A Magyar Nemzetben (14.o.) Metz Katalin A gregoriántól a XXI. századig címmel számol be be a pápai kórus, a Cappella Musicale Pontificia Sistina budapesti Szent István-bazilikában bemutatott koncertjéről, kiemelve, hogy a előadás végén, a Magnificat felhangzásakor „… magasztosan veszi szárnyára a kórus az evangéliumi jó hírt, és felsejlik zenéjük mögött a szakrális titok, amit csak a spirituális élmény hatása alatt érez meg a hívő, a hallgató. A bazilika a mindenség térségévé tágul, míg véget nem ér a másfél ezer év értékeit magában hordozó kóruszene.” MN/MK
A Budapesti Reggel (5.o.) Korona és jogar címmel ad hírt arról, hogy a koronázási jelvények hiteles másolatával bővült a zuglói Zoborhegy téri Regnum Marianum liturgikus gyűjteménye. Az idei Nyitott Kapuk rendezvény alkalmával jutott az intézmény a különleges értékekhez. A tudósításból kiderül: a koronázási ékszermásolatok jelenlétében ünnepi szentmisét is tartottak. BR/MK
A Népszabadság (7.o.) Az apácák kikötőjét keresik címmel ír arról, hogy kőrestaurátorok dolgoznak a Margit-szigeti domonkos rendi apácakolostor romjainál, és a régészek is folytatják a terület ismeretlen részeinek feltárását, a szentély és a Duna-part közötti rész felbontásával megpróbálnak fényt deríteni arra, hol lehetett a kolostor kikötője. Népszabadság/MK
Szintén a Népszabadságban (16.o.) Zappe László A sátán szerzetese címmel írt kritikát Umberto Eco A rózsa neve című regényének a szolnoki színházban Szikora János rendezésében bemutatott, dramatizált változatáról. Zappe szerint a regényben „a sátáni tetteket a hit igazsága nevében követi el egy fanatikus hívő szerzetes.” Népszabadság/MK