar Kurír