Napi Sajtószemle

– 2005. október 24., hétfő | 11:15

Külföldi hírek A Magyar Hírlapban (6.o.) Püspöki döntések – minden marad a régiben címmel értékeli a püspöki szinódus munkáját. A cikkíró szerint a kétszázötven püspök több hetes tanácskozás után úgy döntött: „minden úgy jó, ahogy van”. Fodor a katolikus egyház két nagy problémájának nevezi a cölibátust és a válást. Úgy véli: többen választanák a papi hivatást, ha eltörölnék a cölibátust, ám a szinódus úgy fogalmazott, hogy a papi nőtlenség „felmérthetetlen értékű ajándék”, tehát fenn kell tartani. A cikkíró szerint sok liberális hívő remélte, hogy a püspökök változtatnak a merev gyakorlaton, amely válaszút elé állítja a katolikusokat, de a szinódus csak annyiban engedett, hogy a főpásztorok megígérték: ezentúl az egyházi bíróságok gyorsabban és könnyebben teszik semmissé a korábban könnyelműen kötött házasságokat. Fodor az ötven ajánlás között különösen kényesnek nevezi azt, amely kimondja: hívő katolikus politikusok nem támogathatnak olyan törvényeket, amelyek ellentétesek az egyház tanításaival. A szerző emlékeztet rá, hogy tavaly John F. Kerry katolikus amerikai elnökjelölttől, aki az abortusz ügyében is a szabad választás híve, St. Louis érseke kijelentette: ő bizony megtagadná az áldozást tőle. Fodor megjegyzi, hogy a szinódus azért kínált egy egérutat: a politikusok ügyében a helyi püspököknek kell dönteniük, szigorúan, de a helyi körülményekre való tekintettel, óvatosan. A liberális lap cikkírója idézi XVI. Benedek pápát is, aki a tegnapi, szenttéavatási szertartáson megerősítette: marad a papi nőtlenség, nem áldozhatnak a bűnben élő újraházasodott emberek és a hívő politikusok döntéseit az egyház vezérli. MH/MK Szintén a Magyar Hírlapban (9.o.) Rác Vince A lelkiismeret szabad, de hol a határ? című beszámolója szerint heves politikai viharokat vált ki Szlovákiában a Vatikánnal kötött, a lelkiismereti szabadságról szóló szerződés. Az ellenzékhez átigazolt liberálisok szerint előfordulhat, hogy a pedagógus a lelkiismereti szabadságára hivatkozva nem magyarázza el a világegyetem keletkezését. Az Új Polgári Szövetség (ANO) a napokban Egy modern Szlovákiáért mottóval országos aláríásgyűjtést indított a Vatikánnal kötött szerződés parlamenti ratifikációja ellen. Ezt Beáta Brestneská alelnök közölte a lappal. Rácz Vince szerint az ANO aláírásgyűjtése tulajdonképpen válasz az Élet Fóruma elnevezésű polgári társulás kezdeményezésére, melynek során országszerte több római katolikus templomban a szlovák püspöki kar támogatásával aláírást gyűjtenek a dokumentum mielőbbi elfogadását sürgetve. Frantisek Tondra megyés püspök, a Szlovák Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kijelentette: Szlovákiának a Szentszékkel kötött, a lelkiismereti szabadságról szóló szerződése, illetve az utóbbi mintájára elkészült, a többi hivatalosan bejegyzett egyházzal és felekezeti csoporttal kötött egyezmény valamennyi szlovákiai jogszabállyal összhangban van. Tondra püspök kifejtette: a püspökök számára egyértelmű, hogy a lelkiismereti szabadság alapvető emberi jog, amelyet az alkotmány is garantál. Éppen a lelkiismereti szabadság határának pontos kijelölése akadályozhatná meg az esetleges visszaéléseket. „Az állam a szerződéssel egyértelműen az élet kultúrája mellett kötelezné el magát” – mondta. A dokumentum elfogadása ellen tiltakozók ezzel szemben a halál kultúráját próbálják népszerűsíteni a társadalomban. A megyés püspök felszólította a lakosságot, ne hagyja magát befolyásoltatni a médiában folytatott egyoldalú kampánnyal. MH/MK Hazai hírek A Magyar Nemzetben (Amit csak egy katedrális jelképezhet 5.o.) Csete György Kossuth-díjas építész nyilatkozik, aki Kiskunmajsa mellett, Marispusztán megépítette a védőszentjéről elnevezett Kapisztrán János ötvanhatos kápolnát. Elmondta: a marispusztai Ötvenhatos Múzeumot Pongrátz Gergely – akit szeretett kápolnájában temettek el – már korábban létrehozta, „de kellett hozzá valami méltóságteljes, ami a forradalmat szimbolikussá teszi. Ezt egy kápolna tudta volna leginkább megjeleníteni”. A kápolna megformázásához Csete György egy régi, honfoglalás előtti tűzcsiholó szerszám formáját vette alapul. Az építmény beilleszkedik abba az ízlésvilágba, ahogyan évszázadokon keresztül a tanyasi emberek építkeztek. A kápolna két tornya fehérre meszelt, nyújtott félgömb alakú kupola a szentélyben csillagképekkel. Kis téglalap alakú márványtáblákon háromszázharmincnyolc felakasztott hős neve, születése és halálának pontos időpontja szerepel, amelyeket a hősök falára rögzítettek, szembe a bejárattal. A Kossuth-díjas építész az ’56-osok többségéhez hasonlóan nem tartja méltónak a forradalomhoz a szocialista-liberális kormány által támogatott emlékműpályázatra elkészült alkotást. Csete György 1956 emlékének változatlanul egy fővárosban felépítendő katedrálist, egy emlékházat képzel el, benne szobrokkal, képzőművészeti alkotásokkal, hiszen maga ’56 is fenyegetően monumentális volt, és az is marad. MN/MK Szintén a Magyar Nemzetben (Örökös földcsuszamlásban 14.o.) Barna T. Attila költő nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg harmadik, Valami jön című verseskötete. Barna T. költészetében mindig hárman vannak: a nő, a férfi és az Isten. A költő szerint „Ma katasztrofális a kapcsolat a két nem között. Naponta hallom, hogy a nők szerint nincsenek normális férfiak, a férfiak szerint pedig nincsenek normális nők. Mindenki lecserélhető és helyettesíthető. Teljesíthetetlen követelményrendszert támaszt egymással szemben a két nem. Csak a külsőségek számítanak. Képtelenek vagyunk elfogadni egymást. Pedig egyszerűen arról van szó, hogy az Isten nélkül, anélkül, hogy hinnék abban, hogy valakinek szánva vagyok, nem lehet elfogadni a másikat.” MN/MK