Napi Sajtószemle

– 2005. október 31., hétfő | 10:02

Külföldi Hírek A Népszabadság (19.o.) Hírek című rovatában számol be arról, hogy II. János Pál egy autója került kalapács alá egy árverésen a hét végén Las Vegas-ban. Az autó egy 1975-ös, világoskék Ford Escort GL, amelyet néha az áprilisban elhunyt szentatya is vezetett, 680 ezer dollárért – 141,5 millió forintért – került egy texasi ügyvéd tulajdonába. Népszabadság/MK A Színes Bulvár Lap (12.o.) Omar Sharifot halálosan megfenyegették címmel közli, hogy az al-Kaida egyik internetes honlapján a következő felhívás jelent meg: Omar Sharif keresztény lett, ezért meg kell halnia. A vád szerint az egyiptomi származású színész azzal, hogy elvállalta Szent Péter szerepét egy olasz tévéfilmben (lásd október 25-ei számunkban a Film Péter apostolról című hírünket – a szerk.), elárulta az iszlámot, ezért meg kell halnia. A szakértők egyelőre vizsgálják, hogy mennyire tekinthető hitelesnek a fenyegetés. Annyi bizonyos: a felhívás szerzője feltehetőleg Olaszországban él, ugyanis az arab országokban kevesen nézik az olasz televíziók adásait. Színes Bulvár Lap/MK A Magyar Nemzet (10.o.) Az egyházé a Szent Vitus című cikke megállapítja: Csehország történelmétől elválaszthatatlan a prágai vár harmadik várudvarán, a Kolozsvári György és Márton híres sárkányölő Szent György-szobrának szomszédságában emelkedő Szent Vitus-székesegyház. Somogyi Mátyás prágai tudósító egyúrral emlékeztet rá: a székesegyház kriptáiban van Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem sírja is, a dómhoz tartozó kincsestár pedig Szent István kardját őrzi. A cikkből kiderül: az állam és az egyház között a rendszerváltozás óta vita van abban a kérdésben, hogy kinek a tulajdonában áll a székesegyház. Az elnöki hivatal a ’90-es évek végén sikerrel visszaperelte a katedrálist, egy prágai bíróság a múlt héten újból a katolikus egyházat jelölte meg jogos tulajdonosának. A testület kétségbe vonta a kommunista rendszer mesterkedését, miszerint „népi vagyonnak” minősítve szüntette meg a katedrális egyházi tulajdonjogát. A székesegyház tulajdonjogának visszaszerzéséről azonban az állam nem akar lemondani. Az elnöki hivatal jogászai már az ítélet megfellebbezésén dolgoznak. Miroslav Vlk bíboros, a cseh katolikus egyház feje a katedrális körüli huzavonát a csehországi egyházi vagyon kárpótlási folyamata újabb állomásának tekinti. Kijelentette: ha nem lesz politikai akarat a vagyoni kárptláshoz, akkor a cseh katolikus egyház is a bírósági utat választja és szükség esetén akár a strasbourgi bírósághoz fordul. MN/MK Több lap (Népszabadság: Újjáépült… 1.,9., Magyar Hírlap: Újraszentelték… 7., Magyar Nemzet: Újra áll… 10.o.) beszámol arról, hogy több mint hatvan évvel elpusztítása után tegnap felszentelték az újjáépített drezdai Frauenkirchét (Miasszonyunk temploma). Az avatáson részt vett a búcsúzó és a leendő kancellár, Gerhard Schröder és Angela Merkel. Az evangélikus istentiszteletet a templom körül több tízezren kísérték figyelemmel kivetítőkön. Hazai hírek A Magyar Nemzet (2.o.) A protestáns egyházak ünnepe címmel készített összeállítást arról, hogy ma van a reformáció ünnepe. Luther Márton 1517. október 31-én szögezte ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét. A lapban három protestáns egyházi vezető nyilatkozik. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke úgy látja: hasonlók az egyház kihívásai a reformáció korában és a XXI. században. Mindenekelőtt azért, mert amint akkor a politikailag, gazdaságilag szétszabdalt történelmi országban, úgy most is újra kell építeni a magyarság közösségeit. Egy másik párhuzamra is figyelmeztetett a püspök: ahogyan a XVI. században, úgy a jelenben sem csak az istentiszteletekre összegyűlő hívek számára van mondanivalója az egyháznak, még akkor is, ha vannak olyan politikai-szellemi erők, amelyek újra a templom falai közé szeretnék visszaszorítani Isten igéjét, és az egyház hangját. D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök, püspöke a következő szavakkal „fordította” le Luther Márton híres mondását, miszerint ha másnap volna a világ vége, ő még ültetne egy almafát: „Amíg csak élünk a földön, embertársaink javára és üdvösségére cselekedjünk.” Az evangélikus püspök helyesli, hogy Luthert, aki nem akart kiszakadni a katolikus egyházból, ma már a katolicizmus is tiszteli. D. Szebik Imre emlékeztetett rá: a XVI. századi reformáció előmozdította a vallási és lelkiismereti szabadságot, lényegében az esélyegyenlőséget, amelynek érvényesülése manapság – legalábbis hazánkban – a keresztény-keresztyén rétegek kárára csorbul. A püspök ezzel arra utalt, hogy az egyházak iskolái és egyéb közszolgálati intézményei hátrányt szenvednek az állami finanszírozás területén. Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke rámutatott: a kétezer éves keresztyénség törzsén harmadik ágként bontakozott ki a baptista elveket valló ébredési mozgalom, amely a gyermekkeresztség helyett a felnőtt hitvallók bemerítésének fontosságát hangsúlyozta. A baptista lelkész meggyőződése, hogy mind a gyülekezetek, mind a hívők személyes életében változatlanul szükség van reformációra, megújulásra, hogy betöltsük Istentől megszabott küldetésünket a szüntelenül változó világban. MN/MK