Napi sajtószemle

A Szentlélek ünnepéről

A Magyar Nemzet („Pünkösdkor… Útravaló...1.,5.o.) és a Magyar Hírlap (A csíksomlyói, máriaremetei pünkösd üzen: jó a magyar 1.,4-5.o.) részletesen, a Népszabadság (Kinyújtott kéz a határon túlra 6.o.) rövidebben, a Népszava (Pünkösdöt ünnepelték… 4.o.) néhány sorban számolnak be a hazai és határon túli pünkösdi ünnepségekről, szentmisékről, istentiszteletekről.

A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek tegnapi, a máriaremetei kegytemplom előtt bemutatott szentmisén elhangzott prédikációjából kiemeli: „Az egyháznak olyan küldetése és mondanivalója van, ami változtathat a körülményeken; különösen a világi hívők teljesítenek rendkívül fontos küldetést, amikor az evangélium szerint látják el küldetésüket… a szeretetet nem lehet pótolni, e nélkül a szociális ellátórendszerek sem működnek hatékonyan.” A magyar prímás arról is beszélt, hogy Mindszenty József egykori esztergomi érsek, hercegprímás boldoggáavatási ügyének reálisak az esélyei. Mindkét lap idézi Bölcskei Gusztáv református püspököt, a zsinat lelkészi elnökét, aki pünkösdvasárnapi igehirdetésében a debreceni Nagytemplomban figyelmeztetett: „Pünkösdkor lendületbe jön Isten országa, és ez a lendület összeforrasztja azt, ami összetartozik.” A püspök ezzel utalt a Kárpát-medencei református egyházak egy évvel ezelőtti egyesülésére, valamint a parlamentnek a határon túli magyarok irányába tett lépéseire. „A gyász évszázada véget ért. A magyar parlament végre eljutott oda, hogy napirendre tűzze magyar testvéreink honosítását, és hogy meg tudjon emlékezni Trianon tragédiájáról” – mondta Bölcskei Gusztáv. A Magyar Nemzet közli azt is, hogy pünkösd alkalmából az evangélikus templomokban országszerte körlevelet olvastak fel, amelyben bejelentették, hogy egyházuk megkezdi a tartalmi felkészülést a reformáció ötszázadik évfordulójára, a 2017-es emlékévre.

A Magyar Hírlap (A Szentlélek… 4.o.) Petőfiszállás-Pálosszentkútról tudósít. A pünkösdi búcsút megnyitó szentmisén Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek leszögezte: pünkösd ünnepe annak a nagy ígéretnek a beteljesülése, amelyet Jézus Krisztus még az utolsó vacsorán tett arra, hogy elküldi nekünk a vigasztalót. „Ez a lélek ma is velünk van. A harmadik isteni személy befogadásához nyitottság szükséges, és akkor a Szentlélek megszabadít az önzéstől, képessé tesz bennünket az áldozatos szeretet gyakorlására” – mondta a főpásztor. Hozzátette: a magyar nemzet életében is időszerű a pünkösdi megtisztulás. Az igazi megújulás ugyanis mindig a „lelki dolgokkal kezdődik. Az erkölcsi válságból való kiszabaduláshoz nem elégséges a gazdaság rendbetétele”.

A Magyar Hírlap és a Népszabadság csíksomlyói tudósítása idéz a hagyományos pünkösdi búcsú szentmiséjét bemutató Böjte Csaba dévai ferences szerzetes prédikációjából: „Nagy öröm mindannyiunk számára hallani, hogy anyanemzetünk, magyarországi testvéreink igenis szeretettel kinyújtják felénk a kettős állampolgársággal a kezüket.”

A Magyar Hírlapban (5 perces… 5.o.) Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, kijelölt miniszterelnök-helyettes nyilatkozik, aki zarándokként vett részt a csíksomlyói búcsún. Elmondta: számára mindent jelent Csíksomlyóra zarándokolni, „Nekem ez egész évre szóló feltöltődést jelent, s most, hogy itt voltam, ez olyan megerősítést és erőt ad, hogy egy évig fönn tudja tartani a szükséges lelki hőfokot. Amit jövőre újratöltök.” Semjén Zsolt szerint megrendítő, hogy a zarándoklat szervezői a perselypénzt a magyarországi árvízkárosultak javára ajánlották fel, és egy nagyon világos válasz „abban a tekintetben, amikor Magyarországon bizonyos szocialista párti körök azzal vádolták és sértegették a határon túli magyarokat, hogy azért akarnak magyar állampolgárságot, hogy a magyar társadalombiztosítási ellátást igénybe vehessék. Ami egyébként úgy marhaság, ahogy van, hiszen mindenkinek ott van a társadalombiztosítási ellátása, ahová a járulékot fizeti.”

Egyéb hírek

Külföld

A Magyar Hírlapban (12.o.) Pákh Imre Nem hírért, névért, csakis emberi és papi tisztességéért címmel méltatja a II. világháború pápájának, XII. Piusznak az érdemeit, hangsúlyozva: „A katolikusoknak ezt a nagyszerű vezetőjét a mértékadó, elsöprő többség a vészterhes háborús idők egyik kiemelkedő hősének tekinti. Az is volt, a szó igazi értelmében.” A cikkíró idézi az ismert zsidó tanítást: „Ha egy életet megmentesz, megmented benne az emberiséget.” Hozzáteszi: „XII. Piusz halálmegvető bátorságáért, a humanizmus nevében való kiállásáért és az emberiséget mentő tetteiért – amivel több zsidót mentett meg, mint jószerével az összes államférfi a világon a második háború alatt – elismerést, történelmi igazságszolgáltatást és jó hírneve helyreállítását érdemli. Igaz, így nem kell hálásnak lenni senkinek. Nem kell ugyanazt a jóindulatot mutatniuk, amilyet kaptak.” Pákh Imre felteszi a kérdést: „Hogyan sikerülhetett az egyik legnagyobb formátumú államférfit, a legkiválóbb katolikus vezető emlékét és a keresztény embereket így megalázni? A legmagasabb rangú KGB-ügynök, aki valaha átállt, nemrég inkognitóját megőrizve vallott, írásban ismerte el: a szovjet titkosszolgálat tervelte ki ezt a hitelrontást a hatvanas évek elején. Az akció fedőneve Tizenkét szék volt. Az igazi sárba rántás és az emberek agymosása azonban 1963-ban folytatódott A követ című színdarabbal. Ez a 20. század egyik legördögibb, liberálkommunisták által kitervelt hitelrontása.” A szerző emlékeztet rá, hogy XVI. Benedek pápa 2007-ben a történészek előtt megnyittatta a Vatikán titkos archívumát, „… s most, hogy az igazság hetven év után hitelt érdemlően napvilágot látott, büszkén emelhetjük fel fejünket. Amit idáig is tudtunk, sejtettünk, igaz. Nem kellett csalódnunk vallási vezetőnkben, nem csalódtunk hitünkben és tanításában. Csalódtunk viszont, keserűen, azokban, akik elhallgatták az igazságot. Azt, hogy a katolikusok vezetője, példát adva milliárdnyi hívének, a tanításnak megfelelően járt el: igazsággal, hittel. És reménye beteljesedett. Az, hogy a becstelen hitelrontók, a hitvány összeesküvők, a sunyi hírterjesztők, na és a hamis téziseket kritikátlanul elfogadók hogyan reménykedhetnek ezután a saját maguk által választott vezetőikben, az általuk terjesztett hazugságokban, az már az ő lelkiismeretük dolga.”

A Népszabadság (Rekviem… 17.o.) beszámol arról, hogy a 63. Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének nagydíját a francia Xavier Beauvois Istenekről és férfiakról című filmdrámája kapta, amely azoknak a ciszterci szerzeteseknek „a tragédiáját” dolgozta fel, akiket az algériai hadsereg ölt meg 1966-ban. A tényeket sokáig államtitokként kezelték, csak 2009-ben derült ki az igazság, de az elkövetők és a felelősök pontos személye továbbra sem tisztázódott. Csákvári Géza tudósító rámutat: „A rendező nem rekonstruál, nem is nevezi meg, hogy hol is van pontosan a filmbeli kolostor, csupán annyit mond, hogy valahol Észak-Afrikában. Féltucatnyi szerzetes sorsát követhetjük nyomon, akik, habár tudnak a rájuk leselkedő veszélyről, úgy döntenek, maradnak. Döntésüket folyamatosan megvitatják, de minél többet beszélnek róla, egyre erősebbé válik a hitük és az elhatározásuk. Mesterművel van dolgunk, melyben nem az a fontos, hogy keresztények pusztulnak el a muszlim környezetben, hanem az, hogy a két vallás alapjai megegyeznek. Az emberséget, a humanitást semmi sem tudja legyőzni, csupán a fegyverek (ez pedig külső hatás), de a szerzetesek (és a nézők) eljutnak egy olyan szintre, ahol már nincs is értelme félni a haláltól. Hosszú évek óta ez a legerősebb film az élet, a halál, a hit és a sors kérdéskörében – innen vélhetően egyenes út vezet a legjobb külföldi film kategóriában az Oscarhoz. A vezető szerzetes szerepében pedig Lambert Wilson alakítása megérdemelt volna egy külön elismerést.”

Hazai hírek

A Népszabadság (2.o.) Isten uralma alatt… címmel számol be arról, hogy Nemzeti együttműködés programja – munka, otthon, család, egészség, rend címmel benyújtotta az Országgyűlésnek kormánya programját Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök. A lap kiemeli, hogy az egykori amerikai elnök, Abraham Lincoln szavait idézi a leendő magyar kormányfő: Rajtunk a sor, hogy ez a nemzet Isten uralma alatt újjászülessék a szabadságban, és hogy az állam, mely a népé, a nép által és a népért van, ne tűnjön el a föld színéről.”

A Magyar Nemzet (Tarnabod… 5.o.) összeállítása emlékeztet rá: „A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tarnaboddal, a Heves megyei község önkormányzatával karöltve évek óta küzd a jórészt romák lakta település felemelkedéséért. A befogadó faluprogram után tavaly egy italmérést alakítottak át a gyermekeknek játszóházzá, a közelmúltban pedig tanodát nyitottak a felső tagozatos fiataloknak. De készen állnak a tervek a kívülről már felújított volt népház belső átalakítására is, ahol gyermekház és ifjúsági klub mellett munkaerő-közvetítővel próbálnak segíteni a község lakóin.”

Magyar Kurír