Napi Sajtószemle

– 2005. november 16., szerda | 9:57

Külföldi hírek A Népszabadság (A szlovák euróról… 11.o.), a Magyar Hírlap (Madonna a kisdeddel, vagy Cirill és Metód… 7.o.) és a Napi Gazdaság (Szűz Mária… 6.o.) beszámol arról, hogy néhány nap alatt több tízezer telefon és e-mail érkezett a szlovák pénzügyminisztérium és a jegybank közös felhívására, amelyben megkérdezték a lakosságot, mit látna szívesen a tervek szerint 2009-ben bevezetendő euróérmék hátoldalán. A bemutatott tíz lehetőség közül hat keresztény jelképeket ábrázol, négy pedig az ország nevezetességeit. Szerepel többek között a kettős kereszt hármas halommal, Szent Cirill és Szent Metód szláv szentek, Lőcsei Pál mester Madonnát a gyermek Jézussal ábrázoló alkotása. A Napi Gazdaság megjegyzi: Szlovákia lehet az eurozóna első olyan tagállama, amelynek érméin keresztény vallási szimbólumok jelennek meg, bár egyes spanyol és portugál érméken az országok nevezetes katedrálisai szerepelnek, a vatikáni eurók hátlapján pedig II. János Pál arcképe látható. A lengyel jegybank vezetői szerint a tavasszal elhunyt szentatya képmása a lengyel eurókra is rákerül majd, a lengyel euróbevezetésig azonban még sok víz lefolyik a Visztulán – írja a gazdasági napilap. Népszabadság/MH/NG/MK Hazai hírek A Népszabadság (3. o.) Vita helyett elutasítás főcímű és Csak a liberálisok módosítanák a vatikáni megállapodást alcímű összeállítása szerint az SZDSZ egyelőre egyedül van azzal a véleményével, hogy felül kell vizsgálni a vatikáni megállapodást, és meg kell szüntetni az egyházaknak járó – ahogy Gusztos Péter ügyvivő fogalmazott – „feudális jellegű” kiváltságokat. A baloldali újság idézi Veres András püspököt, a katolikus püspöki konferencia titkárát, aki hasonló szellemben nyilatkozott, mint lapunk november 14-ei számában (lásd a Veres András: Tudatos katolikus- és keresztényellenes provokáció című interjúnkat – a szerk.). A püspök valótlanságokat tartalmazó populizmusnak, egyházellenes provokációnak nevezte az elképzeléseket, amelyek csak szavazatszerzésre és hangulatkeltésre alkalmasak. A liberális párt maga sem gondolhatja komolyan, amit állít – mondta Veres András, hozzátéve: egyebek mellett az sem igaz, hogy az egyházi oktatási és szociális intézmények másfélszer annyi támogatást kapnak, mint az önkormányzatiak. Az SZDSZ bizonyos kedvezményeket olyan színben igyekszik feltüntetni, mintha azokban csak az egyházak részesülnének. Pedig helyi adómentességet például nem csupán egyházak élveznek, hanem más közhasznú szervezetek, sőt a pártok is. Azzal kapcsolatban, hogy az egyházakat a híveknek kell eltartaniuk, Veres András megjegyezte: ugyanilyen alapon az egyházak is követelhetnék, hogy a pártokat tartsák el a párttagok. A Népszabadság ismerteti a Hit Gyülekezetének az SZDSZ-t bíráló és lapunkban már tegnap közölt nyilatkozatát. Az orgánum bizonyítottnak látja, hogy a gyülekezet már távolról sem kötődik olyan szorosan az SZDSZ-hez, mint a ’90-es években. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közszolgálati rádióban sugárzott interjújában vetette el az SZDSZ indítványait, nemmel válaszolva arra a kérdésre, hogy kíván-e változtatni a kormány a vatikáni szerződésen. A kormányprogramban az áll, hogy fenntartjuk a vatikáni megállapodást – mondta a miniszterelnök, aki egyúttal „valamelyik párt valamelyik politikusa szabad véleménynyilvánításának” nevezte az SZDSZ-es Gusztos Péter vatikáni szerződés felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát. Népszabadság/MK A fentiekkel rövidebben foglalkozik a Népszava (Fenntartják… 2 .o.) és a Magyar Nemzet (Az SZDSZ-t bírálja a Hit Gyülekezete 2. o.). A polgári napilap is ismerteti a Hit Gyülekezete SZDSZ-t bíráló közleményét. Gusztos Péter az orgánumnak elmondta: „Sajnálom, ha a Hit Gyülekezete sajtóosztályán is félreértették pártom javaslatait, az SZDSZ-nek esze ágában sincs a hívő embereket megadóztatni, ráadásul mi éppen az önfenntartó egyház modelljét igyekszünk népszerűsíteni évek óta. Nem képzeljük azt, hogy a vatikáni megállapodást a napokban kellene módosítani, azt társadalmi vitának kellene megelőznie”. Gusztos saját tárgyi tévedésének ismerte el azt a vasárnapi állítását, miszerint „az egyházi személyek teljes járulékmentességet élveznek, miközben részesülnek a társadalombiztosítási szolgáltatásokból és nyugdíjra is jogosultak.” Népszava/MN/MK A Magyar Nemzetben (7.o.) Balavány György Egy szabad madár figyelmébe címmel reagál Ceglédi Zoltán SZDSZ-es pártaktivista keresztény hívekhez intézett, az egyházakat támadó nyílt levelére. A cikkíró megállapítja, hogy a kisebbik kormánypárt az adófizetők pénzéből folytat egyházgyalázó kampányt. Balavány tényekkel bizonyítja, hogy Ceglédi levele hemzseg a valótlanságoktól, és süt belőle a gyűlölet. Egyúttal magázódva figyelmezteti a levelét tegeződve megíró SZDSZ-es pártaktivistát: „Nem vagyunk különbek. Soha nem is mondtuk, hogy különbek vagyunk. Más emberek sem vagyunk; ugyanabból az anyagból gyúrt mindannyiunkat az Isten. Félünk sok mindentől, gyengék és esendők vagyunk, végezzük a munkánkat, és próbálunk becsületesen élni, és ez nekünk is egyre nehezebb. Tudja, az egyház a bűnös emberek közössége, de olyan bűnösökée, akik kegyelmet nyertek. Azt hiszi, ’alárendeltük magunkat egy nagy eszmének’. Kapitális tévedés. Nem rendeltük és nem fogjuk alárendelni magunkat semmilyen eszmének. Azt a kommunisták, meg önök, balliberálisok teszik. Mi szabad és gazdag emberek vagyunk. Jól hallotta, gazdagok. Persze nem az önök adóforintjaiból gazdagodtunk meg: a hitünk a gazdagságunk, s ez elvehetetlen. Úgyhogy hiába tetszik erőlködni odaát, kedves Ceglédi úr. Az ott a vesztes oldal. A kapu persze nyitva, szívesen látjuk önt és társait, a nagyszájú baloldali fiatalokat. Jöjjenek el az istentiszteletre. Igaz, ott önöknek beszélni nem, csak hallgatni és figyelni lehet. Talán meghallják, hogy mit hisznek és hirdetnek valójában az egyházak. Talán megértik, hogy ez a sokat gyalázott Isten önöket is szereti. Eljönnek? Még valami. Füzetet, magnót, poloskát ne hozzanak. Nem lesz rá szükség.” MN/MK