Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) Pénzt moshattak a Vatikán bankjában címmel, az olasz La Repubblicára hivatkozva számol be arról, hogy nyomozást indítottak az olasz hatóságok, miután felmerült a pénzmosás gyanúja a Vatikán bankjával kapcsolatban. Az olasz újság szerint a világ egyik legtitkosabb pénzügyi intézménye, az Istituto per le Opere di Religione (IOR) és tíz további bank ellen folyik vizsgálat. „A gyanú szerint az IOR-t valamiféle védőernyőként használták fel, hogy elrejtsék üzelmeiket, például az adócsalásokat” – írja a La Repubblica, forrásaira hivatkozva.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (3.o.) Zúgnak a harangok címmel közli, hogy a reformátusok és az evangélikusok már döntöttek: a trianoni békediktátum 90. évfordulóján, június 4-én pénteken 16 óra 30 perckor harangozni fognak. A katolikusoknál még nincs erről hivatalos állásfoglalás. Annyi biztos, hogy Erdő Péter bíboros prímás, esztergom–budapesti érsek a Szent István-bazilikában szentmisét celebrál az emléknap alkalmából. A március 15-ei téren a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) emlékező rendezvényére kerül sor. Az ünnepi szónok Tőkés László európai parlamenti képviselő lesz.

A Népszava (8.o.) Még az imakönyvünkbe is belesne az új kormány címmel számol be arról, hogy tegnap elfogadta a parlament a Fidesz-KDNP népszámlálási törvényt módosító indítványát. A 2011-es népszámláláskor így a vallásra, az egészségi állapotra is rákérdezhetnek a kérdőbiztosok. A lap emlékeztet rá: Sólyom László államfő épp a vallási hovatartozást és a termékenységet firtató kérdéseket hiányolta a törvényből, amelyet a lap szerint a 2001-es népszámlálás után nem ok nélkül vettek ki a kérdéssorból. A címlapon hárman válaszolnak a kérdésre: Miért van szükség az új kormánynak a vallási hovatartozásra vonatkozó adatainkra? Fazekas Csaba történész: „A rövid cél lehetne akár a hazai vallási felekezetek szociológiai felmérése, de az a valószínűbb, hogy gyakorlati céljaik vannak. Több mint valószínű, hogy az új kormány az adó egy százalékának felosztását szeretné a népszámlálás eredményeinek alárendelni. Miért változtak volna meg az Orbán-kormány ez irányú tervei?” Donáth László evangélikus lelkész: „A vallási meggyőződés és a világnézet az ember legszemélyesebb, szenzitiv adata.” Feldmayer Péter, a Mazsihisz elnöke: „Azt gondolom, hogy a konzervatív kormány különböző történelmi példákat követ gesztusaiban, döntéseiben. Mivel 1950 előtt minden népszámláláson feltették ezt a kérdést, ezért ebben az esetben is történelmi példakövetésről lehet szó.”

A Népszabadságban (3. o.) Nagy N. Péter Több Isten címmel úgy véli: „A maga módján – politikai motivációk szerint – gyakorolta hitét a parlamenti többség, amikor a rendszerváltás óta először Istenre (mint a történelem urára) hivatkozva fogalmazott meg törvényt. (A lengyel alkotmány az igazság, a szépség és a jóság forrásának nevezi Istent, ami sokkal szebb, mintha csupán a történelem ura volna.) Nem a hajdani ateista Fidesz vallásossá válása a nehezen magyarázható, hiszen a jellem, a szellem érik, ateistává és hívővé is válhat. Az viszont már hajtűkanyar, hogy a minap az elmúlt húsz évet újrahasznosításra a kukáknak ajánló Orbán Viktor szeptemberben, a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén még így fogalmazott: „Kívánom mindannyiunknak, ne hagyjuk, hogy elfelejtessék velünk 1989 fordulatának történelmi üzenetét. Legyünk büszkék erre a változásra! Adjunk hálát, hogy minden nehézség ellenére részesei lehettünk saját életünkben az isteni gondviselés történelmi megnyilvánulásának.” A cikkíró hozzáteszi: „Az isteni gondviselés tehát hol ennek, hol annak a történelmi magyarázatnak az ura. De ez a cikázás legyen a politikusok öröme, baja. A harmóniára törekvő civil szellemet az zavarhatja, hogy a politika újsütetű Isten-függősége őt is választási helyzetben láttatja. Mintha nem lenne mindegy, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vagy a Vöröskereszt közvetítésével akar segíteni rászorultakon, ha egyszer segíteni akar.”

A Magyar Hírlapban (13.o.) Németh Máté Az örökmozgó evangélikus lelkész élete címmel mutatja be a tizenkét gyermekes családból származó Szeverényi János békéscsabai evangélikus lelkészt, aki felnőttként adta fel sikeres és jól jövedelmező fotósi állását, hogy teljesen az Úrnak szentelje életét. A cikkíró szerint Szeverényi János „evangelizációs és missziós lelkészként mozgékony, színes életet él, magát a kereszténységet is ilyennek tartja.” A lelkész-esperes elmondta: „Kreatívan, szeretettel kell a világ számára áldássá lenni. Fontos, hogy a templomból kilépve is keresztények maradjunk, ott, ahol éppen helyt kell állnunk.” Szeverényi János 2003 óta a Magyarországi Evangélikus Egyház evangelizációs és missziós lelkésze. Évente mintegy nyolcvan gyülekezetbe jut el, programokon vesz részt, előadásokat tart. Egész Magyarország területén tevékenykedik, de Kárpátalján, a Felvidéken, Erdélyben és a szlovéniai magyarok köreiben is többször megfordult már. Ezeken kívül újságot is szerkeszt, és ő az evangélikus rádiómisszió igazgatója. Részt vesz a cigány-, börtön-, kórház- és ifjúsági misszióban. Támogatja ezeket, és segít a koordinációban.

Magyar Kurír