Napi Sajtószemle

– 2005. szeptember 1., csütörtök | 9:58

Külföldi hírek A Népszabadságban (9.o.) Sárközy Júlia Belső viták uralják a Vatikánt címmel idéz az olasz sajtóból, amely szerint „A Vatikánt belső viták uralják, XVI. Benedek eddig csak a hitélettel foglalkozott, másokra hagyva a vatikáni politika irányítását. A pápa nem váltotta le II. János Pál embereit, de az utódlás kérdése egyre sürgetőbb: a már II. János Pál pápa halála előtt is távozni kívánó Sodano bíboros novemberben tölti be 78. életévét, és a bíboros kollégák töbsége is a nyugdíjkorhatár fölé lépett.” A Népszabadság arra is kitér, hogy helyreállt a béke Izrael és a Szentszék között, miután egy héttel ezelőtt Ariel Saron levelet írt a szentszéki államtitkárságot vezető Angelo Sodano bíborosnak, amelyben az izraeli miniszterelnök lezártnak tekintette a „XVI. Benedek pápa július 24-én mondott beszéde miatt kirobbant diplomáciai vitát. Irakot, Törökországot és Egyiptomot említette meg az egyházfő a terrorizmus ártatlan áldozatai között – Izrael kimaradt. A vitát XVI. Benedek augusztusi látogatása a köli zsinagógában csillapította le” – írja Sárközy, aki szerint azonban az ügyre nem került pont, mivel Joaquín Navarro-Valls nem volt hajlandó „elvinni a balhét”, a Szentszék szóvivője fellázadt, és kijelentette: nem ő adta ki azt a közleményt, amely hangsúlyozta, hogy Izrael nem oktathatja ki a Szentszéket. Népszabadság/MK A Magyar Hírlap (3.o.) Kárpótlást fizet a német katolikus egyház címmel számol be arról, hogy a német katolikus egyház 594 egykori kényszermunkást, külföldi munkaerőt részesít vagy már részesített kárpótlásban: fejenként 2556 eurót (690 ezer forintot) fizetett. Az elmúlt öt évben 4519 olyan külföldi esetében vizsgálódtak, akit a második világháború idején egyházi intézményekben alkalmazhattak. MH/MK A Magyar Fórum (9.o.) XVI. Benedek pápa és Bush címmel ismerteti a The American Conservative egyik cikkét, amelynek szerzője, Daniel McCarthy arról ír, hogy a neokonzervatív katolikusok az igazságos háborún viaskodnak egyházukkal. A szerző megállapítja: II. János Pálhoz hasonlóan XVI. Benedek pápa is keményen kiáll auz egyház szexuális erkölcsiségi és az életszentségi tanítása mellett, és az áprilisban elhunyt szentatyához hasonlóan az új egyházfő is a béke embere. Világnézetével nem fér össze az Irak ellenihez hasonló háborúk elfogadása. A béke elsőbbsége már nevének kiválasztásában is megnyilvánult, hiszen Szent Benedek Európa védőszentje lett azáltal, hogy a VI. században létrehozta Nyugaton a szerzetességet. McCarthy tényként szögezi le, hogy Ratzinger pápává választásának sok konzervatív örül, de a katolikus neokonzervatívok között sokan szembenállnak a pápával, így Michael Novak, George Weigel és Richard John Neuhaus a három kimagasló katolikus, akik teljesen másképpen gondolkoznak az igazságos háború doktrínájáról, mint XVI. Benedek. A cikkíró kifejti: „Az iraki háború a morálisan jó, vagy rossz ügye. A katolikus neokonzervatívok szerint jó, Benedek szerint rossz. A konzervatív beállítottságú hívő katolikusok igen nehéz válaszút előtt állnak. Az elnök, a republikánus párt, és a vezető katolikus konzervatív értelmiségiek valamennyien támogatják azt, amit a pápa ellenez. Motanában elhangzanak utalások arra, hogy legalábbis Neuhaus kezdi újraértékelni az iraki háborúval kapcsolatos álláspontját, jóllehet még mindig mentegeti az elnököt. Talán Novak és Weigel is követik őt” – írja Daniel McCarthy. Magyar Fórum/MK A Magyar Nemzetben (5.o.) György Zsombor Lezáratlan rendszerváltás címmel tudósít Gdanskból a Szolidaritás Szakszervezet megalapításának 25. évfordulóján tartott ünnepségekről. A cikkíró beszámol arról is, hogy tegnap a hajógyár előtti téren Stanislaw Dziwisz krakkói érsek mutatott be szentmisét. Az érsek, II. János Pál pápa legfőbb bizalmasa többször megemlítette az áprilisban elhunyt szentatyát, kiemelve a rendszerváltozás folyamatában betöltött páratlan szerepét. MN/MK Hazai hírek A Népszabadság (Szociális otthon… 2.o.) szerint enyhe fordulatot vett a szakminisztérium által az egyházi fenntartású intézmények finanszírozásáról indított vita. Vágner Mária, az esélyegyenlőségi tárca kommunikációs vezetője elmondta: az egyházi fenntartású szociális intézmények állami kiegészítésként garantáltan megkapják azt az átlagos összeget, amit az önkormányzatok (az alapnormatíván túl) saját intézményeikre fodítanak. Némelyik önkormányzat az intézmények fenntartásának terhét átengedi az egyházaknak. Így nem kell pénzt áldoznia szociális otthonokra, mégis van ellátás a területén. Látszólag mindenki jól jár, a központi költségvetés azonban nem, hiszen ugyanazért a szolgáltatásért lényegesen többet fizet. A minisztérium a szociális törvény módosításával szeretné igazságossá tenni a támogatási rendszert. Az egyik elképzelés szerint az egyházi kiegészítő támogatást nem az állam, hanem az önkormányzatok fizetnék abban az esetben, ha nem tesznek eleget szociális ellátási kötelezettségüknek. A tárca a kiegészítő támogatás kiszámításának módján is változtatni akar, de ehhez a Vatikánnal kötött megállapodást kellene módosítani. „Tisztában vagyunk azzal, hogy nemzetközi szerződésről van szó, amit önhatalmúlag se a kormány, se a minisztérium nem változtathat meg. A problémára azonban szeretnénk felhívni a figyelmet” – mondta az államtitkár. Népszabadság/MK A Magyar Fórumban (Aki Bárdossyért mond misét 13.o.) Reisz Pál ferences szerzetes nyilatkozik, aki a szombathelyi Szent Erzsébet Ferences plébániatemplomban többször mutatott már be a MIÉP fővárosi és helyi szervezete által kért szentmisét és mondott homíliát Bárdossy László, háborús bűnösként kivégzett miniszterelnök lelki üdvéért. Pater Reisz elmondta: „Egy elhunytnak a lelki üdvéért az egyház köteles bemutatni a szentmiseáldozatot, az engesztelő áldozatot, mindegy, hogy bűnös volt vagy nem, mindannyian tudjuk, hogy gyarlók és bűnös emberek vagyunk, rászorulunk a mi Urunk, Jézus Krisztus megváltó kegyelmére. Bárdossy László köztiszteletben állt Szombathelyen. Én idősekkel beszéltem, akik legnagyobb tisztelettel emlékeztek meg róla, ismerték, és akik hajdanán beszéltek vele, azt is tudták, hogy számos központi helyen fekvő üzlet tulajdonosával milyen jó viszonyban volt. Előfordult, hogy a város utcáin, mint már miniszterelnök, testőrök nélkül sétált, s szívesen beszélgetett azzal, aki megállította őt, nem nézte, hogy zsidó vagy keresztény az illető… egy bejegyzett és elfogadott párt, a MIÉP tagjai kérték ezt a szentmisét, nem volt semmi okunk arra, hogy ezt megtagadjuk, és elvállaltam a misézést, s arra felkészülvén, elolvastam Bárdossynak az utolsó szó jogán elmondott beszédét. Számomra megdöbbentő volt, hogy az egyébként világos és logikus módon felépített beszéd bevezetésében arról is megemlékezik, hogy nem voltak meg az írott dokumentumai, tehát amikor összeállította a védekezését, próbált védekezni, akkor nem volt a kezében az a lehetőség, hogy a hivatalos dokumentumokhoz hozzáférjen. Ez megkérdőjelezi az ítélethozatal törvényességét. Keresztényi kötelességnek tartom, hogy imádkozzunk érte, és a szentmiseáldozatot bemutassuk, hogyha arra igény van, illetve hogyha az évforduló közeleg. A katolikusok imádkoznak mindazokért, akik eltávoztak, hiszen bízunk benne, hogy Jézus Kriztuson, a föltámadotton keresztül még őket is utolérjük, és megfoghatjuk a kezüket és függetlenül, hogy milyen pártállásúak, az örök boldogsághoz tudjuk segíteni őket, és ez fontos feladata az egyháznak.” A ferences szerzetes azt is elmondta, a nemzetek Európáját a maga részéről nagyon jónak, a jövő útjának tartja, jelenleg azonban az EU a pénz diktatúráját valósítja meg, és „elég megbotránkoztató tényekkel találkozik az ember.., az Európai Unióban lehetséges mindenféle természetellenes mozgalom, ami az embernek a normális természetével szemben áll – gondolok itt Buttiglione kizárására –, aztán az úgynevezett Európai Alkotmányra, amely a kereszténységről nem akar tudni, de a francia forradalom eszméit mindjárt a bevezetésben hirdeti. Úgy látom, hogy egy diktatúra telepszik rá az európai gondolkodásra, az európai emberekre, a keresztényekre.” Magyar Fórum/MK