Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (29-30.o.) Ablonczy Balázs Magyarázni a felfoghatatlant címmel gyűjtött össze féligazságokat és legendákat Trianonról. Így például hamis az az állítás, hogy az ENSZ felülvizsgálja a békeszerződést, ha elegen csatlakoznak a II. János Pál által alapított Institutum Pro Hominis Iuribus Intézet interneten terjedő felhívásához. II. János Pál ugyanis nem alapított ilyen nevű intézményt. Az „intézet” vezetője és a petíció aláírója, Ludwig von Lang professzor nem más, mint a Svájcban élő Láng Lajos, aki már korábban is szélhámosság-gyanús lépéseivel vétette észre magát. Még az első Orbán-kormány idején – 1998 és 2002 között – azt állította például, hogy ő a Kéthly Anna által alapított állítólagos emigráns kormány feje.

A Magyar Demokrata (Templomavató… 7.o.) közli, hogy a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulójára emlékezve június 4-én, pénteken szentelik fel a verőcei Kárpát-Haza Templomot. A templom közadakozásból, közmunkával épült. Megálmodója Bethlen Farkas, Verőce polgármestere volt. Az újság szerint a pénteki ünnepségen jelen lesz Beer Miklós váci megyéspüspök, Fabiny Tamás evangélikus és Szabó István református püspök.

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Magyar Demokrata információival ellentétben az érintett püspökök nem lesznek jelen a rendezvényen. A három főpásztor közleményt adott ki a templommal s annak avatásával kapcsolatban. A nyilatkozat itt olvasható.

A Népszabadság (Isten… Keresztény-polgári… 1.,2.o.) idézi Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi, Kötcsén tett kijelentését: „A modern jobboldal számára szükséges, de már nem elégendő a régi, hagyományos magyar nemzeti keresztény kultúra, ami 1945 előttről származik és túl nagy ívet fog át. Itt már az egyszerű restauráció nem segít, hiszen egész nemzedékek maradtak ki e kultúrából, e régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség. A jobboldali kultúrát frissíteni kell, művekkel, díjakkal, ünnepekkel, de ezt már önöknek kell megtenniük” – fordult a résztvevőkhöz. Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes mindezt úgy kommentálta a lapnak, hogy „már Barankovics István is ezt mondta, amikor megalapította a Kereszténydemokrata Néppártot”. A lap kiemeli, hogy Orbán Viktor Semjén Zsoltról így fogalmazott: „Tőle azt várjuk, hogy képviselje a kereszténydemokrata politikai filozófiát, és a keresztény szociális gondolkodásmódot a kormányzati munkában.” Balog Zoltán, a Polgári Magyarország Alapítvány elnöke, a kötcsei találkozó szervezője Orbán Viktor tavalyi, „nagy politikai vihart kiváltó” kötcsei beszédéről kifejtette: az arról is szólt, hogy annak a fajta dualitásnak, dichotómiának kellene véget érnie, hogy a múltban, elsősorban az elmúlt negyven év miatt, de a világban érvényesülő szekularizációs trendek miatt is, a nemzeti-polgári-keresztény gondolatok – és azok határozott képviselői – mindig defenzívában voltak, és a világrenddel szemben fogalmazták meg magukat. Balog rámutatott: „Most viszont azt a lehetőséget látjuk, hogy egy új nyelven, az emberi közösség sokféleségét figyelembe véve és elfogadva, keresztény, polgári és nemzeti identitásunkat a centrumba helyezve cselekedhetünk és élhetünk. Aki saját kultúrájának megújításáról beszél, annak önkritikus a megközelítése. Ha a szocialisták vagy mások mégis keresztény kurzus visszatérésével riogatnak, az nem más, mint régi-új ellenségképek kreálása. Vagy, ha jóindulatúak vagyunk, azt mondhatjuk, hogy tudatlanságból eredő félreértésről van szó.” Arra, hogy Orbán Viktor egy ideje beszédeit keresztény fordulatokkal zárja – „Soli Deo gloria – Egyedül Istené a dicsőség”, „Győzedelmeskedjék tehát a Te akaratod” – és a Népszabadság szerint ez sokakban épp azt az érzetet keltheti, hogy visszatérhet a „keresztény kurzus”, Balog Zoltán megjegyezte: „A Soli Deo gloria, mely a reformáció egyik jelmondata volt, ősi egyetemes keresztény hitvallás. Ezekkel a fordulatokkal azt kívánja üzenni, hogy amikor a végső, nagy kérdésekről van szó, a vállalásunk legmélyebb forrásáról, akkor egy keresztény ember nem gondolhat másra, csak arra a végső valóságra, Istenre, aki az ő hite szerint mindannyiunk életét meghatározza. Végső soron a választóink, s minden magyar honpolgár után neki tartozunk felelősséggel, előtte kell elszámolnunk. Kötelességünk megvallani, kik vagyunk, mi mozgat bennünket a közéleti cselekvésben. Az egyetemes keresztény kultúra a mi kultúránk alapja is, ez az egyik fundamentum, amire állva kormányozni kívánunk.” Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója is véleményt nyilvánít. Elmondta: „Orbán Viktor olyan szempontot jelenít meg, mely a hétköznapokban is jelen van a társadalomban. Nem szabad összekeverni az istenhit megvallását a vallásossággal. Nem keresztény kurzusról van szó. Igaz, hogy a Fidesz hívei közül sokan nem követik a liturgiát. Ennek ellenére a ’vallásos ateizmus’ az, hogy valaki tudatosan tagadja Isten létét – nagyon kevés lehet a Fidesz-szimpatizánsok között. Tehát Isten dicsőségének hangsúlyozásával Orbán a nagy többség istenképét jeleníti meg.”

A 168 órában (A történelem… 38-39.o.) Gyáni Gábor történész professzor nyilatkozik: Isten nevének törvénybe foglalásával az új kormány korszakhatárt jelez. Kifejtette: „Nézhetjük mindezt úgy is: olyan szűk a Fidesz gazdasági-pénzügyi mozgástere, hogy bizonnyal nem tudja majd beváltani ’jóléti ígéreteit’. S hogy ezt elkendőzzék, ’cirkuszt’ adtak a népnek, szimbolikus törvényekkel, nagygyűléssel. A kérdés az: meddig lehet hangzatos lózungokkal kiváltani az elkerülhetetlen népszerűtlen intézkedéseket. Ugyanakkor nálunk már a 19. század végén elválasztották az egyházat az államtól. Nem lenne előremutató, ha épp a modern, demokratikus Magyarországon kísérleteznénk azzal, hogy a vallás intézményeit ’áthatóbbá’ formálják. Például kötelezővé téve az oktatásban a hittant, miközben nálunk a vallásosak a népességen belül kisebbséget alkotnak. Ily módon pedig gyerekek világképét a szülők akarata ellenére formálnák. Ha ezt vesszük, az efféle ’isteni törvények’ kétségkívül aggasztó folyamatok képét vetítik előre.”

Magyar Kurír