Külföld
A Népszabadságnak (A vatikáni megállapodás marad, mellékletek azért még lehetnek 1., 10. o.) Somogyi Ferenc külügyminiszter nyilatkozik, aki tegnap a Vatikánban Giovanni Lajolo érsekkel, a Vatikán „külügyminiszterével” folytatott megbeszélést, amelynek keretében érintették a magyar kormány és a katolikus egyház között az egyházi oktatás és a karitatív tevékenység pénzügyi támogatásáról kialakult nézeteltéréseket is. Somogyi elmondta: a kétoldalú kapcsolatokat problémamentesnek minősítették, azt pozitív együttműködés jellemzi. „Változatlanul megfelelő alapnak és keretnek tekintjük az 1997-ben aláírt megállapodást. Szóba került, hogy a megállapodás konkrét végrehajtásának ellenőrzésére hivatott vegyes bizottságban egyes – elsősorban az egyház oktatási tevékenységéhez közvetlenül, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó – kérdésekben vannak nézetkülönbségek.” A külügyminiszter szerint ha eltérően értelmezik a megállapodás bizonyos rendelkezéseit, akkor a kölcsönösen elfogadható, egyértelmű szöveget jegyzőkönyvben rögzítenék. Somogyi reméli, hogy ezek tisztázása a közeljövőben várható. Miután egy ilyen konkrét kérdés az Alkotmánybíróság elé is került, arról a döntés már a vegyes bizottságon kívüli kompetencia. A kérdések egy másik köre viszont a vonatkozó számszerű adatok pontos megjelenítésével tisztázható. „Azokban az esetekben pedig, ahol a nézeteltérések a megállapodás bizonyos rendelkezéseinek eltérő értelmezéséből adódnak, ott megoldásnak azt javasoltam, hogy a félreértésekre lehetőséget adó passzusokat közösen áttekintve, a kölcsönösen elfogadó, s egyértelmű szövegeket egy jegyzőkönyvben rögzítenénk, amelyet a változatlan formában maradó megállapodás mellékletének kellene tekinteni” – mondta Somogyi, hangsúlyozva: a magyar kormány napirendjén nem szerepel a megállapodás módosítása. Hozzátette: az egyház oktatási és karitatív tevékenységét a kormányzat továbbra is fontos hozzájárulásnak tartja, ezért az esetleges félreértések tisztázása mindkét fél közös érdeke. Arra a kérdésre, hogy miként reagált az említett javaslatra a vatikáni partner, a külügyminiszter elmondta: hasonló szellemben Giovanni Lajolo is azt erősítette meg, hogy az 1997-es megállapodást, amelyet megkötésekor is nagyon fontos, példamutató megoldásnak tekintettek, ma is jó alapként kezelik. Népszabadság/MK
Belföld
A Népszabadság (2. o.) Templomba járók és pártszimpátiák címmel ismerteti a kormányzati megrendelésre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által készített Ifjúság 2000 és Ifjúság 2004 vizsgálat eredményeit. Rosta Gergely szociológus elmondta: a 15-29 éves korosztályhoz tartozók többsége vallásosnak tartja magát, az egyházi tanításokat azonban kevesen követik. A legtöbben a „vallásos vagyok a magam módján” kategóriába sorolhatók. Az elmúlt években ugyanakkor növekedett azoknak a határozottan nem vallásos fiataloknak az aránya, akik ateista nézeteket képviselnek. 2000-ben az említett korosztály tíz százaléka úgy volt vallásos, hogy követte is az egyház tanításait, 46 százalék vallásos volt a maga módján, nem tudta megmondani, hogy vallásos-e 6 százalék, nem vallásos 24 százalék, nem vallásos, határozottan más a meggyőződése 8 százalék, nincs válasz 2 százalék. 2004-ben az arány így változott: vallásos, az egyház tanításait követi 10, vallásos a maga módján 48, nem tudja megmondani 4, nem vallásos 24, nem vallásos, határozottan más a meggyőződése 13, nincs válasz 1 százalék. Rosta elmondta azt is: ha most lennének a parlamenti választások, akkor a fiatalok 40 százaléka menne el szavazni, míg például a hitüket gyakorló, templomba járó katolikusoknak a 65 százaléka. Utóbbiak kétharmada a Fideszre voksolna. Ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a hetente templomba járó katolikusok csak 4 százalékát teszik ki a 30 év alattiaknak. A Fidesz helyzete kedvezőbb, mert összességében jóval népszerűbb a fiatalok körében, mint az MSZP. Igaz, ez nem feltétlenül világnézeti elkötelezettséget jelent, inkább azt, bármekkora változások történtek is a jobboldalon, a fiatalok nagy része még mindig generációs pártként tekint a Fideszre. Népszabadság/MK
Hírek a határon túlról
A Budapesti Reggel (Már ötödször rabolták ki… 9.o.) beszámol arról, hogy két számítógép memóriaegységét, hatmillió lejnyi készpénzt és az alkalmazottak személyi iratainak másolatát vitték magukkal azok a betörők, akik a tegnapra virradó éjszakán betörtek a nagyváradi római katolikus püspökség székhelyére. Fodor János általános helynök a lapnak elmondta: a könyvelőségről eltűnt tárgyakon kívül a betörők további kárt is okoztak, tíz ajtót és egy ablakot is megrongáltak, a kár eléri az ötvenmillió régi lejt (360 ezer forintot). A vikárius közölte, hogy ismeretlen tettesek ellen már megtették a feljelentést, a rendőrség rögzítette a nyomokat, és nyomozást indított az ügyben. Az elmúlt időszakban már négyszer történt hasonló eset, s Fodor József szerint mindannyiszor ugyanaz a banda fosztogatott. A rendőrség minden esetben végzett helyszíni vizsgálatot, de eddig egyetlen elkövetőt sem sikerült azonosítani. Budapest Reggel/MK