Napi Sajtószemle

– 2005. október 21., péntek | 9:53

A Blikk (7.o.) Titkos likőrt gyártanak a bencés szerzetesek címmel számol be arról, hogy több évszázados múltra visszatekintő titkos recept alapján készült likőröket mutatott be a Pannonhalmi Főapátság. A bulvárlap emlékeztet rá: a kellemes ízű bencés likőrök receptjeit Reisch Elek az 1700-as években jegyezte le. Ezen leírások alapján élesztették újra az egykori gyógyitalokat. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát boldogan köszöntötte az újra elkészült nedűket: „Ezek a likőrök több évszázados receptek alapján készültek meggyes, gyógynövényes és keserű változatban. Az italok alapja az agárdi alma- és cigánymeggypálinka. Legfőbb szándékunk, hogy helyreállítsuk a gyógykészítmények és a likőrök előállítását” – mondta a püspök, főapát. Blikk/MK A Népszabadságban (5.o.) Czene Gábor Ez a templom nincs címmel arra a kérdésre keresi a választ, el lehet-e árvereztetni egy templomot. Az egyház szerint nem, Takács Albert, az állampolgári jogok országyűlési biztosának általános helyettese szerint viszont igen. Előfordulhat ugyanis, hogy az egyházközségnek nincs más vagyontárgya, amiből megadhatná tartozását. Gond akkor van, ha a templom nincs telekkönyvezve, jogi értelemben tehát nem is létezik – írja a szerző. A cikk egy konkrét esetet mutat be: egy alföldi faluban, amelyben a lakosok száma nem éri el a félezret, a fő látványosság a római katolikus templom. Egy ötéves pereskedést követően a bíróság több mint félmillió forintra perelte az egyházközséget, mert egyik alkalmazottjának három évig nem fizetett bért, amikor pedig az asszony nyugdíjba ment, kiderült, hogy a járulékokat sem fizette utána, így nyugdíjra sem jogosult. Az egyházközség elismerte a mulasztást, és felajánlotta, hogy utólag befizeti a nyugdíjhoz szükséges járulékokat, de az asszony az elmaradt bérek miatt pert indított. A faluban szegény emberek élnek, az egyházközségnek nincs 500 ezer forintja. Így a cikk szerint felvetődött a templom elárverezésének lehetősége. A püspök szerint templomot nem lehet elárverezni, az ombudsman szerint igen. Ám kiderült, hogy a több mint két évtizede épített templom nincs telekkönyvezve. Az egyházközség ezzel nem követett el jogsértést, mert a törvények értelmében a tulajdonost senki és semmi nem kötelezi arra, hogy a telekkönyvben feltüntesse ingatlanát. Czene megjegyzi: ezek után végképp nem tudni, hogy a nyugdíjas korú asszony hogyan juthat hozzá a jogos követeléséhez. Takács Albert amúgy sem tehet sokat: az egyházak belső működését az ombudsmanok sem vizsgálhatják. Az ügy azonban legalább felhívta a figyelmet egy olyan joghézagra, amelyet Takács Albert szerint például gazdasági vállalkozások is kihasználhatnak. Bár a falusi templom esetében minden bizonnyal csak hanyagságról van szó, a módszert tudatosan alkalmazva akár csődbe jutott gyárak is megmenekülhetnek az elárverezéstől – olvasható a cikkben. Népszabadság/MK A Magyar Nemzet (2.o.) Krisnások kérése Lendvaitól címmel a lap birtokába került dokumentumra hivatkozva közli, hogy a Krisna-tudatúak és az állam közötti szerződéskötés ügyében vállalt közvetítő szerepet Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője. A polgári napilap emlékeztet rá: külön szerződése csak annak a hat egyháznak (katolikus, református, evangélikus, izraelita, baptista, ortodox) van az állammal, amelyek ingatlanjavait elkobozták, és kárpótlásuk egy részét pénzjáradék formájában oldották meg. Ha a nálunk a ’80-as években felbukkant krisnások bekerülnének e körbe, akár 150 kisegyház is kérhetné ugyanezt. Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár közölte: nem áll szándékukban, hogy bármely vallási közösséggel bővítsék az állammal szerződést kötött egyházak körét. MN/MK