Napi Sajtószemle

– 2005. december 9., péntek | 10:51

Külföldi hírek A Hetekben (7.o.) Benke László Megújított pápai felügyelet című cikke szerint „politikai vihart kavart Olaszországban XVI. Benedek pápa november végi dekrétuma, amellyel az egyházfő korlátozta Assisi ferences szerzeteseinek autonómiáját. Mivel Assisit, a világ 'békefővárosát’ az olasz közélet szereplői a baloldali eszmei központok között tartják számon, a baloldal elítélte, a jobboldal pedig üdvözölte az egyházfői határozatot” – írja a szerző. Ugyancsak a Hetekben (11.o.) Németh Csillag Háború a karácsony ellen címmel készített öszeállítást arról, hogyan készülnek a karácsonyra az Amerikai Egyesült Államokban. Ebből kiderül: mintha az ötvenes évek Kelet-Európája elevenedne meg, ultraliberális polgárjogi szervezetek több amerikai városban jogi beadványokkal és médiakampánnyal igyekeztek elérni, hogy a karácsonyi ünnep kapcsán még csak véletlenül se utaljon semmi Krisztusra vagy a kereszténységre. A szerző emlékeztet rá: ahogyan a párttitkárok szovjet mintára csak a „fenyőfaünnepet” engedélyezték az iskolákban, ahová a Mikulás helyett szigorúan a Télapó hozta az ajándékot, a harcos ateisták szeretnék átkeresztelni a karácsonyfát „ünnepi fának”, miközben a Boldog karácsonyt! köszöntést a tökéletesen értelmetlen „szezoniális üdvözlet” kifejezéssel helyettesítenék. De tévedés lenne azt gondolni, hogy a felmérések szerint mintegy hat százalékot kitevő kisebbség (ennyien állítják azt, hogy soha nem imádkoztak Istenhez) érdekeire hivatkozó kampány csak a karácsonyt venné célkeresztbe: aktivistáik vadásznak a városi címerekben található keresztekre, iskolai étkezéseken elsuttogott imákra, a középületeken elhelyezett bibliai tartalmú feliratokra és általában mindenre, ami akár csak köszönőviszonyban állhat a vallással, pontosabban a kereszténységgel, merthogy másfajta hitek jelképei ritkán válnak viták tárgyává” – írja Németh Csillag, hangsúlyozva: az olyan szervezetek, mint az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU), bevallottan szeretnének eltávolítani minden nyomot az amerikai közéletből, amely Amerika zsidó–keresztény gyökereire emlékeztet. A cikkíró ismerteti a Fox News televízió legfrissebb közvélemény-kutatási adatainak eredményeit: az amerikaiak nagy többsége nem ért egyet azokkal, akik azt hangoztatják, hogy minden vallással kapcsolatos dolognak el kell tűnnie a közéletből, és 68 százalékuk úgy hiszi, hogy a vallás túl kevés szerepet játszik a legtöbb ember hétköznapi életében. Az amerikai lakosság 42 százaléka jár évente legalább egyszer istentiszteletekre, 12 százalék majdnem minden héten, 12 százalék egyszer egy hónapban, 18 százalék ritkán, 11 százalék pedig soha. A legfőbb ok, amiért az emberek istentiszteletekre járnak, hogy érezzék Isten erejét (ez 39 százalék), hogy részt vegyenek egy családi tradícióban (14 százalék), és hogy valamilyen közösségi életet folytassanak (8 százalék). A lakosság 67 százaléka mindennap imádkozik, az istentiszteletekre járók közül 85 százalék imádkozik mindennap, a magukat evangéliumi keresztényeknek vallók közül pedig 80 százalék. Mindössze 6 százaléknyian mondták azt, hogy soha nem imádkoznak. Az amerikaiak 55 százaléka úgy véli, hogy a karácsony keresztény szimbólumainak közterületeken való használata sokkal inkább a támadások kereszttüzében áll az idén, mint az elmúlt években. Ugyanakkor 48 százalék nem ért egyet azzal az állítással, hogy háború zajlik a karácsony ellen az Egyesült Államokban. A lakosság 95 százaléka ünnepli a karácsonyt, 4 százalék a hanukát. Ötvenhét százalékuk vallásos ünnepnek tartja a karácsonyt, 14 százalékuk kulturális ünnepnek, 27 százalék mindkettőnek. Az amerikaiak inkább kulturális szimbólumnak tartják a karácsonyfát, mint vallásinak. A CBS News közvélemény-kutató alapján a legtöbb amerikai nem fogadja el az evolúció elméletét. 51 százalékuk hiszi, hogy Isten a jelenlegi formájában teremtette az embereket, 30 százalékuk úgy gondolja, hogy Isten irányította az emberek evolúcióját, és mindössze 15 százalékuk hisz abban, hogy az emberiség isteni beavatkozás nélkül fejlődött ki. Hetek/MK Hazai hírek A Népszabadságban (17.o.) Hell István Államiak-e az egyházak? címmel válaszol Czene Gábor Liberális patt című, a lap november 24-ei számában megjelent és általunk is szemlézett cikkére, amelyben a szerző azt állította, hogy kivitelezhetetlen az SZDSZ egyházfinanszírozási elképzelése. Hell viszont nem ért egyet ezzel, s leszögezi: „…nincs itt semmiféle szemfényvesztés, a paternalista és immorális egyházfinanszírozás megszüntetése és az új struktúra bevezetése okos és végiggondolt program, a választópolgárok – köztük reményeim szerint az igazán hívő keresztények és hívő zsidók – millióinak egyetértésével és szándékaival találkozó javaslat, amelyet érdemes támogatni. Hiszen nem az egyházak kistafírozásáról vagy megsarcolásáról, ellenkezőleg: az állami gyámkodás alól való felszabadításukról van szó”. Népszabadság/MK A Hetekben („Elnézést kérek mindenkitől!” 6.o.) Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője nyilatkozik, aki néhány héttel ezelőtt bejelentette pártja új egyházfinanszírozási koncepcióját. Gusztos ezúttal pontosítja kijelentéseit: „A nyilvánosság előtt az jelent meg, hogy megadóztatnám a perselypénzt, illetve az egyházi adományokat. Erről szó sincsen. Nem tartanám ezt helyesnek. Liberális emberként mindenki hitét tiszteletben tartom. Liberális politikusként az állam és az egyház szétválasztása alkotmányos elvének megvalósulásáért, az állam világnézeti semlegességéért küzdök. Eközben messzemenőkig elismerem az egyházak közösségformáló szerepét a társadalomban. Az egyházfinanszírozás tekintetében az önfenntartó egyházmodellben hiszek, amely biztosítja a felekezetek politikai befolyástól való függetlenségét, gazdálkodásának stabilitását. Ezzel teljesen ellentétes gondolat lenne a perselypénz, az adományok megadóztatása. Azt szeretném, és ezt szeretné a liberális párt is, hogy a hitélet finanszírozásából teljesen vonuljon ki az állam, és az egyszázalékos adófelajánlás rendszerét bővítsük: emelkedjen az egyházak számára felajánlott egy százalék két százalékra… A hitéletet a hívők finanszírozzák. Az egyházakat pedig normatív alapon kell finanszírozni minden olyan tevékenységükben – de csak ezekben –, amikor közfeladatot vállalnak magukra… Botrányt nem akartunk okozni. Azt egyébként természetesnek tartom, hogy az egyházak vezetői költségvetési vita idején vagy bármikor elmondják véleményüket. Elutasítom azon vélekedéseket, hogy az egyházak ne politizáljanak. Evidens joguk a közéletben való részvétel.” Hetek/MK A Magyar Nemzet (2.o.) Gáspár Győzőék vatikáni botránya címmel számol be arról, hogy az ORTT panaszbizottsága szerint az RTL Klub a jó ízlés határának provokatív érintésével és botrány okozásával kívánt nézettséget növelni, amikor Gáspár Győzőt és feleségét a Vatikánba, illetve a Szent Péter-bazilikába vitték el. MN/MK