Napi sajtószemle

– 2005. december 16., péntek | 10:51

A Szülői Közösségek mai, békés demonstrációjáról A négy országos politikai napilap részletesen foglalkozik azzal, hogy a Szülői Közösségek nevű érdekvédelmi szevezet ma délelőttre a Felvonulási téri Regnum-szobor elé békés demonstrációt hirdetett az egyházi iskolákért és intézményekért. A Népszabadság (2. o.) A kormány engedett, de lesz tüntetés című, csaknem egész oldalas összeállítása szerint „hiába ígért a kormány pénzt, az iskoláikért harcra kész egyházakat nem sikerült megnyugtatnia. Nem marad el a mára meghirdetett tiltakozó demonstráció. Az egyházi iskolák képviseletében fellépő Szülői Közösség nevű szervezet közölte, hogy a megmozdulás nem vált okafogyottá: ne rémítsen meg senkit a fenyegetés, és ne tévesszen meg senkit a hazug híresztelés, miszerint az egyházi iskolák mindent megkapnak!” – áll a közleményben. A szervezők még délelőtt, tehát munka és tanítási időben is 20 ezer résztvevőre számítanak. Magyar Bálint oktatási miniszter azt állítja: nem igazságosan osztják el a közpénzeket a különböző iskolák között: 2001-hez képest ugyanis több mint a duplájára, 21 milliárdról 44 milliárdra nőtt az egyházi iskolák támogatása. Az egy tanulóra jutó támogatás az utolsó teljes Fidesz-évben, 2001-ben az önkormányzati iskolákban 328,523 forint, az egyházi iskolákban pedig 278,931 forint volt. Orbán Viktor miniszterelnöksége idején mégsem mentek utcára az egyházi iskolák, most viszont mennek, holott az egy tanulóra jutó támogatás az önkormányzati iskolákban 447,069 forint, az egyháziakban viszont 460,358 forint, tehát fordult a kocka. Magyar Bálint kijelentette: a számokon lehet vitatkozni, azt azonban erkölcstelennek tartja, hogy kis keresztes katonákként cipelik el a gyerekeket a Felvonulási térre, a mai tiltakozó demonstráció helyszínére. Szerinte az egyházi iskolák törvénytelenül, politikai díszletként használják a diákokat, hazugságuk alátámasztására. Az oktatási miniszter szerint rákényszerítik a gyerekeket a tüntetésre. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a lapnak elmondta: a kormányzati oldal elzárkózása miatt az egyházi vezetőknek nem volt lehetőségük tárgyalások révén rendezni a vitás kérdéseket, a szülők és a diákok ezért kényszerülnek arra, hogy békés demonstrációra hívják fel a figyelmet az egyházi intézmények hátrányos megkülönböztetésére. Ehhez joguk van. A püspök egyetért a tüntetés céljával, és részt vesz a tiltakozó gyűlésen. Közölte: az, hogy a püspöki kar tagjai közül felszólal-e valaki, csak a helyszínen derül ki. Veres András megdöbbentőnek nevezte azokat az állításokat, hogy az egyházi iskolákba járó diákok vagy pedagógusok közül bárkinek retorziótól kellene tartania, ha nem megy el a demonstrációra. A részvétel teljes mértékig önkéntes. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke felszólította a kormánypártokat, hogy fejezzék be a keresztények elleni támadássorozatukat, és a történelmi egyházakkal szembeni hisztériakeltést. Semjén számításai jelentősen eltérnek az oktatási miniszter adataitól. Leszögezte: egy egyházi iskolában tanuló gyermekre ebben a ciklusban eddig több mint 100 ezer forinttal jutott kevesebb, mint egy önkormányzati iskola diákjára. Az egyházak álláspontjával egyezően a KDNP elnöke kifejtette, hogy a tiltakozók nem különleges eljárást igényelnek, hanem az Alkotmányban garantált egyenlő esélyeket. Népszabadság/MK A Népszava (Ma tüntetnek… A többség…1 .,8. o.) egész oldalas összeállítása azt emeli ki, hogy a Szülői Közösségek által szervezett programmal nem minden egyházi iskolába járó gyerek szülője ért egyet. Az oktatási miniszter kormányrendeletben rendezné az egyházi oktatás finanszírozását – olvasható az összeállításban. Nyilatkozik a lapban Téti Sándorné, aki a Klubrádióban – névtelenül – szóvá tette, hogy a kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Iskolában kötelezik a gyerekeket a tüntetésen való részvételre. Az orgánumnak elmondta: már megbánta, hogy szót emelt, mert rég nem arról szól a történet, amiről kellene, hanem politikáról. Õ nem politikai okokból nem ért egyet a demonstrációval, hanem azért, mert szerinte alkotmány-és törvényellenes, hogy a gyerekeket demonstrálni viszik. Úgy véli: a gimnazistáknak még nincs kialakult véleményük, befolyásolhatók, jószerivel azt sem tudják, miről van szó. Az is bántotta, hogy hülyének nézik, meghazudtolták a tévében, hogy nem érti azt, amit a tanár beleírt a fia ellenőrzőjébe. Megemlítette, hogy tartott attól, a fiát valamiféle retorzió éri az iskolában, de szerencsére ez nem történt meg. Ám ha mégis ezt tapasztalja, azonnal kiveszi a gyerekét. Azt sem helyeselte, hogy miközben az iskola fizeti az utazást, azon a felhíváson, amelyet a Szülői Közösségek helyi elnöke írt alá, szerepel egy bankszámla. Ezen pedig az utazáshoz kérnek anyagi segítséget, ráadásul úgy, hogy az adó-visszaigénylés lehetőségével biztatják őket. Téti Sándorné azt kérdezte: „Milyen dolog ez?! Ennek így semmi értelme” – mondta. Népszava/MK Veres András püspök a Magyar Nemzetben (Az iskolákért tüntetnek… 1., 2.o.) is nyilatkozik. Ha valakit kiraboltak, az nem politikai okból kiált rendőrért – reagált a püspök azokra a feltételezésekre, hogy pártpolitikai célokat szolgál a mai demonstráció. Megdöbbentőnek nevezte, hogy Magyar Bálint keddi levelében azt kérte a történelmi egyházak vezetőitől, állítsák le a megmozdulást, amelyen úgymond politikai díszletként kívánják felhasználni a gyermekeket. A püspök hangsúlyozta: az egyesülési, a gyülekezési jog alapvető demokratikus jog, amelyet nem tilthatnak le sem politikusok, sem intézményfenntartók. Semmi alapja nincs annak az állításnak, miszerint a demonstráció okafogyottá vált, kedden ugyanis a koalíciós többség leszavazta azokat a módosító indítványokat, amelyek az állami iskolákéval egyenlő finanszírozás helyreállítására lettek volna hivatottak. Ami a gyermekek tüntetésre való „kihajtását” illeti – ez a kifejezés Magyar Bálint tegnapi megfogalmazása – Veres András úgy reagált: tudomása van arról, a gyermekek örülnek, hogy végre ők is tehetnek valamit az iskoláikért. Szüleik pedig azért léptek a tettek mezejére, mert látják, hogy a felekezeti vezetők nem tudják jobb belátásra téríteni a kormányoldalt. Képtelenség, hogy a szülőknek plusz pénzeket kelljen fizetni azért, hogy a közfeladatokat ellátó felekezeti iskolák ne váljanak működésképtelenné a diszkriminatív elvonások miatt – mondta Veres András. Hardy F. Gábor, a Szülői Közösségek elnöke közölte: panaszt tesz az ORTT-nél a Klubrádió eljárása miatt. A Kontra című szerdai műsorban ugyanis egy betelefonáló szülő névtelenül állíthatta, hogy őt a gyermeke iskolájában arra kényszerítették, vegyen részt a demonstráción. Komássy Ákos, a Fiatal Baloldal elnöke bejelentette: kezdeményezni fogják a választási törvény módosítását: javasolják, hogy az egyházi iskolákra is terjesszék ki azt a kampánytilalmat, amely az állami és önkormányzati oktatási intézményekre vonatkozik. MN/MK Ugyancsak a Magyar Nemzetben (4.o.) Kormányzati mutatványok az egyházi iskolák ellenében címmel Joó István megállapítja: a jelenlegi szocialista-liberális kormányzat alatt, különösen a Gyurcsány Ferencék által készített 2005-ös, illetőleg a mostanában véglegesülő 2006-os költségvetésben sérül az egyenlő finanszírozás elve az egyházi intézmények rovására. Csak a jövő évi költségvetési előterjesztést tekintve: a kormányzat az egyházakkal való egyeztetés teljes megkerülésével december 7-én tanulónként 128 970 forintos egyházi közoktatási kiegészítő támogatást terjesztett elő. Bajzák M. Eszter nővér, a Katolikus Pedagógiai Intézet igazgatója elmondta: ez az összeg mindössze 970 forinttal több a tavalyinál, holott az önkormányzatok kipótolására már 2004-ben 155 ezer forintot fordítottak. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház zsinati oktatási irodájának vezetője kifejtette: az oktatási tárcának igencsak fonák a mostani finanszírozási stratégiája: amihez az egyházak az állami költségvetésből nem juthatnak hozzá, azt közvetetten, a kiegészítő támogatáson keresztül se kaphassák meg. Ilyen keret például a bejárók támogatása, melyet már idén is megtagadtak, kizárólag az egyházi iskoláktól. Itt tehát egy addig létező normatívajogcím megszüntetése figyelhető meg. Jellemző, hogy bár a jövő évi költségvetésben ugyan új településtípusú jogcímek bukkantak fel, de ezekhez az egyházakat nem engedik hozzáférni. Ilyen például a kistérségi társulás, amelyet az önkormányzati fenntartók megkapnak, kompenzálandó a náluk is jelentkező elvonásokat. Szomorú fejlemény, hogy a költségvetési törvényből a kormány kivenné azt a passzust, amely az egyházi oktatásban dolgozók közalkalmazotti szintű illetményezését garantálná. MN/MK A Magyar Hírlap (1., 5. o.) Tüntetnek az iskolások, bár már nincs miért – Több pénzért viszik utcára a diákokat főcímekkel és Az oktatási vezetés szerint politikai demonstrációra utoljára Rákosi használta a gyerekeket felcímmel szintén azt emeli ki, hogy a Szülői Közösségek nem áll el a demonstrációtól, bár a kormány úgy döntött, megkapják az egyházi iskolák a kiegészítést. Magyar Bálint azonban nem ért egyet a kormány módosításával, mert szerinte a főleg kistelepülési iskoláknak járó pénzek nem illetik meg a nagyvárosi egyházi iskolákat. A liberális lap szerint több egyházi iskola igazgatója közölte: igazolta a diákok hiányzását, ha a szülők jelzik, hogy a demonstrációra mennek. Volt, ahol kötelezővé tették a részvételt. Az MH egy fotót is közöl, amelyen Varga Antal, a fővárosi Szent Gellért Iskola igazgatója látható, aki szülői igazolást kért a hiányzáshoz. A napilap is közli Veres András és Magyar Bálint nyilatkozatait. Az MH emlékeztet rá: az önkormányzatok kivétel nélkül kiegészítik a diákok után járó állami pénzt. Ennek a „pótlásnak” az egy gyermekre vetített összegét utólag megkapják az egyházak is, csakhogy – „állítják az utóbbiak” – az átlagolás nem veszi figyelembe, hogy kevés kiegészítést kapó óvodásról vagy nagy önkormányzati plusztámogatáshoz jutó gimnazistáról van szó. Ezzel az egyház rosszul jár, mert főként gimnáziumokat tart fenn. Az egyházaknak pedig nincs pénzük a pótlásra. MH/MK Több lap közöl a témához kapcsolódó publicisztikát. A Magyar Hírlapban (15.o.) Szále László Jó ügyek, rossz ügyek címmel úgy véli, annak ellenére, hogy a diákok bőrére megy a játék, a Szülői Közösségek a diákokat „nyugodtan” kihagyhatta volna a mai tüntetésből. „Nem azért, mert ahogy Magyar Bálint mondja, kéretik a diákokat távol tartani a politikától. Nem kell és nem is szabad távol tartani őket, hiszen a politika az élet fontos, mindenütt jelen lévő része. Ám ha úgy értette, hogy ne használják fel őket önző pártpolitikai célok érdekében, akkor persze egyetértek vele. Márpedig most aligha lehet egy témát úgy feldobni a levegőbe, hogy az ne a pártokra essen, vagy hogy azok ne ugorjanak alá, s ne próbálnák nyomban kampánytémává tenni. Aligha véletlen, hogy a mai tüntetést is MSZP-s és fideszes porondmesterek vették pártfogásukba, s az sem, hogy a szereposztásnak megfelelően a kormánypártiak az egyházi iskolákat támadják, az ellenzékiek a kormányt.” MH/MK A Népszabadságban (3.o.) Nagy N. Péter Keresztények üldöződnek címmel lehetségesnek tartja, hogy „rosszul számol a minisztérium, hogy elfogult ’saját’ iskolái javára. Emiatt gyerekharcosokkal, kiátkozással és világi hatalmak mozgósításával vallásháborús riadót fújni azonban vagy szakállas bácsis, vagy dupla vagy semmi alapon nem lehet. Igaz, eddig mindig bejött. Még akkor is, ha senki nem érti.” Népszabadság/MK Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök írása a Magyar Nemzetben Gyulay Endre Az egyházak azt kérik, ami az állampolgárt megilleti című cikkében (6.o.) megállapítja: sok szó esik manapság az egyházaknak nyújtott támogatásokról. A főpásztor emlékeztet rá: „A volt egyházi ingatlanok azon része kérhető vissza, amely bizonyos feladatkör elvégzését szolgálhatja. Ha már olyan állapotban őrzik, hogy nem használható, vagy éppen az önkormányzat nem tudja nélkülözni, a működtetés megteremtéséhez az elvett ingatlan akkori értékét kaphatja meg a célnak megfelelő építkezésre az egyház. A törvény szerint kárpótlás illeti meg azokat az önkormányzatokat, akik ezeket visszaadják. Ez tehát nem hitéleti támogatás, hanem részleges kárpótlás.” Gyulay Endre emlékeztet rá: a rendszerváltozást követően az egyházi iskolák indítása előtt az akkori minisztériummal szerződést kötöttek, hogy a fenntartási költségeket a minisztérium biztosítja. A vatikáni megállapodás erre is kitért, s ezt minkét fél elfogadta. Az egyházak ezért mertek nevelési intézményeket indítani. Sajnos azonban a normatívát részekre bontották, és az egyház nem kapja meg annak minden részletét. „Nem kapjuk meg azt a részt sem, amelyet az önkormányzatok a kincstárból igen, sőt részükre még a kistérségi támogatásokból is juthat. Ez számunkra kifejezetten tiltva van, és ők saját adóbevételeikből is pótolhatják, de mi ebből nem kapunk. Ugyanakkor egyházmegyémben ebben a gazdasági évben az iskoláim, óvodáim és kollégiumaim 117 millió forinttal kaptak kevesebbet, mint amennyit ki kellett fizetnem. Ezt az összeget – jogosan – a kincstárból meg kellett volna kapnom a vatikáni megállapodás alapján. Ebben az évben két fizetésemelés volt, amelyek ellentételezésére egy fillért sem kaptam. Ezek kifizetése nem hitéleti támogatás, hanem közszolgálati feladat kiváltása.” A főpásztor többek között rámutat arra is, hogy nem hitéleti támogatás az úgynevezett járadék sem, és az idősek bentlakásos intézményei sem hitéleti célt szolgálnak, hanem olyan feladatot, amelyre az önkormányzatokat kötelezték. A fakultatív hitoktatás óradíjával kapcsolatban pedig a szerző hangsúlyozza: a törvény szerint fakultatív tárgyakat választhatnak a szülők gyermekeik részére, amelyek között szerepel a hitoktatási óra is, tehát ez sem kifejezetten hitéleti támogatás, hanem az iskolai oktatás törvény biztosította lehetősége. Az egyházak tulajdonában lévő múzeum, levéltár őrzése, feldolgozása pedig nem az egyház elsődleges érdeke, hanem országos jelentőségű, olykor még ezen túl is ható munka, „Az egész ország kincsei ezek. A közgyűjteményekre nyújtott állami pénzek sem hitéleti támogatások. Majd minden helyen nem papok, hanem családos dolgozók végzik munkájukat, és ezen pénzekkel is évente, pontosan el kell számolni a minisztériumnak.” Gyulay Endre leszögezi: „Amikor tehát sokszor hallani lehet, hogy ’az egyháziak pénzt követelnek’, akkor ez nem a hitéleti támogatás jogtalan vagy önmagukat gazdagítani akaró törekvése. Ez biztosítja a sokezer iskolás gyermek és fiatal közoktatásban való részesedését, és sok száz tanár és dolgozó vagy idősotthon munkáját végző ápoló megérdemelt munkabérét. Ráadásul ezen tételekben nincsenek benne sem a papi fizetések, sem a hitéleti segítség megadása.” MN/MK