Napi sajtószemle

– 2005. december 27., kedd | 10:09

Külföldi hírek Az országos politikai napilapok római tudósítói kiemelik, hogy pápaként első éjféli szentmiséjén a szentföldi békéért, vasárnap pedig, urbi et orbi üzenetében a Szent Péter téren a terrorizmus és a szegénység ellen emelte fel szavát XVI. Benedek. A Népszabadság (1.,3.,8.o.) A pápa új világrendet sürget – Ébredj, ember! a Népszava (8.o.) Békéért imádkozott a pápa, a Magyar Nemzet (1.,8.o.) Karácsonyi ima a békéért címekkel tudósít. A Népszabadság tudósítója, Sárközy Júlia a fentiek mellett azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy „Késett a német pápa: nem pontosan délben jelent meg a Szent Péter-bazilika lodzsáján, és beszéde is hagyománytörő volt… II. János Pál az utolsó pillanatig és az utolsó erejével több mint hatvan nyelven mondta el üdvözletét, utódja ezt 32-re csökkentette. A szelekció meglepetésekkel járt: a világnyelv angolt megelőzte a francia, a lista elejére került az arab, szuahéli, kínai, a flamand és a roma. Nekünk magyarul kívánt ’Áldott karácsonyt!’, de kimaradt fél Közép-Kelet-Európa, például a cseh, a szlovák, az ukrán, és a pápa a jelentős Fülöp-szigeteki katolikus közösséghez sem szólt. A cseh és a szlovák rádió római tudósítója a Népszabadságnak elmondta, hogy a pápa döntése felháborodást váltott ki hazájukban. A Vatikáni Rádió honlapja szerint húsvétkor XVI. Benedek bepótolja a hiányosságot, de úgy látszik, az új pápa véget akar vetni a hosszú köszöntéssorozatnak.” Népszabadság/MK A Magyar Hírlap (5.o.) Tízezrek ünnepeltek Betlehemben című, szentföldi beszámolója azt emeli ki, hogy évek óta nem ünnepelte ennyi zarándok – több mint 30 ezer – Jézus Krisztus születését Betlehemben, mint az idén. MH/MK A Magyar Nemzetben (7.o.) Szentesi Zöldi László Betlehemi királyok című cikkében úgy véli, hogy bár az idei karácsony mintha pillanatnyi megnyugvást hozott volna a Közel-Keleten, ám az év 365 napból áll, és az ünnepi elcsendesedés nem fejezi ki a helyiek hangulatát, mindennapi félelmeit. Az izraeli és a palesztin vezetés karácsonyi jókívánságai ellenére a térségben élő keresztények korántsem élnek háborítatlan nyugalomban. A szerző szerint talán a szigorú szegregációnak és az egyre kilátástalanabb életkörülményeknek tulajdonítható, hogy eddig 40 ezer betlehemi keresztény család költözött Dél-Amerikába. A cikkíró megállapítja: „Nem könnyű ma Jézus Krisztus követőinek a Közel-Keleten. A hadviselő felek gyakran őket okolják mások bűneiért, és nem vonhatják ki magukat az összecsapásokból. Templomaik, szent helyeik éppen olyan potenciális célpontok, mint a zsinagógák vagy a mecsetek. Akárcsak a libanoni polgárháború idején az ott élő keresztényeket, ma az Izraelben vagy a Palesztin Hatóság területén élő hittestvéreiket kényszeríti politikai hitvallásra az általános erőszak. Ez pedig nem jó hír, különösen azoknak, akik a kelleténél nagyobb súllyal szokták emlegetni a három monoteista vallás gyökereit, összetartozását, egymásra utaltságát. Nagy bölcsességre és önmegtartóztatásra lesz szüksége a zsidó és a palesztin vezetésnek egyaránt, hiszen a szentföldi keresztények nem pusztán vallási kisebbséget alkotnak, hanem a nyugati világ jelenlétét, kapcsolatrendszerét, értékrendszerét testesítik meg.” MN/MK Hazai hírek A Népszabadság (Erdő Péter… 1.,3.o.) és a Népszava (A Bazilikától… 8.o.) beszámolva Erdő Péter bíboros, prímás Szent István-bazilikában bemutatott éjféli szentmiséjéről, kiemeli, hogy a főpásztor a nemzet lelki megújulásának szükségességéről szólt. A Magyar Nemzet (Karácsonyi történet… 2.o.) a következő mondatot idézi lead-jében a magyar katolikus egyházfő szentbeszédéből: „Jézusban megjelent az, aki az ősbűn Isten elleni lázadását, az irigység és a gyilkos indulat történelmen átívelő folyamatát újra megtörni képes.” Népszabadság/Népszava/MN/MK (Erdő Péter szentbeszédét december 25-ei számunkban teljes terjedelmében közöltük – a szerk.) Az említett napilapok részetesen számolnak be a protestáns egyházak ünnepi szertartásairól is, valamint arról, hogy vasárnap meggyújtották a hanuka első gyertyáját a budapesti Nyugati téren. D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök, püspöke a Bécsi kapu téri templomban bemutatott istentiszteleten az erkölcsi, világi és egyházi válságkezelés szükségességéről beszélt. „Meg kell vallani: krízisben van az ember…, krízisben az egyház…, de hazánk és egész Európa is. Válságban az egész teremtettség. A globalizáció utolért bennünket, ha mi magunk nem érkezünk el odáig, hogy nemzeti értékeinket sajátunknak valljuk, azokra vigyázzunk” – mondta, a kríziskezelés mércéjeként említve a józanságot, a bölcs belátást. Majd arról beszélt: ha egy nép a kozmopolitizmus mindent megkérdőjelező szemléletével akar élni, akkor nem lesz sem tartása, sem igazsága, sem meggyőződése. „Isten nem kozmopolitának teremtett, hanem magyarnak” – szögezte le D. Szebik Imre. Az iskolák finanszírozásával kapcsolatban Reményik Sándor költőt idézte: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát!” Az evangélikus püspök figyelmeztetett: ahogyan a szülőnek igazságosan kell elosztani ajándékait gyermekei között, úgy az oktatási miniszternek is azonos merítéssel kell adni a különböző fenntartású iskoláknak. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni református Nagytemplomban ismertette a zsinat elnökségének karácsonyi levelét. Abból kiemelte: „Az elkövetkező hónapok, évek egyházunk, hitünk, kultúránk, közös jövőnk szempontjából döntő fontosságú időszaknak ígérkeznek. Egyházunk a társadalmi élet összes területén komoly próbatételekkel néz szembe. Gondoskodunk kell iskoláink, szeretetotthonaink, kórházaink anyagi biztonságról, az egyházi intézmények állami és társadalmi megbecsültségének növeléséről, egy olyan új finanszírozási rendszerről, amely megteremti egyházunk anyagi függetlenségét minden időben.” A Magyar Nemzet beszámolója megjegyzi: a református püspök a Jeruzsálembe érkező napkeleti bölcsek Messiás felőli érdeklődése kapcsán párhuzamot vont az akkori zsidó provincia és a mai Magyarország kormányhivatalai között: „Épp most kellett ezeknek is jönniük, amikor nyakig vagyunk a népszámlálásban… Szorosak a határidők, Rómában nem szeretik a késve küldött adatokat… Ezer fontosabb dolgunk lenne, tervezni kellene a a jövő évet, a kilátások nem rózsásak, nehezen csordogál az adó, le kell adni a részesedést a nagy központba, meg kell fogni minden garast. Ezeknek az alattvalóknak meg sosem elég semmi, mindig valamiféle jogaikat emlegetik idehaza is, meg a diaszpórában is. Valamelyik nap még tüntetni is merészeltek valami vallási fanatikusok…” A lapok tudósításából kiderül az is, hogy a zsidóság egyik legnagyobb ünnepének kezdetén, a hanuka első gyertyájának meggyújtásakor a Nyugati téren felolvasták a köztársasági elnök és a kormányfő levelét is. Sólyom László azt írta: „A hanuka annak a reménynek és évről évre megtapasztalt bizonyosságnak az ünnepe, hogy a fény végül győz a sötétség felett, miként a jó is győzelmet arat a gonosz felett. A hanuka az élő hitnek az ünnepe, amely összeköti a zsidó és a keresztény vallást, a zsidó és keresztény hívőket.” Gyurcsány Ferenc arról írt: „A magyarországi zsidóság nemzetalkotó kisebbség, tagjai a magyar nemzet egyenrangú tagjai. Nem engedjük, hogy zsidó honfitársainkat bárki választani kényszerítse a magyar és a zsidó identitása között” Népszabadság/Népszava/MN/MK A Magyar Nemzetben (7. o.) Csite András Az SZDSZ ünnepi akciója címmel reagál arra, hogy Horn Gábor államtitkárnak, az SZDSZ ügyvivőjének karácsonyi üdvözlőlapján egy menora látható, amelynek talpából egy karácsonyfa lóg lefelé fordítva. A cikkíró rámutat: a fejtetőre állítás a sátánista szekták kedvelt jelképe. „Horn olyan, mint a rosszat tett kamaszgyerek, mert bátran nem mer kiállni, hogy fityiszt nektek keresztények, hanem gyökér-, meg fahasonlatokkal próbálja baromságát menteni… Az, hogy egy parlamenti képviselő hanuka alkalmából köszönti választóit, örvendetes. Jót tesz ez a zsidó-nem zsidó együttélésnek, s erősíti egymás tiszteletét, megbecsülését. Az, hogy ezt az üdvözletet feje tetejére állított karácsonyfával spékeli meg, nem egyéb tahó krakélerkedésnél, indulatkeltésnél. Semmilyen szavazatszerző érvvel nem magyarázható, mert kívül van a tisztességes, demokrata viselkedés keretein. Az SZDSZ vezetésének, ha valóban demokrata és köztársaságpárti lenne, azonnal el kellett volna ítélnie Horn Gábort, s ugyanezzel a lendülettel fölajánlani neki, hogy önként lemondhat tisztségeiről. Persze nem ez történt ebben a ma már minden szellemileg fajsúlyos emberétől elhagyott pártban, hanem hallgatás, hogy úgy teszünk, mintha nem is lenne büdös. Pedig az, rohadtul büdös. Gyurcsány Ferenc tehát, ha megette a bejglit, s újra kezébe veszi a kormány rúdját, azzal el is kergetheti Horn urat a MeH közeléből. Mert nem alkalmas a Magyar Köztársaság magas tisztjére, mert semmibe veszi az Alkotmány szellemét, mások méltóságának, ünnepeinek, hitének tiszteletben tartását.” MN/MK