Napi Sajtószemle

– 2005. november 15., kedd | 9:44

Külföldi hírek A Népszava (2.o.) XVI. Benedek: folytatni a párbeszédet címmel számol be arról az általunk már tegnap közölt hírről, hogy hétfőn a szentatya fogadta az amerikai Simon Wiesenthal Központ képviselőit. A baloldali orgánum kiemeli: a pápa szerint a keresztényeknek és a zsidóknak folytatniuk kell a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet útját, mert ezzel jelentősen hozzájárulhatnak egy igazságosabb világ megteremtéséhez. Népszava/MK Hazai hírek A Magyar Nemzetben (Erős közösségek… 5. o.) Balog Zoltán, a Fidesz elnökének egyházpolitikai főtanácsadója, a Polgári Magyarország Alapítvány főigazgatója nyilatkozik, aki gyomorfordítónak nevezte, amikor Gyurcsány Ferenc tavaly decemberben Rómából azt kommunikálta Magyarországra, hogy „ő egyenrangú partnerként egyezkedhetett a szentatyával és bíboros államtitkárával a magyar püspökökről. Holott a pápa utolsó mondata az volt a találkozón, hogy a Szentszék elvárja a vatikáni megállapodás betartását. Tehát épp ez a gyurcsányi módszer: fütyül a valóságos történésekre. Azt gondolja, hogy a szöveg, ha elég sok csatorna közvetíti, eltakarhatja a tényeket. Ez az egyházellenesség végső soron bizalmatlanságot kelt, a társadalom további atomizálását célozza.” Balog Zoltán tényként állapítja meg, hogy az SZDSZ 1996–1997 óta „nyíltan gyakorolja magát az egyházellenességben.” A református lelkész leszögezte: „Az egyház-finanszírozási botrány tragikomikuma, hogy a Gyurcsány-kormány saját szaktárcáinak számításait tolja félre. Belső hatalmi szóval jelölnek ki összegeket, és ezt ultimátumszerűen közlik az érintett történelmi felekezetekkel, holott a törvények egyeztetési kötelezettséget írnak elő. Az utólagos normakiegészítés ügye erre a legkirívóbb példa. Hiszen a zárszámadási törvényben legalább három összeg szerepelt már kormányzati előterjesztésként, de még csak indokolni sem voltak hajlandók, hogyan jött ki az épp aktuális összeg.” Balog Zoltán emlékeztetett rá: „Az Orbán-kormány ahhoz igyekezett hozzásegíteni az egyházakat, hogy a legsajátosabb feladataikat tudják végezni. Hirdessék az evangéliumot és szolgáljanak a szegényeknek. Mindez a közösségek megerősödését fogja hozni, ez pedig a polgári magyar nemzetstratégia egyik fő célja. Mi azt szeretnénk, ha erős közösségek lennének Magyarországon és a Kárpát-medencében, mert csak ilyenek képesek megvédeni a nemzet építő elemeit a negatív külső hatásoktól, és képesek az emberek belső szabadságának jegyében a hatalom kontrolljaként fellépni.” Joó István interjúkészítő közbevetésére, „Orbán Viktor elkötelezte magát a keresztény értékek mellett, de lehet-e föltételezni, hogy nála a szó szoros értelmében vett hit is motiválja-e a keresztény attitűdöt?” Balog Zoltán azt felelte: „Mások keresztyénségének a megítélésében nagyon visszafogottnak kell lennünk. Az Úristen az, aki megítélheti a szíveket. Valamit mi is láthatunk: a gyümölcsöket. Az a közösségépítést szorgalmazó kormánystratégia, ami az Orbán-kormányt jellemezte, magáért beszélt. Nem hiszem, hogy ilyen felemelő és bensőséges millenniumi ünnepségekben lehettünk volna tanúi országszerte, ha a végrehajtó hatalom élén állók többsége nem tekintette volna magáénak az olyan fogalmakat, mint keresztény és magyar. Az emberek is megérezték ezt, rezonáltak is rá. Szerintem ez is oka volt annak, hogy 2001-ben 7,3 millióan vallották magukat a népszámláláskor történelmi kereszténynek.” Az interjúkészítő újabb kérdésére: „mikor, hogyan történt Orbán Viktor világképében ez a változás? a lelkész azt felelte: „Én inkább a Fidesz-generáció útjáról beszélnék. Amikor a „legkérlelhetetlenebbnek látszó antikommunista erő, az SZDSZ összeállt a múlt rendszer képviselőivel, hiszen 1994-ben belépett a Horn-kormányba, a Fidesz az MDF-fel, a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal maradt a rendszerváltó oldalon. A kérdés az volt: hol van az a szellemi, lelki erő, történelmi hagyomány, építő gondolat, s a hozzá tartozó közösség, melyre az új Magyarországot építeni lehet?… A racionális elemzés eltalált a kereszténységhez, amelynek intézményei, az egyházak egyedül voltak képesek lelkileg és jogilag megőrizni saját maguk folyamatosságát negyven év kommunizmusa alatt is. Joggal lehet hát remélni, hogy ma is az áruk fogyasztására épülő világban segíthetnek az embereknek visszatalálni az élet mély kérdéseihez, a régi-új közösséghez… Ha gyermekkorában megkeresztelték, mint például Orbán Viktort, akkor erre lehet építeni, de ha ez nem történt meg, akkor sem indul nulláról senki, mert Isten már azelőtt is szerette, mielőtt erre maga is ráébredt.” Balog Zoltán arra is felhívta a figyelmet: „Amerikában olyan társadalom van, ahol abortuszellenességgel kormányzati többséget lehetett szerezni. Bush azért nyerte meg olyan fölényesen a legutóbbi választásokat, mert vállalta az életpárti álláspontot. Magyarország sajnos nem ilyen ország. Hogy fokról-fokra életpártivá váljunk, ahhoz meg kell változnunk. Ehhez nevelésre van szükség, s mindenekelőtt értékeink vonzó, derűs, hiteles képviseletére szavakkal és tettekkel. Az erős egyházi intézményrendszer, s minden igazi közösség keretet nyújthat ezeknek a tetteknek. Mindezt viszont csak egy olyan higgadt, nagy gyűjtőpárt tudja intézkedéseivel elősegíteni, amely képes a kormányzati hatalom átvételére és megtartására. Az ellenzék vezető ereje nem rövid távú politikai számításból, hanem nemzetstratégiai céllal tanúsít mélyebb megértést az egyház problémái iránt” – mondta a polgári napilapban Orbán Viktor egyházpolitikai főtanácsadója. MN/MK Szintén a Magyar Nemzetben (7.o.) Pilhál György Persely címmel gunyoros hangvételű írásban reagált Gusztos Péter SZDSZ-ügyvivő hétvégi, az egyházakkal kapcsolatos kijelentéseire. A cikkíró szerint nemcsak arról van szó, hogy „Petit és pártját fenemód boszantják keresztet vető, imát mormoló, misére járó polgártársaink. A parlamenti küszöb körül szédelgő párt percemberkéje azért ront neki az egyháznak, mert a papok ellen évtizedekig hergelt megtévesztett emberek szavazataira ácsingózik. A perselypénzre kell rámenni, abban a mandátum.” MN/MK