Napi Sajtószemle

– 2005. szeptember 29., csütörtök | 9:36

A Népszabadság (1.,3.o.) Kevesebb adófelajánlást kaptak az egyházak című összeállításából kiderül: tavaly 119, idén pedig 127 egyházból választhattak azok, akik adójuk egy százalékával valamelyik vallási közösséget kívánták támogatni. Összességében azonban kevesebb adófelajánlás érkezett. Míg 2004-ben közel 650 ezren mintegy 3,5 milliárd forinttal gyarapították az egyházak bevételeit, addig 2005-ben – az APEH egyelőre nem végleges adatai szerint – 623 ezren 3,4 milliárd forint sorsáról rendelkeztek. Czene Gábor cikkíró kiemeli: a katolikusok „mint azt már megszokhattuk, toronymagasan vezetnek, de a legnagyobb egyházat az idén csak mintegy 399 ezren támogatták, míg tavaly kis híján 417 ezren.” A katolikusokat a reformátusok követik (118 ezer felajánlás), a harmadik helyen pedig az evangélikusok (35 ezer) állnak. Kisebb-nagyobb mértékben a protestáns egyházak támogatottsága is csökkent, de ugyanez igaz az ötödik helyen lévő krisnásokra vagy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségére. A Mazsihisz támogatóinak száma 6600-ról 5800-ra csökkent. Czene szerint nem kizárt, hogy a Mazsihisztől elpártolt adózókat főként a tavaly megalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnél kell keresni: ennek a szervezetnek a javára csaknem 700 nyilatkozat érkezett. A cikkíró figyelemre méltónak tartja, hogy az adófelajánlásokat nézve a Hit Gyülekezete továbbra is őrzi negyedik helyét, sőt az előző évinél többen adakoztak számára, de hogy mennyit, azt Czene nem közli. Az első tíz vallási közösség közül a Hit Gyülekezetén kívül csupán a Magyarországi Baptista Egyház tudta növelni befolyását az adózók körében. Az említetteken kívül a Tibeti Buddhista Közösség, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház került be az első tízbe. Népszabadság/MK A Magyar Fórumban (4-5.o.) Csurka Dóra Az egyházak térdre kényszerítése címmel mutatja be, hogyan próbálta megsemmisíteni a magyarországi történelmi egyházakat 1945 és 1949 között a Rákosi vezette kommunista párt. A cikkíró Mindszenty József bíboros, hercegprímásról megállapítja: „…szívós küzdelmet folytatott az egyház jogaiért és a hívek érdekeiért. Mindszenty régi vágású ember volt. A prímásoknak a királyság idejében zászlósurakként (országos főméltóságokként) biztosított jogai alapján úgy érezte, hogy felelősséggel tartozik az ország sorsáért, és ezért a politikai élet alakulását is befolyásolni akarta. Felemelte szavát a kommunisták egyre fokozódó törvénytelen és erőszakos cselekedetei ellen, miközben védelmébe vette a meghurcoltakat és kitaszítottakat. A berendezkedő kommunista diktatúra ezért az első perctől kezdve egyik fő ellenségének tekintette.” A szerző arra is emlékeztet, hogy Mindszenty bíboros védelmébe vette a kitelepítésre ítélt német anyanyelvűeket és szomszédos országokban üldöztetésnek kitett magyarokat is. Csurka Dóra megemlíti Ravasz László református püspök és Ordass Lajos evangélikus püspök bátor és példamutató helytállását is, akiket 1948 áprilisában és augusztusában kényszerítettek lemondásra. Mindkét protestáns egyház rákényszerült, hogy egyezményt írjon alá az állammal. A szerző hozzáteszi: „A katolikusokat azonban nem sikerült ilyen könnyen térdre kényszeríteni. Mindszenty bejelentette, hogy azokat, akik a felekezeti iskolák államosításáról szóló törvénytervezetet megszavazzák és végrehajtják, az egyház kiközösíti…” Magyar Fórum/MK