Napi Sajtószemle

– 2005. október 1., szombat | 10:28

Külföldi hírek A Magyar Nemzetben (17.o.) G. Juhász Judit Egy nap az állatokért címmel ír arról, hogy világszerte Assisi Szent Ferencre, az állatok, a szegények és a szociális munkások védelmezőjére emlékeznek holnap. A cikkíró idézi Isten Szegénykéjét: „Ha az egyes emberek képesek arra, hogy Isten más teremtményeitől megtagadják az irgalmat, akkor saját embertársaikkal is készek lehetnek ezt megtenni.” G. Juhász figyelmeztet: Assisi Szent Ferenc gondolatait napjainkban is érdemes megszívlelni, hiszen a természetet kizsákmányoló emberiség tevékenysége miatt folyamatosan zsugorodik a vadak élete. MN/MK Hazai hírek A Magyar Nemzetben (15.o.) Misék és kórusművek címmel Kiss Eszter Veronika hírt ad arról, hogy ötödik alkalommal rendezik meg a Lisztiada elnevezésű hangversenysorozatot a budapesti Belvárosi fő-plébániatemplomban. Mától október minden szombatján este fél nyolckor Liszt Ferenc orgonaműveit szólaltatja meg Virágh András Liszt-díjas orgonaművész-karnagy, aki vasárnaponként a tízórai mise részeként a zeneszerző miséit és kórusműveit dirigálja. A lapnak Virágh András elmondta: a Liszt-örökség mellett Mozart Requiemje is a budapesti Belvárosi fő-plébániatemplomhoz kötődik. Itt tartották a magyarországi bemutatót 1801-ben, ezért azóta szinte megszakítás nélkül hagyományosan minden halottak napján megszólal. A cikkíró megemlíti azt is, hogy Virágh András a fő-plébániatemplom énekkara mellett a Margit körúti ferences templom Kapisztrán kórusának karigazgatója is. A Kapisztrán kórus közreműködik a Lisztiada vasárnapi miséin, valamint a Mozart Requiem előadásában, és november 6-án Verdi Requiemjével ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. MN/MK A Károli Gáspár Református Egyetem az idén ünnepli jogelődjének, a Budapesti Református Teológiai Akadémia alapításának 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból nyilatkozik a Magyar Nemzetben (Nagyságrend 25.o.) Szűcs Ferenc, az egyetem rektora, aki elmondta: „Nagy kérdése minden keresztyén alapítású egyetemnek, hogy egy szekularizált világban mit jelent az egyházi jelleg, a keresztyén sajátosság. Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a református egyháznak immár nemcsak iskolái vannak, hanem az óvodáktól a felsőoktatási intézményekig kialakult az iskolarendszere is. A Károli-egyetem mellett a magyarországi református egyháznak van olyan egyeteme is, a debreceni, amely csak hittudományi karból áll, továbbá Sárospatakon és Pápán a nagy hagyománnyal rendelkező teológiai akadémiák is újra megnyíltak az 1950-51-es bezárás után. A magyar reformátusság a magyar kultúrában számarányát meghaladó módon volt jelen, akár az irodalmi, akár a társadalmi életet nézzük. Nos, e hagyományok kötelezik az egyházat arra, hogy a maga sajátos misszióját ne csak az egyház tagjai felé fogalmazza meg, hanem a társadalom szélesebb körei számára is tegye érthetővé ezeket az értékeket. E célokat szeretné megvalósítani a Károli Gáspár Református Egyetem.” MN/MK Népszabadság (4. o.) Hazai mozlim panaszok címmel számol be arról, hogy Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke az „Irgalmas és Könyörületes Isten nevével!” kezdetű levelet írt Sólyom László államfőnek, Szili Katalin házelnöknek, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, és Orbán Viktor volt kormányfőnek. A szervezet vezetője azt kéri a címzettektől, hogy lépjenek fel a mozlimokkal szemben megnyilvánuló diszkriminatív, kirekesztő jellegű cselekmények ellen. Népszabadság/MK