Napi Sajtószemle

– 2005. december 14., szerda | 12:06

Külföldi hírek A Magyar Hírlapban (16.o.) Vajda Dezső Tárgyilagosság és megértés címmel méltatja XXIII. János és II. János Pál pápáknak a keresztény–zsidó megbékélés terén kifejtett tevékenységét, majd emlékeztet rá: XVI. Benedek pápa is „ellátogatott a római zsidó templomba. Ez a demonstráció és az előzmények azt a reményt ébresztik, hogy ő is pozitívan foglal állást a két évezreden át üldözött zsidók megítélésében”. MH/MK Hazai hírek A Népszabadság (1.,2.o.) Függetlenség és összefonódás címmel idézi Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseket, aki tegnap Vácott tartott előadásában leszögezte: Magyarország létének és kultúrájának legfőbb forrás a katolikus hit. A magyar katolikus egyházfő szerint minden ellenkező híreszteléssel szemben Magyarországon az állam és az egyház viszonya nagyon világosan, modernül rendezett. Gond azonban, hogy a társadalomban megvan az igény az egyház nagyobb szerepvállalására, de ezt olykor bizonyos harag és gyűlölet kíséri. A baloldali napilap ennek kapcsán összeállítást készített az egyház és a politika kapcsolatáról. Czene Gábor cikkíró kifejtette: a katolikus egyházban a papok eleve nem lehetnek parlamenti képviselők, a reformátusoknál a lelkészeknek már akkor fel kell függeszteniük lelkipásztori tevékenységüket, ha jelöltté válnak. Az evangélikusoknál rugalmas rendszer működik, a zsidó felekezet esetében pedig nincs akadálya annak, hogy egy pártpolitikust hitközségi vezetővé válasszanak. A pártoknak nincs ellenükre, hogy időnként egyházi személyiségek is feltűnjenek a színeikben. A szálak gyakran összegabalyodnak, mint most is, néhány nappal az egyházi iskolák tüntetése előtt – írja Czene. Az összeállítás Sajátos ösztökökölés a tiltakozó demonstrációra (3.o.) című része egy szülőt idéz, aki tegnap a Klubrádióban azt állította: a kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Gimnáziumban kötelezővé tették a diákoknak, hogy részt vegyenek a pénteki, Felvonulási téren rendezendő tüntetésen. A Népszabadság figyelemre méltónak tartja, hogy a gimnázium igazgatója Kapos Krisztián, a Fidelitas helyi elnöke és országos alelnöke, aki a műsorban közölte: az intézmény csatlakozott a demonstrációhoz, utána felmérték, hogy hány gyerek tud elmenni a tiltakozó gyűlésre. A részvétel nem kötelező, ám a hiányzást valóban igazolni kell. Népszabadság/MK A Magyar Nemzet (Aggódik… 2.o.) részletesen számol be a Szülői Közösségek tegnapi tájékoztatójáról, amelyen elhangzott: tízezres megmozdulás várható pénteken 11 órakor a Felvonulási téren a Regnum-keresztnél, az Oktatási Minisztérium előtt tartott tavalyi tüntetés arányait, és a tervezett újabb megszigorító intézkedéseket alapul véve. Az érintett szülők érdekvédelmét ellátó közhasznú szervezet elnöke, Hardy F. Gábor leszögezte: a hatalom sakkozik az egyházi közintézmények kiegészítő normatívájával, amely immár második éve köszönő viszonyban sincs azzal, amennyit az önkormányzatok saját iskoláikban átlagosan az alapnormatíva kipótolására fordítanak. Nincs ott jogegyenlőség, ahol az egyházi iskolák alapítványok létrehozására kényszerülnek, és arra, hogy tanulóik szüleik támogatásra kapacitálják. Megszegte a kormány a magyar-vatikáni államközi szerződést, a református, az evangélikus, a baptista és a zsidó felekezetekkel kötött kormányszerződéseket, valamint az Alkotmányt, mivel olyan költségvetési tervezetet terjesztett elő, amely sérti az iskolafenntartók közötti jogegyenlőséget – mondta az SZK elnöke. A tájékoztatóval egy időben jelent meg Magyar Bálint oktatási miniszter történelmi egyházi vezetőkhöz írt nyílt levele. Magyar szerint azzal, hogy a szentendrei ferences iskola igazgatója nyilatkozatot kíván aláíratni azzal a szülővel, aki gyermekét elengedi a demonstrációra, „adatbázis jöhet létre”, és ezzel a pedagógusok hátrányba hozhatják a tanulót, akit nem engedtek el. Ezzel egybecseng Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos elvi álláspontja, mely szerint „az intézményvezető által továbbított felhívás komoly hatást képes gyakorolni a szülőre.” Hardy F. Gábor így reagált: „A miniszter több napja elhallgat egy tényt. Nevezetesen azt, hogy a szentendrei igazgató levelében hangsúlyozta: természetesen semmiféle következménye nincs, ha a szülő nem engedélyezi gyermeke részvételét az eseményen. A gyermekeiket egyházi iskolába járató szülők értékek mentén választották az adott oktatási intézményt. (A témáról lásd Békés demonstráció az egyházi iskolákért és intézményekért című írásunkat – a szerk.) MN/MK A Magyar Nemzetben (15.o.) Metz Katalain Ajándék hanglemezek a karácsonyfa alá címmel mutatja be többek között a Szent karácsony című CD-válogatást, amelyen a magyar irodalom örökbecsű istenes és karácsonyi költeményei szólalnak meg Kútvölgyi Erzsébet és Zubornyák Zoltán hangján, Juhász Istvánné debreceni tanárnő válogatásában. A versek a Kertesi Ingrid szoprán énekesnő előadta egyházi és karácsonyi énekekkel váltakoznak. A cikkíró szerint talán a Bodor György plébános által helyszínül felajánlott zugligeti Szent család plébániatemplom atmoszférája is hozzájárult az előadók ihletettségéhez. A költők sora Pálóczy Horváth Ádámtól Adyig, Reviczkytől József Attiláig, Pilinszkytől Kányádi Sándorig ível. MN/MK