Napi Sajtószemle

– 2005. szeptember 8., csütörtök | 9:43

Erdő Péter bíboros, prímás MKPK-elnökké választásáról A Magyar Nemzetben (Erdő… 2.o.) megválasztását követően rövid interjút adott a magyar katolikus egyházfő. Arra a kérdésre, milyen előnyei lehetnek annak, hogy az Esztergom–Budapesti Érsekség főpásztora a püspökkari elnök is, a bíboros, prímás elmondta: az elmúlt másfél évszázadban többször is hatékonynak bizonyult ez az egyházvezetési „felállás.” Erdő Péter hozzátette: igyekszik világegyházbeli jártasságát és kapcsolatait a püspöki testület javára kamatoztatni. „Az MKPK munkáját nem egy személy határozza meg, hanem maga az egyházjoggal összhangban működő testület” – közölte. A lap érdeklődésére, elnökként hogyan tekint a várható további egyházi intézmény-finanszírozási viták, támogatáskurtító kormánytörekvések elébe, a főpásztor hangsúlyozta: bízik abban, hogy mivel „objektív kérdésekről” – szentszéki egyezményről, hatályos jogszabályokról – van szó, a vatikáni–magyar vegyesbizottság folyamatos munkája eredményre vezet. MN/MK A Népszabadságban (Új vezetők… 4.o.) Tomka Miklós vallásszociológus nyilatkozik. Úgy látja, hogy érdekes személyi konstrukció alakult ki. Míg Erdő Péter elnökként a diplomáciai erényeit vonultatja fel, a helyettesére inkább a keményebb fellépés jellemző, így Pápai Lajos tavaly decemberben felszólalt azon a tüntetésen, amelyett az egyházi iskolák támogatásának csökkentése ellen tiltakozva rendeztek az Oktatási Minisztérium előtt. Azzal kapcsolatban, hogy Pápai Lajosról köztudott, hogy erősen szimpatizál a Fidesszel, míg Bosák Nándor püspök, akinek a helyére megválasztották, kevésbé elutasító a szocialistákkal szemben, Tomka Miklós kifejtette: nem valószínű, hogy a szavazás politikai szimpátiák alapján történt volna. Bosák Nándorról az a hír járta, hogy nem ragaszkodik az alelnöki székhez, Pápai Lajos ambíciói ismertek voltak. Más kérdés, hogy az eredménye, vagyis Pápai Lajos alelnökké választása a kormánynak szánt üzenetként is felfogható – mondta Tomka Miklós. Szerinte a püspökök körében egyre erősebb az a meggyőződés, hogy a kormány tudatosan próbálja az egyházak ellen hangolni a közvéleményt. Példaként az egyházak túltámogatottságáról szóló nyilatkozatok említhetők, vagy Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter célzásai a vatikáni megállapodás felülvizsgálatára. Mindennek fényében jelentősége lehet annak, hogy olyan személy lett a püspöki kar alelnöke, aki már többször bírálta a kormányt. Szerepét azonban nem szabad túlbecsülni, hiszen a püspöki kar álláspontját mégiscsak az elnök képviseli – mondta a vallásszociológus. Népszabadság/MK A Népszavában (16.o.) Simon Zoltán A nap embere című rovatban úgy véli, hogy Erdő Péter megválasztása a püspöki kar élére „egyértelműen fiatalítást és új szellemiséget jelenthet a magyar katolikus egyház életében. A sokgyermekes családból származó Erdő nemcsak főpap, de nemzetközi tekintélyű egyházjogi szakember is: a kánonjog tudósa. Pragmatizmusa pedig reményt jelent arra, hogy kiegyensúlyozottá válik a katolikus egyház viszonya a mindenkori – akár bal-, akár jobboldali – kormányokkal.” Népszava/MK Külföld A Magyar Demokratában (34.o.) Hankó Ildikó Friss lendület címmel idézi fel a kölni Ifjúsági Világtalálkozó hangulatát, és fölteszi a kérdést: milyen hozadéka lehet a rendezvénynek? A szerző megállapítja: a 2002-ben Torontóban rendezett összejövetel óta csak három év telt el, „de a világ azóta is gyorsuló iramban rohan egy globális katasztrófa felé. Így a kölni találkozó feladata volt olyan erőt, reményt adni a fiataloknak, hogy a sokasodó nehézségeket ép lélekkel és ép testtel éljék túl.” Hankó Ildikó rámutat: a család mint a társadalom alapja, lassan megszűnik védelmet nyújtani, az emberek jó része csak a saját boldogulását keresi. „Ilyen körülmények között szüksége van a fiatalságnak arra, hogy tisztában legyen azzal, mi a jó és mi a rossz, mi erkölcsös és mi erkölcstelen. A választ a kétezer éves keresztény vallás alapértékei adják meg. Az egyetlen út, ami kivezet az emberiség válságából, Jézus útja. Ha csak sejtés vagy ráérzés szintjén is, de igen sok fiatal már rálépett erre az útra. Ezzel magyarázható, hogy egymillió ember hallgatta Kölnben XVI. Benedek pápát. A résztvevők olyan útravalót kaptak, amelyből másoknak is bőven osztogathatnak: az élhető élet titkát.” Magyar Demokrata/MK Belföld A HVG (127.o.) Oktatás: csökkenő állami, gyarapodó egyházi iskolák címmel közli a KSH legújabb adatait, melyekből kiderül: az egyházi iskolák súlya egyre nő a magyar oktatásügyben: míg 1995-ben 223, a legutóbbi tanévben már 340 iskolát működtettek a hazai felekezetek. A 69 egyetemből és főiskolából például 26-ot tartanak fenn a vallási közösségek, és minden hatodik gimnazista egyházi iskolában tanult a 2004–2005-ös tanévben. A vallásfelekezetek összesen 174 általános és 25 szakközépiskolát, továbbá 94 gimnáziumot működtettek országszerte. Az 1,684 milliós diáktársadalom 5,5 százaléka – 93 ezer fő – tanult az elmúlt tanévben egyházi tanintézetben, ahol 11824 pap és más pedagógus oktatott. A felekezeti iskolák térnyerésével párhuzamosan a települési és a megyei fenntartású tanintézetek száma csökkenő tendenciát mutat, s ez érvényes a központi költségvetésből finaszírozottakra is: 2002 és 2005 között például 133 állami fenntartású általános iskolát zártak be vagy adtak át az egyházaknak, amelyek elemi iskoláik számát 150-ről 174-re emelték. HVG/MK