Napi Sajtószemle

– 2005. december 23., péntek | 10:22

A Népszabadság (4.o.) Keresztény párhuzamok címmel a történelmi keresztény egyházak karácsonyi üzenetét ismertetve idéz Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke MTI-nek adott nyilatkozatából: „A pénzért megvehető javakban nincs öröme az embernek. Azt hiszem, hogy éppen erre figyelmeztet bennünket a karácsony” – fogalmazott a magyar katolikus egyházfő. A bíboros, prímás szólt a 2006-ra meghirdetett engesztelő imaévről is. Mint mondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50., és a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulója bizonyos szempontból összefügg: a forradalom kitörésének a napja éppen a Nándorfehérvárnál diadalt arató keresztény sereg vezetőjének, Kapisztrán Szent Jánosnak ünnepe volt, az 500. évforduló. Tomka Miklós vallásszociológus ezzel kapcsolatban a Népszabadságnak elmondta: a keresztény emberek felfogása szerint nincsenek véletlenek, ezért a dátumok összecsengésének is minden bizonnyal szimbolikus jelentősége van. Kínálkozik egy olyan lehetőség is, hogy Magyarország mindkét alkalommal önfeláldozóan harcolt a kereszténység, ezzel együtt egész Európa védelmében: 1456-ban a török hódítók, 1956-ban a szovjet birodalom ellen. Az ’56-os magyar forradalomról viszonylag sokat tudnak a világban, a nándorfehérvári diadal viszont egyáltalán nem él benne a nyugati közgondolkodásban. Annak ellenére sem, hogy Nándorfehérvárnál 70 évre sikerült megállítani a törökök terjeszkedését, és a déli harangszó is erre a győzelemre emlékeztet. E két történelmi esemény összekapcsolása azt az üzenetet hordozza: Magyarország mindig is szembeszállt az európai kereszténységet fenyegető politikai és ideológiai hatalmakkal.” Népszabadság/MK A Magyar Nemzet (Ünnepi párbeszéd Orbán Viktorral 14. o.) ismételten beszámol arról, hogy december 7-én a kaposvári katolikus gimnázium vendége volt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A fórumra Balás Béla kaposvári megyéspüspök hívta meg a volt miniszterelnököt, aki ezúttal a legszemélyesebb érzések egyik legfontosabbikáról, a hitéről vallott. Eckhardt Balázs televíziós szerkesztő a lapnak elmondta: nem gyóntatószékben ült Orbán Viktor, hanem a hívők által is szorgalmazott, őszinte nyilvános párbeszédre vállalkozott Balás Bélával. A televíziós szerkesztőnek és stábjának köszönhető, hogy karácsony első napján reggel nyolc órakor, az ünnep másnapján pedig este 8-kor a Hír TV nézői is tanúi lehetnek Orbán Viktor és Balás Béla ünnepi párbeszédének. MN/MK Ugyancsak a Magyar Nemzetben (6. o.) Szentesi Zöldi László A költségvetés karácsonyi ajándéka címmel mindenfajta érzelmi elfogódottság, rajongás, vagy ellenszenv nélkül nyilvánít véleményt a kormány egyházpolitikai stílusáról és gyakorlatáról, s megállapítja: „…legalábbis elégtelennek kell neveznünk a mostani állapotokat. Pénzt elvenni az egyházaktól éppen olyan cselekedet, mintha a Pető Intézetnek, vagy a gyengénlátóknak üzenne hadat a Gyurcsány-kabinet, az egyházak tevékenységének döntő hányada karitatív jellegű, a mostani intézkedéssel kórházak, iskolák, missziók munkáját lehetetleníti el. Magától értetődően politikai meggyőződéstől, hitbéli felfogástól független eseményről van szó, hiszen senki sem örvendezhet az esélyegyenlőtlenség diadalra juttatásán. Akarom mondani kísérletén, mert Magyar Bálintra, Arató Gergelyre és barátaira feltehetően senki sem emlékszik már, amikor a pannonhalmi bencések, a debreceni reformátusok és a többiek végzik szent küldetésüket, azaz magyarságra, emberségre oktatják utódainkat.” MN/MK A Reformban (Krisztus szeretetparancsát kell követnünk 10-11.o.) Papp Lajos nemzetközi hírű szívsebész nyilatkozik, aki azzal kapcsolatban, hogy szenteste napján sokan lesznek öngyilkosok, elmondta: az egyedül élők ilyenkor döbbennek rá, hogy senkihez sem fordulhatnak. „Aki istenfélő, nem kerül ebbe az állapotba. Minél jobban elfordul a társadalom Istentől, annál gyakoribbak az ilyen borzalmas események.” Papp Lajos kifejtette: „Sokan ezzel szállnak szembe a krisztusi szeretettörvénnyel, mondván: Krisztus az életét adta értünk, a világ mégsem lett jobb, semmi sem változott. Ez nem így van. A kereszténység az egyetlen vallás, amely az ellenséget is szeretni rendeli. Csakhogy a szellemvilágban a jó és a rossz, Isten és a sátán örök harcot vív egymással. A sátán a gyarlóságunkra alapoz. A mai világ erre különösen alkalmas. Mert melyek a sátán eszközei? A földi hívság, a gazdagság, a csillogás, a fény… De éppen az egyensúly okán fog a végeredmény Krisztus javára billenni. Ellenkező esetben megszűnik az emberi társadalom. Mindenki feladata, hogy a szeretetparancsot ne csak szentestén, hanem a hétköznapokban is megvalósítsa. Az egyház ehhez keretet adhat, de ne feledjük: evilági képződmény, s a sátán eszközévé is válhat. Nem tartom krisztusi cselekedetnek, ha – képletesen szólva – az aranytól csillogó falakkal díszített templomba nem mehet be az éhező, fázó ember.” Papp Lajos azt is elmondta: „A jó Isten kegyelméből nemcsak szívklinikát vezetek, hanem járom az országot is. Látom, az emberek körében egyre nagyobb az igény a krisztusi gondolatokra. Még nem ért olyan szintre, hogy a gonosz ellen arányváltást érjen el, de a folyamat elindult. A jó világszerte győzni fog, és Magyarország ebben központi szerepet tölt be. A magyar nép befogadó. A befogadás pedig nem más, mint az, hogy javaim egy részét meg tudom osztani mással. Így jutunk el a befogadástól a szeretetig”. A professzor azt is leszögezte: „A hit kegyelmi ajándék. Aki ebbe az áldott állapotba kerül, valamit megérez a Teremtőből. Nem hiszek a büntető Istenben. Az Isten megbocsátó és szerető. Azért küldte Krisztust emberi formában a földre, hogy rajta keresztül megértsük: az igazi szeretet az, ha önmagunkat is feláldozzuk embertársainkért”. Reform/MK A Hetek (11.o.) részleteket közöl Németh Sándor Újjászületés című, most megjelent könyvéből. A Hit Gyülekezetének vezetője kifejti: „Isten útja, amely a mennyből, a halhatatlanság, romolhatatlanság, tökéletesség világából indul ki, egészen a golgotai kereszthalálig tart. A megfeszített Jézus Krisztus jelzi azt a pontot, ameddig Isten eljött értünk. Ezen a megfeszítetten ott vannak a bűneink, továbbá ott vannak a bűneink következményei is: a betegségek, a nyomorúságok, a megkötözöttségek és minden, ami a bűnnel áll összefüggésben. Rajta vannak az átkaink is: személyes, generációs és nemzeti átkaink egyaránt. Az emberek gyakran szomorúan veszik tudomásul, hogy Jézus Krisztus a feltámadása után visszatért a mennybe, mert ebből csak annyit érzékelnek, hogy Õ már nincs itt. Holott a mennybemenetel is felmérhetetlen jelentőségű esemény: miután Isten országa visszafogadta az ember Jézust, az Atya újra Úrrá és Krisztussá kente fel, jobbjára ültette, és mindent a lábai alá vetett, ami csak létezik a mennyben és a földön. A felmagasztalás nekünk is szól: azt hirdeti, hogy megnyílt a menny ajtaja, és szabad lett a Szentek Szentjébe vezető út. A Messiás a lehető legtávolabbi pontig eljött az emberért, vagyis egészen a kereszthalálig, de utána feltámadott és visszatért a mennybe. Jézusból olyan természetfölötti erő áradt ki, hogy rajta keresztül az embereket megérintette az örökkévalóság: meglátogatta őket a romolhatatlan élet ereje, a feltámadás ereje.” Hetek/MK