Napi sajtószemle

– 2006. január 11., szerda | 9:32

Külföldi hírek A Népszava (2.o.) XVI. Benedek az egyik legnépszerűbb? címmel számol be arról, hogy meglepő adatot tettek közzé Rómában. Eszerint ha csak azt vesszük alapul, hogy az egyes egyházfők nyilvános fellépésein hányan jelennek meg, a 79 éves XVI. Benedek népszerűbb elődjénél, II. János Pál pápánál. Áprilistól december végéig összesen 2 855 500-en vettek részt az áprilisban egyházfővé választott Joseph Ratzinger ceremóniáin. Elődje, Karol Wojty³a fellépésein azonban pápaságának 27 éve alatt, 1978-tól 2005-ig 17 665 800-an voltak jelen. Ez pedig hónapokra vetítve azt mutatja, hogy XVI. Benedek ceremóniáin többen vesznek részt – írja a baloldali lap. Népszava/MK A Népszabadság (A Vatikán figyelmeztet… 10.o.) részletesebben, a Magyar Hírlap (A lengyel nuncius bírálta… 24.o.) rövidebben ad hírt arról, hogy a pápa varsói nunciusának közleménye szerint a lengyel katolikus papok és szerzetesek ezentúl csak írásos püspöki engedéllyel vehetnek részt a belpolitikai életben. A lengyel katolikus püspöki konferencia január végi ülésén foglalkoznak a politikai állásfoglalásai miatt sokat bírált Radio Maryja katolikus rádióval és ikertestvérével, a Trwam televízióval. A Népszabadság emlékeztet rá: a közlemény előzménye, hogy a lengyel püspökök tavaly decemberi vatikáni látogatásakor arra kérték a Vatikánt, emelje fel szavát a Tadeusz Rydzyk redemptorista szerzetes által működtetett toruni katolikus rádió és televízió ügyében. Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása kifogásolta, hogy a magát „a katolikus hangként” reklámozó Radio Maryja közléseiben gyakran eltér a lengyel püspöki konferencia álláspontjától. XVI. Benedek válaszában akkor bírálta a lengyelországi katolikus média „átpolitizálását”, mondván, meg kell őrizni a politikai szféra autonómiáját. A toruni rádió és televízió bírálatot kapott amiatt is, hogy a választási kampányban nyíltan támogatta a később győztes konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjét. Népszabadság/MH/MK Hazai hírek A Magyar Nemzetben (6.o.) Sebeők János Az SZDSZ antigravitációs imahadjárata címmel elemzi az SZDSZ „Jöjjön el az én országom” című választási szlogenjét. A cikkíró megállapítja: „Az SZDSZ-nek mindig fáj, ha az egyház – kiváltképp a római katolikus egyház – politizálni mer, állást foglal közéleti kérdésekben. Visszatérő vád az is, hogy a Fidesz mit sem sejtő gyermekeket küld harcba egyházpolitikai célokért, egyesek már-már afféle gyermek keresztes hadjáratról beszéltek a diákdemonstrációk kapcsán… csakhogy mi jogon tiltakozik az SZDSZ a gyermekek és az egyház politikai célú felhasználása, igénybevétele ellen, amikor ő egy imát használ fel politikai célra? Ráadásul eredeti szándékainak ellentmondóan? Az SZDSZ által kritizált felhasználások esetében tudniillik a felhasználtak legalább egyetértenek azokkal a célokkal, amelyek megvalósítása érdekében úgymond igénybe vétetnek, de a Miatyánk spirituális jogi személy aligha ért egyet azzal a céllal, amire használták. A plakát így értelmezve duplán ’necces’.” A szerző figyelmeztet, hogy ahogyan az emberek, állatok méltóságáért felelősek vagyunk, ugyanúgy az imák méltóságáért is. „Az SZDSZ cirkuszi elefántot csinált a Miatyánkból – de tiltakozik a gyermekek politikai célú felhasználása ellen. És ez még csak a blaszfémia politikai síkja, merthogy itt sokkalta többről van szó. Arról…, hogy Te helyett én. Az SZDSZ akaratlanul vagy készakarva, szándékosan vagy épp csak mély érzéketlenségtől vezéreltetve az Istennek való felajánlkozás imáját az egoizmus krédójává fordította le. Jöjjön el az én országom? Jöjjön el az Én országa. Egy ország, ahol mindenki csak magára gondol. Egy ország, ahol mindenki az eszével gondolkozik… Az SZDSZ-es pkalát retrovírusként a Miatyánkot a neki történetileg ellentmondó felvilágosodás, racionalizmus hordozóeszközévé teszi. Te helyett én. Hit helyett ész.” Ugyanakkor Sebeők rámutat: „A tiszta észtől ma már megváltást senki se vár, a posztmodern korszerűség az egyedi és a társadalmiasult embert is az érzelmek, az indulatok, az ösztönök, az előítéletek, a hagyományok és az összhangzó értelem egyfajta spritiuális amalgámjának tekinti. Valójában tehát az antigravitációs Miatyánkba gyümölcsojtott üzenet még csak nem is modern. Korszerűtlen, de veszélyes…” MN/MK