Napi Sajtószemle

– 2005. december 15., csütörtök | 9:50

A Szülői Közösségek december 16-ai, békés demonstrációjáról A négy országos politikai napilap közül három kiemelten foglalkozik azzal, hogy a Szülői Közösségek holnap délelőttre a Felvonulási téri Regnum-szobor elé békés demonstrációt hirdetett az egyházi iskolákért és intézményekért. A Népszabadság (Magyar Bálint… 2. o.) beszámol arról, hogy Magyar Bálint tegnap levelet írt Erdő Péter bíboros, prímásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének és abban arra kéri: utasítsa az intézményvezetőket a törvények betartására, tiltsa meg, hogy az igazgatók visszaéljenek helyzetükkel. A lap rámutat: a levél annak kapcsán született, hogy a Klub Rádióban egy szülő azt állította: a kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Gimnázium kötelezővé tette a diákoknak a részvételt a demonstráción. Az iskola igazgatója a Fidelitas alelnöke. Újhelyi István, az MSZP alelnöke közölte: pártja tiltakozik az ellen, hogy a Fidelitas országos alelnöke iskolavezetőként kötelezővé tette a diákoknak a kormány elleni tüntetésen való részvételt. Felszólítják a Fidesz vezetőit, hogy utasítsák az iskolaigazgatót az akció lefújására. Az MSZP azt kérdezi az iskolaigazgatótól: „Milyen hátrányba kerülnek azok a diákok, akik nem vesznek részt a kormány elleni tüntetésen? Azt is tudni szeretnék, hogy Orbán Viktor tudtával zajlott-e a politikai mozgósítás?” A beszámoló szerint a kiskunfélegyházi gimnáziumban nevelői hírzárlatot rendeltek el, és ezt azzal indokolták, hogy több újságíró és tévéstáb kezdte faggatni a tanulókat arról, mit tudnak a tüntetésről és valóban kötelező-e azon megjelenniük? Az iskola állítólag közleményt adott ki, de a cikkben az olvasható, hogy ez lapzártáig nem érkezett meg a szerkesztőségbe, és az Országos Sajtószolgálat sem adta ki. A Népszabadság helyi tudósítása szerint a tüntetésre az intézmény tanárai, dolgozói, valamint diákjainak 90 százaléka vonattal utazik a fővárosba. Ugyanakkor tegnap a kormányszóvivő tagadta a demonstráció megalapozottságát. Batiz András úgy fogalmazott: a jövő évi finanszírozás során az egyházak nem lesznek hátrányos helyzetben, az összes egyházi intézményfenntartó – éppen úgy, mint a többi nem állami és nem egyházi iskolafenntartó – 2006-ban teljes körűen megkapja a közoktatási támogatásokat. Népszabadság/MK A Népszava (Politikai tüntetésre… Tanulás helyett… 1., 3. o.) csaknem egész oldalas összeállítást készített a téma kapcsán. Magyar Bálint oktatási miniszter cáfolta a Szülői Közösségek által felvetett kérdéseket. Szerinte elég sajátos dolog az egyházi intézmények ellehetetlenítéséről beszélni, amikor négy év alatt 17 milliárd forinttal nőtt az egyházi közoktatási intézmények támogatása. A miniszter kijelentette: sem a szülő, sem a diák nem kényszeríthető arra, hogy megvallja saját politikai véleményét. Márpedig a gyerekek bevonása a péntekre tervezett tüntetésbe közvetett kényszerítésnek, ezért törvénytelennek tűnik. Magyar szerint „nehéz helyzetben lenne egy történész, ha majdan ezt a néhány évet az ’egyházüldözés’ korszakaként kellene jellemeznie, miközben 2001-hez képest 2004-re 21 milliárd forintról 38 milliárd forintra nőtt az egyházi intézmények támogatása. Az SZDSZ közleményben kéri a felelős egyházi vezetőket: „Ne hagyják, hogy a hozzájuk tartozó iskolák vezetői kihasználják a gyerekek és a szülők kiszolgáltatott helyzetét és nyílt politikai állásfoglalásra kényszerítsék a szülőket: tüntessen-e gyermekük a kormány ellen, vagy sem!” Hardi F. Gábor, a Szülői Közösségek elnöke elmondta: a pénteki rendezvényre gyerekeket külön nem hívtak, de nyilvánvaló, hogy sok 16-18 éves gimnazista lesz ott. Bár külön hangsúlyozták, hogy csak azokat hozhatja el pedagógus, akiknek írásos szülői beleegyezése van arra, hogy ott lehetnek. Provokáció az az állítás, hogy az iskolákban kötelezővé tették volna a gyerekeknek a részvételt. Hardi F. feltette a kérdést: „Ki provokál? Vannak olyan csoportok, amelyek egyházi intézményellenesek… Miért? Mert nem jó nekik, hogy vannak ilyen intézmények. Az egyházi iskolákból kikerülő vallásos diákoknak ugyanis – mivel ott a nevelés éppoly fontos, mint az oktatás – más lesz az életszemlélete. Ez az egymásért való kiállásért buzdít, míg a liberális oktatás arra, hogy a teljesítmény a fontos, valósítsd meg önmagad, csak saját magaddal törődj. S hogy a kormány december 12-én megszavazta azt, hogy az önkormányzati fenntartású iskolák mellett az egyháziak is megkapják a bejáró, a kistelepülési és kistérségi normatívát? Csak a közoktatás sarokszámait szavazták meg. A pénzt lényegében 19-én fogják elosztani. Akkor lesz a költségvetési végszavazás. Ezért is szerveztük 16-ára a demonstrációt.” Népszava/MK Összeállítást készített a témában a Magyar Nemzet (4. o.) is, A demonstrálók nem értik Magyar Bálint aggályait címmel. Hardy F. Gábor itt is hasonló szellemű nyilatkozatot adott, mint a Népszavában. Leszögezte: kissé megdöbbentő, hogy Magyar Bálint nem reagált ilyen vehemensen, amikor pártbeli politikai társa, Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es politikai államtitkár látogatott el egy iskolába, és akkor sem, amikor Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége és Lamperth Mónika MSZP-s belügyminiszter tartott példabeszédet a gyerekeknek iskolában, noha Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman mindkét esetben súlyos aggályainak adott hangot az ügyben. Hankó Faragó Miklós eredetileg a szombathelyi Simon István Általános Iskolában és a Nagy Lajos Gimnáziumban tartott volna drogügyi felvilágosító előadást, végül azonban csak a középiskolai rendezvényre került sor. Ám az Oktatási Minisztérium nem lépett fel a rendezvény ellen, mondván, az iskola nem tartozik beszámolási kötelezettséggel a tárcának. Dobrev Klára és Lamperth Mónika pedig Mikulás napján, a kaposvári Toldy Miklós Általános Iskolában és Gimnáziumban tett látogatást. A belügyminiszter az alkotmányjogról, a miniszterelnök felesége eddig az egészséges táplálkozásról beszélt a gyerekeknek. Magyar Bálint ekkor sem talált ebben semmi kivetnivalót. MN/MK Egyéb témák Hazai hírek A Magyar Nemzet (6.o.) Amiről szívesen hallgat a hatalom címmel ismerteti a Szabadság Kis Köre elemzését, amely bemutatja, hogyan sértette meg a Gyurcsány-kormány az emberi jogok érvényesülését 2005 júliusa és decembere között. Az összeállítás egyik alcíme: Az egyházi iskolák finanszírozásának csökkentése. A szerzők emlékeztetnek rá: megújuló sérelme a jelenlegi kormánykoalíció hatalomgyakorlása idején az egyházi iskolák finanszírozásának csökkentésére irányuló kormányzati szándék. A kérdésben a kormány különböző tényezői „számbűvészkedéssel azt igyekeznek bizonygatni, hogy az iskolák fenntartására az egyházak tulajdonképpen több támogatást és kedvezményt kapnak, mint az önkormányzatok, és a kormány csak az egyenlő bánásmódot kívánja érvényesíteni. A helyzet azonban valójában továbbra is az, hogy a szocialista-liberális kormányzat a történelmi keresztény egyházak szellemi és erkölcsi befolyásának csökkentésére tör, amihez felhasználja a média széleskörű eszközrendszerét is”. Az elemzők emlékeztetnek rá: erre a valódi kormányzati szándékra mutat az oktatást kezében tartó liberális kormánypárt egyik ügyvivőjének, Gusztos Péternek november 13-ai nyilatkozata, aki két hamis állítást tett: 1. az egyházi oktatási és szociális intézmények normatívája az államiak másfélszerese; 2. az egyházi személyek után nem fizetnek egészségügyi és nyugdíj-biztosítási hozzájárulást. Eközben a kormány szemmel láthatóan nem a hagyományos és keresztény értékrendnek megfelelő mozgalmakat és felekezeteket segíti, hanem sok esetben azokat, akik a társadalom ellenálló képességét gyengítik. Ennek egyik legnyilvánvalóbb példája az volt, amikor Göncz Kinga ifjúsági és családügyi miniszter asszony nyitotta meg a homoszexuális-és transzvesztitamozgalom rendezvénysorozatát, amely mozgalomnak az a törekvése, hogy megváltoztassa a házasságra és a családra vonatkozóan eddig fennálló törvények rendszerét. A miniszternek ez a lépése egyúttal felveti az ifjúság jogainak sérelmét is – olvasható a Szabadság Kis Köre elemzésében. MN/MK A Népszabadság (Az MDF… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Egy mondatban 4.o.) közli, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke tegnap azt javasolta Erdő Péter bíboros, prímásnak, hogy 2007 legyen Árpád-házi Szent Erzsébet emlékéve, és ebből az alkalomból kezdeményezze XVI. Benedek pápa magyarországi látogatását. Népszabadság/MH/MK Külföldi hírek A Magyar Nemzetben (Hol húzódnak a hit határai? 5.o.) Louis-Léon Christians, a leuveni egyetem tanára nyilatkozik a világi államról, az államegyházról és a köztes modellről, annak kapcsán, hogy 100 évvel ezelőtt, 1905 decemberében fogadták el a laikus államról szóló francia törvényt, amely az állam és az egyház szigorú elválasztását rendelte el. A professzor elmondta: „Kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy három fő modell létezik. Két szélsőséges és igen nagyszámú ’középmodell’. A szélsőséges modellek egyik végén találhatjuk az államegyházat, míg a skála másik végén az egyház és az állam teljes elkülönítésén alapuló formát találjuk, amit Franciaországbn ’laikus’, vagyis világi modellnek neveznek. A két szélsőséges alakzat között helyezkedik el az európai államok zöme. E közbenső modellhez tartozó országokban az egyház és az állam viszonya a történelmüknek megfelelően alakult ki.” A professzor szavaiból kiderül, hogy még az általa szélsőségesnek nevezett francia modell sem a tiszta elválasztás mintája, hiszen a francia állam segít katedrálisok helyreállításában vagy újjáépítésében, sőt, vita folyik arról, hogy a pápa látogatását és annak egyes elemeit ki és milyen mértékben finanszírozza. A skandináv országokban pedig az egyház teljes mértékben jelen van az államban. „Ugyanakkor ezen országokban tagadhatatlanul lejátszódik egy szekularizációs folyamat, főként azért, mert a lakosság igen jelentős módon nem mutat érdeklődést a vallás iránt. Érdekes módon az ottani egyházak a leggyengébbek egész Európában. Vagyis levonhatunk egy bizonyos következtetést, hogy egyes államokban a társadalom végzi el a világiasítási folyamatot, amelyet máshol az állam végzett el.” Louis-Léon Christians azt is elmondta: Belgiumban az egyházakat csak nonprofit tevékenységük után finanszírozzák. „Vagyis kizárólag a kultikus célú tevékenységeiket. Ha például könyvkiadójuk van, annak ugyanúgy kell adóznia a nyeresége után, mint bármilyen más gazdasági vállalkozásnak. De ez például Olaszországban másként van, ahol az egyház nyereséges vállalkozásai egyfajta köztes helyzetben vannak, vagyis nem úgy adóznak, mint a közönséges vállalatok, de nem is adómenetesek – ellentétben például az Egyesült Államokkal vagy más országokkal, ahol az egyházak nyereséges vállalkozásai adómentességet élveznek. Tehát ebből is látható: itt sincs egységes modell, hanem a helyi hagyományokból kinövő és így eltérő szokások.” MN/MK