Napi Sajtószemle

– 2005. december 10., szombat | 9:49

A Magyar Nemzet (3.o.) Okkal tüntetnek majd az egyházi iskolák című cikke szerint nem válik okafogyottá az egyházi iskolák védelmére alakult Szülői Közösségek december 16-ai tüntetése a Felvonulási téren. A polgári napilap írásából kiderül: előkerült az egyházi közoktatásai kiegészítő támogatás kormány által önhatalmúlag kijelölt számadata, amely köszönő viszonyban sincs az intézményfenntartó felekezetek számításával. A kormány a hét közepén a költségvetési bizottság elé terjesztette az egyházi közoktatási kiegészítő támogatás – költségvetési törvényben eddig meg nem jelölt – számát. Ezt a testület koalíciós többsége meg is szavazta, így bizottsági módosító indítvány lett belőle. Ennek következtében későire sikeredetett a tegnap megvalósult találkozó a kormány és az egyházi oldal között – írja a Magyar Nemzet. Az orgánum megállapítja: a kormányoldal, amely csak főosztályvezetői szinten képviseltette magát, nem nyitotta meg a korrekció lehetőségét. Világossá vált, hogy az oktatási tárca az idei 128 ezer forintos tanulónkénti kiegészítő támogatást jövőre csak 970 forinttal kívánja növelni, mondván, ez a 128 970 forint felel meg annak, amennyivel az önkormányzatok támogatják az állami alapnormatíván felül saját intézményeiket. Ellenben az önkormányzatok már 2004-ben 156 ezer forint fölötti összeget adtak iskoláiknak. Az egyházak azt is sérelmezik, hogy a kormány nem számítja be az egyházi kiegészítő támogatás alapjába az elvett települési típusú és kistérségi támogatásokat. A felekezetek elvárása 144 400 forint tanulónként. MN/MK Ugyancsak a Magyar Nemzet (Szemben állni a vadkapitalizmussal 5.o.) Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével, a Fidesz országgyűlési képviselőjével készített interjút, aki elmondta: pártjának létjogosultsága a kereszténységben keresendő: „A KDNP eszköz – és nem önmagáért való cél – a keresztény értékek politikai érvényre juttatásáért. A magyar kereszténydemokrácia történetének hatvan éve feljogosít és kötelez minket arra, hogy ma is betöltsük ezt a szerepet. Egyrészt védelmeznünk kell a hagyományos értékeket – e tekintetben a család, a nemzet és az egyház a kulcsszavak –, másrészt a keresztényszociális tanítás alapján ki kell állnunk a szociális igazságosságért, a munka jogáért a korlátlan és gátlástalan tőke diktatúrájával szemben. Ez következik abból, hogy világnézeti párt vagyunk, vállalva a keresztény egyházak társadalmi tanításának politikai képviseletét… Ma a világon egyetlen komolyan vehető, koherens társadalmi tanítás áll szemben a vadkapitalizmusal és a tőkeglobalizmussal, és ez a kereszténységé. II. János Pál mondta a ’létező szocializmus’ kelet-európai összeomlása után, hogy ez nem jelentheti a vadkapitalizmus megdicsőülését.” Semjén leszögezte: a hívő embereknek joguk van ahhoz, hogy a katolikus-protestáns társadalmi tanítás megjelenjen a politikai életben. Kérdésre válaszolva azt is elmondta: „Ha az uniós alkotmányban nincs említés a kereszténységről, akkor az részint történelemhamisítás, részint az alapító atyák – Adeanuer, Schuman – örökségének a megtagadása, hiszen ők a keresztény civilizációra épülő Európát álmodtak meg, nem pedig azt a bürokráciát, amelyik ma Brüsszelben országol.” MN/MK A Népszabadság (4.o.) Az agysebész evangéliumi titka címmel mutatja be Csókay András agysebészt, aki a héten elnyerte a Prima Primissima közönségdíját. Ismeretes, hogy Csókay új eljárást fejlesztett ki az agreszív koponyaűri nyomásfokozódás műtéti csökkentésére. A baloldai napilap kiemeli, hogy Csókay András „mélységesen hisz Istenben és a betlehemi újjászületésben. Amelyik politikai irányvonal az evangéliumi utat járja, amellé áll. Úgy érzi, hogy most ez a jobboldal. Hangsúlyozza: nem a politika vezérli az életét, hanem a hite, amely szerinte szorosan kapcsolódik a tudományhoz, és azzal nem áll ellentétben.” (Lásd április 19-ei számunkban a Csókay András profrsszor a tudomány és a vallás kapcsolatáról, valamint a Csókay András professzor műtéti eljárásának lényege című írásokat – szerk.) Népszabadság/MK