Napi Sajtószemle

– 2005. december 29., csütörtök | 10:07

Külföldi hírek A Magyar Hírlap (6.o.) Bezárulhat a pokol tornáca címmel az International Herald Tribune című, angol nyelvű újságra hivatkozva közli: eltörölheti a pokol tornácának doktrínáját a katolikus egyház. A pokol előtti váróterem fogalma – ahová a meg nem keresztelt csecsemők, erkölcsös életű pogányok és még akár muszlimok is bekerülhetnek – soha nem volt hivatalos tanítása az egyháznak, de létezése a középkor óta általánosan elfogadott. Most harminc teológus azért gyűlt össze a Vatikánban, hogy megvitassa: megszabaduljanak-e a doktrínától – olvasható az MH-ban. A liberális napilap emlékeztet rá: szakértők már régóta vitatkoznak azon, szükség van-e a tanításra, hiszen a pokol tornácának létezése nemcsak teológiailag megkérdőjelezhető, hanem kegyetlennek is látszik. A döntés következménye lehet, hogy például Afrikában, ahol magas a gyermekhalandóság, az anyák a korábbinál megnyugtatóbb választ kaphatnak arra, mi lesz halott csecsemőjük sorsa a halál után. A cikk szerint a tanácskozás végkifejlete még kérdéses, de sokat elárul XVI. Benedeknek még 1984-ben, Joseph Ratzinger bíborosként tett nyilatkozata: „A pokol tornáca soha nem volt megkérdőjelezhetetlen. Személy szerint én eltörölném, mivel létezése mindig is csak egy teológiai felvetés volt.” MH/MK A Népszavában (7.o.) Lazarovits Ernő Nemzetiség vagy vallás címmel a zsidóságról, a zsidó-keresztény párbeszédről fejti ki gondolatait. A cikkíró emlékeztet rá: „Ismertek II. János Pál pápa történelmi jelentőségű cselekedetei a kereszténység és a zsidóság kapcsolatainak normalizálásában (Római Zsinagóga, Izrael földjének látogatása). XVI. Benedek pápa németországi útja során kimondta a Kölni Zsinagógában, hogy maga is jó kapcsolatok létesítésére törekszik a zsidósággal, mert, mint mondotta többek között, aki a zsidókat bántja, az Krisztust bántja.” A filozófus szerző leszögezi: „A kétezer éve diaszpórában élő zsidóságot igen sok atrocitás, inkvizíciók és a múlt században a holokauszt sújtotta, és mindezeknek sokmillió zsidó esett áldozatul. Mindezek ellenére a zsidóság fennmaradt és él, és bízik abban, hogy míg a világ fennáll, ő is fennmarad.” Népszava/MK A Magyar Hírlap (6.o.) Egy mondatban című rovatában számol be arról, hogy betiltottak egy iszlám csoportot Németországban, miután olyan propagandaanyagokat foglaltak le náluk, melyek zsidók és keresztények megölésére, iraki öngyilkos merényletek elkövetésére buzdítják a muzulmánokat. MH/MK Hazai hírek A Magyar Nemzetben (6.o.) Sebeők János Antigravitációs karácsonyfa címmel reagál arra, hogy Horn Gábor SZDSZ-es politikai államtitkár karácsonyi üdvözlőlapján egy fejjel lefelé álló karácsonyfa látható, csillagtövén hanukával. Azoknak, akik kivetnivalót látnak ebben, Horn azt tanácsolja, hogy fordítsák meg a képeslapot, akkor a hanukagyertya kerül fejjel lefelé. Sebeők leszögezi: az antigravitációs karácsonyfa kegyeletsértés, „illetve időficam, hisz lényegileg a hanuka gyökereként szolgál. A fordított karácsonyfából mint gyökérzetből hajt ki a zsidó gyertyatartó… Ha már jelképes értelemről beszélünk, akkor egy fordított hanukából mint karácsonyfatartóból kellene a karácsonyfának kihajtania, hisz a kereszténység, az Újszövetség gyökeredzik ószövetségi, zsidó múltban és nem fordítva. Az Ószövetség nem az Újszövetségből hajt ki. Horn Gábornak sikerült jó szándéka ellenére szinte mindenkit megsértenie, mindezt pedig a politikailag korrekt karácsony jegyében.” A cikkíró természetesnek veszi, hogy „bármely vallási közösségnek szent joga van a saját ünnepeihez, így a zsidó vallási közösségnek is szent joga hanukát érezni akkor, amikor a keresztények karácsonyt éreznek. Igenám, csakhogy a karácsony – és valahol itt kezdődik a keresztény Európa – a látszatkeresztények, az ateisták és némiképp a más vallásúak számára is karácsony. A karácsonnyal épp az a baj, ha ez baj egyáltalán, hogy immár túlnőtt eredeti, spirituális, teológiai jelentésén, és egyfajta nemzetközi közmegegyezéssé vált. Ma már a japánok is karácsonyoznak. Amiként betelepült hozzánk a Valentin-nap, úgy települt be hozzájuk – az európainál szerényebb felhajtással persze – karácsony szelleme. Sok zsidó magyar is karácsonyozik.” A cikkíró leszögezi: „A vallásszabadságot és a nemzeti, etnikai kisebbségek jogait minden eszközzel garantálni kell, de az M0-s autópálya fölé azért nem kell szlovák és román nyelven is odaírni, hogy Budapest következik. Kétnyelvű feliratok a kétnyelvű falvakban szükségesek. A politikai korrektség, ha a közmegegyezés kedélyét, a nagykarácsonyt ok nélkül bántja, tolerancia helyett épp intoleranciához vezet.” MN/MK