Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (12. o.) „Aki a kicsinyek közül egyet befogad…” címmel beszámol arról, hogy mélyszegénységben élő rakacai roma gyerekek internethez jutását segítik a Magyar Görög Katolikus Egyház és a Sója Miklós Alapítvány által múlt héten megrendezett plüssmackó árverés bevételéből. A rendezvény fővédnöke, Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök távolléte miatt levélben fejezte ki elismerését az adományozóknak, egyben örömének adott hangot, hogy olyan ügy mellé állhatott, amely méltó a támogatásra. Kiemelte, hogy Jézus Krisztust fogadja be az, aki akár egy kisdeden megkönyörül. Az árverés vendége volt Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó, aki a lapnak az egyház tízéves, az elszegényedett településen végzett misszióját méltatta. Elmondta: sajnos az elmúlt évtizedben a probléma nem oldódott meg, inkább megsokasodott. Egyre több roma gyerek él szüleivel együtt kilátástalan körülmények között a környéken. Az egyháznak köszönhetik, hogy az óvoda és az általános iskola megmaradt a faluban. A hittanórák és az egyéb foglalkozások nyújtotta lelki közösség pedig óriási támaszt jelent a számukra. Az MH emlékeztet rá, hogy Lévai Anikó jótékonysági szervezeteken keresztül több éve részt vállal a hátrányos helyzetű gyerekek támogatásában. Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök is nyilatkozik az orgánumnak, hangsúlyozva: mindenekelőtt az értelmes, célokért küzdeni tudó életre nevelnek, ami bármiféle adománynál többet jelent. „Nyírő András, a Sója Miklós Alapítvány elnöke nemrég felkért, hogy az általuk képviselt Wifi-falu programot segítsek tartalommal megtölteni ezen a két településen. Meggyőződésem, hogy utat kell mutatni a fiataloknak, hogy helyesen használják a világhálót ahhoz, hogy az a szellemi fejlődésüket szolgálja.” Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke felhívta a figyelmet, hogy a periférián élők támogatása elsősorban nem anyagi kérdés. „Ezek a gyerekek emberi támaszt igényelnek, az egyház hatalmas szerepe az, hogy az anyagiak mellé segítő kezet is kapnak.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (12.o.) Faggyas Sándor A Vizsolyi Biblia közös nemzeti kincsünk címmel méltatja Károlyi Gáspár református prédikátor múlhatatlan érdemeit, aki 1590-ben elsőként fordította le magyarra a teljes Szentírást. A cikkíró megállapítja: „A gönci református prédikátor és Vizsoly neve 420 éve egymástól elválaszthatatlanul a magyar egyház-, szellem- és művelődéstörténet legragyogóbb lapjaira került. Aligha tévednek, akik azt állítják: azt, hogy a magyar nyelv, egyáltalán a magyarság annyi balszerencse közt, oly sok külső támadás és belviszály után megmaradt, nem utolsósorban a Vizsolyi Biblia ismert és névtelen alkotóinak, világra segítőinek köszönhetjük. Közöttük is elsősorban a Szenci Molnár Albert által ’istenes vén ember’-ként tisztelt és megörökített Károlyi Gáspárnak, a magyar reformáció egyik legkiemelkedőbb alakjának.” Faggyas emlékeztet rá: a 420 éve kinyomtatott Vizsolyi Biblia lett a legtöbbször és a legnagyobb példányszámban kiadott magyar könyv, „amelynek hatása a magyar nyelvre és irodalomra, gondolkodásra és kultúrára, valamint a magyar történelemre felmérhetetlen. Az elmúlt több mint négy évszázad alatt sok millió magyar ember számára valóban ez volt a Könyvek Könyve, hitének és életének zsinórmértéke. Napjainkban a hárommillió magyar református mellett a magyar evangélikusoknak és unitáriusoknak is ez a hivatalosan elfogadott Bibliája, de ezen túlmenően egyetemes magyar érték, mindannyiunk öröksége.”

Magyar Kurír