Napi Sajtószemle

– 2005. november 10., csütörtök | 9:42

A Népszabadságban (Ismét fontos a lelkiség 16.o.) Simon Crisp, a Bibliatársulatok Világszövetségének angol tanácsadója nyilatkozik, aki a protestáns Szentírás újrafordításának 30. évfordulója alkalmából tartózkodik a héten Budapesten. Szerinte a Biblia nem válhat a múlt emlékművévé, érvényes mondandójának kell lennie a ma és a holnap élő emberek számára is. Simon Crisp hangsúlyozta: meghatározó szerepük van a fordításoknak világszerte a könyvek könyvének tartott Biblia megismertetésében, használatában, hiszen az olvasók 99 százaléka nem érti az eredeti héber és ógörög szövegeket. A szakember szavaiból kiderült: a teljes Ó-és Újszövetség mintegy 400 nyelven olvasható, ezeket a ma élő emberiség 90 százaléka beszéli. Bizonyos részletek elérhetők 2500 nyelven, ezek már a népesség 96-97 százalékát képviselik. Jelenleg 6500 nyelvet tartanak nyilván. Simon Crisp kifejtette: az újabb és újabb fordítások egyik oka a beszélt nyelv folytonos változása, fejlődése: egy idő után már sokan nem értik a régies szöveget. Előfordul, hogy azért kell hozzányúlni a fordításhoz, mert újabb archeológiai leletek, kéziratok kerülnek napvilágra, mint például a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején, a szenzációs kumráni tekercsek. Az ezek alapján készült tanulmányok javításokat tettek szükségessé a Bibliában. Ezenkívül változik a fordítás folyamata is. A szakértő rámutatott: ma konzervatívnak tartjuk a szóról szóra történő szövegátültetést, de évszázadokig ezt tekintették irányadónak. Hűnek kell lenni a szöveghez, de a tartalomhoz, az üzenethez is. Az utóbbi a tömeges fordítások időszakában vált irányelvvé. Az elmúlt fél évszázad nagy problémája, mit is jelent ez a hűség. Simon Crisp állítja: az előbbiek miatt tökéletes fordítás nem is lehetséges, csak szüntelenül jobbított változat. A bibliai és a szépirodalmi fordítás esetében a hasonlóság mellett lényeges különbségek is vannak. Elsősorban az, hogy a Bbilia szakrális mű, amely nem engedi meg, hogy a fordító olyan invenciózus legyen, szabadon kezelje a szöveget, mint egy-egy irodalmi mű átültetője. A tanácsadó arra is figyelmeztetett, hogy a Biblia-fordítás nemcsak az eredeti, hanem a mai olvasók iránt is felelősséggel jár. Az utóbbiak heterogén népességet alkotnak, különböző kulturális szinten, eltérő társadalmi környezetben élnek, és a fordítónak gondolnia kell mindezekre. Simon Crisp derűlátóan ítéli meg a Biblia jövőjét Európában, főként azért, mert a XX. század második feléhez képest, amikor az európai emberek nagyon hittek a modernitásban, az utóbbi tíz-húsz évben mindinkább kiábrándulnak belőle. Előtérbe kerül a lelkiség, a belső értékek keresése, és ebben szerepe lesz a Bibliának, különösen, hogy a világháló minden eddiginél nagyobb lehetőségeket kínál a bibliai világ megismerésére. Népszabadság/MK A Napi Gazdaságban (Ki újítja fel a Mátyás-templomot? 1.,9.o.) Ács Tamás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) gazdasági helyettes államtitkára nyilatkozik a Mátyás-templom hamarosan megkezdődő, felújítási munkálatairól. Elmondta: az építőipari cégek november 27-éig jelezhetik részvételi szándékukat a Budavári Nagyboldogasszony műemléki rekonstrukciójában. Az európai uniós tárgyalásos közbeszerzési eljárást az NKÖM írta ki. Az előzetes számítások szerint a bruttó 3,7 milliárd forint értékű felújítás kivitelezőjét még decemberben kiválasztaná a tárca, így a templom belső munkái 2006 elején megkezdődhetnek. A korábban tervezett 2007 helyett 2010 június végéig tartó beruházás során a kivitelező feladata lesz többek között a templom külső és belső műemléki restaurálása, korszerű villamos és gépészeti infrastruktúra kiépítése, a templom környezetének rendezése a közművek cseréjével együtt. A szakembereknek 300 négyzetméter színes üvegablakot, 600 négyzetméter falképet kell restaurálniuk, míg a díszítő festés a falakon és boltozatokon 11 ezer négyzetmétert tesz ki. A felújítás ideje alatt misék nem, de kulturális események elmaradhatnak – mondta a helyettes államtitkár, akinek szavaiból az is kiderült: a rekonstrukció költségeit teljes egészében a központi költségvetésből fedezi a kulturális tárca. NG/MK