Napi Sajtószemle

– 2005. december 21., szerda | 9:34

A nemzetközi emberi jogi fórumokat is megkeresik, és a világ közvéleményét is tájékoztatni kívánják a magyarországi történelmi egyházak vezetői intézményeik hátrányos finanszírozási megkülönböztetése miatt – derül ki a költségvetési törvény végszavazását értékelő, Magyar Nemzetnek (Jogi lépéseket terveznek 1.,2.o.) adott nyilatkozataikból. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára elmondta: „Utolsó pillanatig reménykedtünk, hogy a kormány eláll a diszkriminatív elvonásoktól, de nem marad más hátra, mint a közös jogi lépések megtétele, beleértve a nemzetközi emberi jogi fórumok megkeresését is.” A püspök a hátrányos intézkedések tényei között említette, hogy az egyházi közintézmények az államiakkal szemben nem részesülhetnek a többcélú kistérségi társulás forrásaiból. Ez számukra az oktatási szférában bejáró tanulónként 60 130 ezer forintos veszteséget jelent, a szociális intézmények terén pedig többek között az, hogy a bentlakásos gondozottak 200, a házi segítségnyújtásban részesítettek pedig 44 ezer forint támogatástól esnek el. Veres András azt is nehezményezte, hogy rendkívül alacsonyra tervezte a kormány az egyházi kiegészítő támogatást, az idősek otthonaiban ráadásul még az alapnormatíva is drasztikusan, 129 ezer forinttal csökken. A katolikus püspök azt is kifogásolja, hogy kivették a törvényből azt a passzust, ami az egyházi intézmények dolgozóinak is garantálta volna a közalkalmazotti státuszt. Az, hogy jövőre – az ideivel ellentétben – részben az egyházi diákoknak is megadják a bejárói normatívát és a kistelepülési juttatást, arról árulkodik, hogy 2005-ben jogtalanul jártak el. Bölcskei Gusztáv református püspök közölte: bár ígéretet kaptak rá vezető szocialista politikusoktól, még sem fékezték meg Magyar Bálint egyházellenes indulatait. Ezért rosszabbul alakult a helyzet, mint tavaly ilyenkor. A háttérígéretek arról szóltak, hogy koherencia-zavar címén megfelelő módosító indítványokkal orvosolják az iskolafenntartó egyházak sérelmeit. Ami azt a végül leszavazott kormánypárti módosító indítványt illeti, hogy egy forinttal nővekedjen az egyházi kiegészítő támogatás, 128.970 forintról 128.971 forintra, Bölcskei püspök így értékelte: „Ez, még, ha nem fogadta is el a T. Ház, olyan durva, leplezetlen megalázása volt a keresztyén egyházaknak, amely újdonságnak mondható.” A megvalósult intézkedéseket illetően a református egyházi vezető kiemelte: az esélyegyenlőséget lélegzetvétel-gyakorisággal emlegető kormányzat az egyházi szociális intézetek esetében még a minimál-nyugdíjak normatív finanszírozásából is elvon 6 százalékot. Hafenscher Károly evangélikus lelkész, egyháza szóvivője elmondta: ha az illetékes szervek eleget tettek volna törvényben előírt érdemi egyeztetési kötelezettségeiknek, a költségvetés egyházi intézmény-finanszírozási fejezete nem okozott volna karácsony előtt ekkora közbékétlenséget. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke leszögezte: több diszkrimináció fennmaradt a költségvetési törvényben, a kisebb előrelépések pedig azt mutatják, hogy a történelmi felekezetek deklarált kifogásai nem voltak alaptalanok. MN/MK A Népszava (Minden gyerek egyként fontos 3. o.) szintén ismerteti az egyházi vezetők nyilatkozatait, és idézi Arató Gergely politikai államtitkárt, aki elmondta: az Oktatási Minisztériumnak nincsenek egyházellenes indulatai, a tárca számára minden gyerek egyaránt fontos, épp ezért ragaszkodnak az egyenlő finanszírozás elvéhez. Hozzátette: a költségvetés elfogadása során az Országgyűlés betartotta az összes olyan kötelezettséget, amelyeket a vatikáni szerződés és más felekezetekkel kötött megállapodások tartalmaznak. A Népszabadság (Bozóttüzek… 2.o.) Veres András püspök és Arató Gergely államtitkár nyilatkozatát hozza. A Magyar Nemzetben (Az életmű felénél sem tartok 4.o.) Csókay András agysebész nyilatkozik, aki az általa kifejlesztett „éralagút” technika alkalmazásával hazai és nemzetközi hírnévre tett szert. A közelmúltban elnyerte a Prima Primissima különdíját. Csókay András számára a tudás és az Istenben való hit nagyon közel áll egymáshoz. Emlékeztet rá: „Eddington neves angol természettudós egyszer azt mondta, hogy a tudomány önmagában a szorzótáblát sem lenne képes működtetni. Aztán ott van Albert Einstein, aki szerint a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás a tudomány nélkül vak. Felfogták azt, hogy a tudomány, illetve az ember sosem fog tudni teremteni a semmiből valamit, akár egyetlen atomot és aztán az anyagból létezést, akár egyetlen sejtet, és mindebből az emberi személyt. Ez a három lépcsőfok egyértelmű bizonyítéka az isteni szeretetnek, ami testet öltött Betlehemben az Úr Jézus megszületésekor. És ez rögtön magyarázat, hogy miért kell letérdelnünk a legnagyobb ’tudós’, Isten előtt. De mindez nem jelenti azt, hogy Isten nem arra törekszik, hogy az embert megdicsőítse. A tudomány akkor jár helyes úton, ha ezt szolgálja. ’Hit és ész az embernek olyan, mint a madár két szárnya’, írta II. János Pál a Fides et Ratio 1999-ben megjelent enciklikájában. Mindkettő kell az emelkedéshez”. Csókay doktor elmondta azt is, hite miatt már többször megfenyegették, de a támadásokat és fenyegetéseket „békésen el kell tűrni, ahogy Krisztus Urunk sem szólt vissza, amikor köpdösték, rugdosták. Rá tekintve nevetségessé válik bárminemű sérelmünk. A rosszat jóval kell viszonozni, még akkor is, ha megvetnek vagy bolondnak néznek. Óriási támogatást kaptam a díj átadása után, teljesen egyszerű, ismeretlen emberektől. És ez azt jelenti, hogy ’háztetőről kell hirdetni az evangéliumot’ – ahogy Pál apostol mondja. ’Uram, először táncolok, aztán a zene majd csak megjő’ – mondja Zorba, a görög. Valahogy nekünk is így kellene élnünk. Isten rögtön megnyilvánul az egyénnek, a családnak vagy az egész országnak, ha hiszünk benne. Országunknak jelenleg az a legnagyobb problémája, hogy a hitet elméleti kérdésként kezeli, nem pedig kegyelmi valóságként. Nem része a mindennapi életünknek, ezért védtelenekké, hiszékennyé válunk, emiatt gyakran félelem tölt el minket. A félelemben élő embert pedig könnyű ígéretekkel becsapni, elhitetni vele a hazugságot. Különösen, ha naponta sulykolják”. Az éralagút-módszer kidolgozója úgy érzi, még életműve felénél sem tart. A „hogyan továbbot” illetően felidézte, hogy halála előtt II. János Pál azt mondta: „Legyetek derűsek, én is derűs vagyok”, „közben láthatólag szenvedett. A kis keresztlányom, akit most vesztettünk el hosszú szenvedés után, azt mondta halála előtt pár hónappal, amikor már látszott a vég: ’Mit aggódtok értem, én Jézussal leszek.’ Ezek olyan üzenetek, melyek minket, élőket reménységgel töltenek el.” MN/MK