Napi Sajtószemle

– 2005. október 6., csütörtök | 9:56

Külföldi hírek Más lapokhoz hasonlóan ma a Népszabadság (10.o.) Ratzingerről is gyűjtött aktákat a Stasi címmel szintén foglalkozik azzal, hogy a keletnémet állambiztonsági szerv 1974-től évtizedeken át figyeltette Joseph Ratzingert. A lap kiemeli: külön érdeklődésre adott okot szoros barátsága Karol Wojtylával, aki állítólag azzal bízta meg Ratzingert, hogy az NSZK-ban szervezze meg a lengyel „ellenforradalmárok” egyházi támogatását. Az orgánum azt is megjegyzi: a Stasi bizonyítékokat keresett a német bíboros esetleges náci múltjáról is, de végül semmit sem talált. Népszabadság/MK Szintén a Népszabadságban (10.o.) A pápa és az eretnekek című, püspöki zsinatról szóló beszámolójában Sárközy Júlia kiemeli, hogy XVI. Benedek „apokaliptikus jóslattal” nyitotta meg a szinódust. „Isten nélkül a pogányoktól Kr.u. 70-ben elpusztított Jeruzsálem sorsa vár a Nyugatra és Európára.” Sárközy emlékeztet rá: „II. János utódjától kezdettől fogva reformokat vártak, és pontosan fél évvel a pápa halála után, az új egyházfő által vezetett zsinat fordulatot hozhat. Erre utal a zsinatnak a megújítása is, amely az eddigi hagyományt megszakítva gyorsabb, egyszerűbb és ’szabadabb’ lesz: a mindennapos értekezleteket most először szabad felszólalások zárják. A nyitásra – vagy az erejét vesztett egyház egységkeresésére – utal XVI. Benedek találkozója is az eretnekekkel. A pápa hat hete az egyházból 1988-ban kizárt Lefebvre püspök utódját, Bernard Fellayt fogadta – úgy, hogy az exkommunikációt annak idején maga Ratzinger bíboros írta. Nemrég pedig a Vatikánban 25 éven át az egyik ’legkényelmetlenebb’ eretneknek tartott német teológus, Hans Küng vacsorázott XVI. Benedekkel.” Népszabadság/MK A 168 Órában (38-39.o.) Bokor László A Metropolitan Mona Lisája címmel ad hírt arról, hogy a protoreneszánsz újabban megbecsült, de azért a quattrocento és a cinqucento óriásaihoz eddig nem mért mesterének, Duccio di Buoninsegnának Madonna a gyermekkel című festményét a New York-i Metropolitan Múzeum 40-50 millió dollárért vásárolta meg. 168 Óra/MK Hazai hírek A Heti Válaszban (Hanggal, szívvel, lélekkel 36-37.o.) Monsignore Giuseppe Liberto, a vatikáni pápai kórus, a Cappella Musicale Pontificia Sistina vezetője nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a közelmúltban Magyarországon koncerteztek. Elmondta: „… a Pápai Kórus elsősorban azért született, hogy a pápai liturgiát, szentmiséket kísérje. Ha elhagyjuk a Vatikánt, amihez Angelo Sodano, a Vatikán miniszterelnöke engedélye szükséges, akkor azért tesszük, hogy a kultúra által térítsünk. A pápai kórus tevékenysége nem önmagáért való gyönyörködtetés, hanem kulturális evangelizáció.” Giuseppe Liberto a pápákkal való kapcsolatukról elmondta: „II. János Pál művelt és nyitott ember volt, szívén viselte a kórus ügyét. Benedek pápa is példamutatóan énekel. Amikor még bíboros volt, egyszer körmenet közben odalépett hozzám, kezet fogott, és azt mondta: Mester, köszönöm a szép zenét… Mivel Ratzinger a német kultúrából érkezett, nagyon szereti Bachot és Mozartot.” A pápai kórus vezetője sajnálattal szólt arról, hogy az egyházzenészeket „túlságosan megterheli és befolyásolja a zenetörténet, így nem nyitottak a liturgikus reform javaslataira. Az egyházzene egyrészt az ige értelmét közvetíti, másrészt a liturgiát szolgálja, és az egyházi év rendjébe is illeszkednie kell. Így a kórus nem koncertet ad, és nem egyeduralkodó. A gregoriánra a könyv fölött éneklés, a super librum a jellemző – így az ének az írásból születik. A mai zenészek megijednek ettől a kötöttségtől.” Giuseppe Liberto végül elmondta: „Leginkább azt szeretném, ha Szent Ágoston szellemében énekelnénk, aki azt mondta: ne csak a hangoddal énekelj, hanem a szíveddel és az életeddel is.” HV/MK Határon túli hírek A Népszava (Sólyom László segítségét kérik 2. o.) beszámol arról, hogy a magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztése tárgyában intéztek levelet Sólyom László köztársasági elnökhöz a romániai magyar történelmi egyházak vezetői, akik külön-külön levélben keresték meg egyházak gondjaival Traian Basescu román államfőt és Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is. Népszava/MK