Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetekben (11.o.) Benke László Csak Róma egyesíthet címmel ismerteti az augusztus 16-án egy román nő által meggyilkolt Roger testvér életútját. A cikkíró történelmi tényként szögezi le: „rendszeresen ismétlődő forgatókönyv a katolikus egyháztörténetben, hogy a válságos időszakokban nemcsak az irányítás legfelsőbb szintjéről adnak választ a kor kihívásaira, hanem ihletett ’szellemi’ emberek is felismerik az idők szavát és alulról indítanak olyan kezdeményezéseket, amelyek az egyházpolitikai lépésekhez biztosítják a tömegtámogatást és az egyház túlélését. A katolikus egyház pedig olyan kezdeményezéseket is megjelenített és magába olvasztott, amelyek elsőként rivális vallási szervezetekben törtek utat maguknak, s éppen e miatt a pápaság kezdeti ellenállását vívták ki.” A cikkíró megemlíti többek között Assisi Szent Ferenc, Szent Domonkos, Loyolai Szent Ignác nevét. A szerző szerint hasonló forgatókönyv szerint játszódott és játszódik le a keresztény egységet zászlajukra tűző közösségek katolikus fogadtatása és integrálása. Benke megállapítja: a felismerésre, miszerint a világ üdvözölné az egységes kereszténységet, és nem csupán a protestánsok között, Roger Schütz már igen korán, 25 éves korában eljutott. A cikkíró rámutat, hogy többen is kiemelik: Roger testvér halálával megpecsételte életének üzenetét: „az elmebeteg román katolikus nő, Luminita Solcan nem férkőzhetett volna a közelébe, ha Roger nem lett volna mindenki által megközelíthető.” A szerző idézi Rowan Williams canterbury érseket: „Roger testvér megváltoztatta a vallási kultúránkat körülvevő atmoszférát, s mindezt hierarchikus tekintélyharcok, politikai vagy intézményi pozícióharcok nélkül.” Benke László azonban úgy látja, hogy „a vallási kultúra klímaváltozása talán nem teljesen Roger testvér kezdeti ideái szerint alakult. Azzal, hogy a katolikus egyház saját ökumenizmust indított el, a keresztény világ értésére adta: csak olyan egységtörekvést tud elfogadni, amelyeket ő irányít… Miközben a keresztény egységkeresésben a katolikus egyház egyre inkább az ortodoxiát kezdi előnyben részesíteni, és érezhetően mellőzi a protestáns egyházakat, a magára maradt Egyházak Ökumenikus Tanácsa kifulladni látszik, és szerepzavarra utaló tüneteket mutat.”

Hazai hírek

Mint már tegnapi szemlénkben jeleztük, Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter július 7-én Gyurcsány Ferencnek címzett levelében arra figyelmeztetett: az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetük miatt tömegesen adják át az intézményeiket az egyházaknak, holott nem kívánatos, hogy a szociális ellátórendszerben meghatározóvá válik az egyházak szerepe, ezért le kell faragni a támogatást a vatikáni megállapodás felülvizsgálatával. A Magyar Nemzetben (Valótlanok Göncz állításai? 2. o.) Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára így reagált: „Félretájékoztatták a minisztert. Az elmúlt évekre visszatekintve nem tudok arról, hogy egyházunk átvett volna önkormányzati szociális intézményeket. Nem fedi a valóságot Göncz Kinga azon nyilatkozata sem, miszerint az egyházakkal a szóban forgó ügyben egyeztetett volna a tárcavezető. Veres András leszögezte: „Az egyházellenes koncepcióval csak a Magyar Nemzet cikkét olvasva szembesültünk. Valótlanság az egyházak túlfinanszírozásáról szóló miniszteri állítás is. A háttérben ugyanúgy megtévesztő adatok állnak, mint az oktatási tárca tavalyi támadása esetében.” A püspök figyelmeztetett: „Ha elvenné a kormány a szociális intézményeknek járó kiegészítő támogatást, amint azt Göncz Kinga tanácsolta a miniszterelnöknek, az sértené a vallásos emberek alkotmányos alapjogát a keresztény intézmények alapítására, s hogy ilyen helyeken kérjék a gondozásukat.” Veres András azért nevezte megdöbbentőnek a miniszter vatikáni megállapodás felülvizsgálatára tett javaslatát, mert a kormányoldal a vegyes bizottságban egyértelművé tette: nem áll szándékában azt felbontani. Bölcskei Gusztáv református püspököt a Magyar Nemzetnek nem sikerült elérni, de környezetéből származó információk szerint a reformátusok sem értenek egyet a szociális miniszter tervével. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke elmondta: „E levél megíráskor Göncz Kingáról eltűnt a szakpolitikusi máz és láthatóvá vált az SZDSZ-es pártjanicsár.” Semjén utalt arra, hogy a Medgyessy-kormány 2002-ben ugyanezzel az antiliberális megoldással próbálkozott, de a szociális törvény módosítását később az Alkotmánybíróság – egy Semjén-beadvány eredményként – megsemmisítette.

A fentiekkel a Népszabadság (Göncz Kinga szerint megfontolandó… 3.  o.) is foglalkozik, idézve a miniszter asszonyt: „Fenntartható és esélyegyenlőséget biztosító ellátást szeretnék, ezért kell átalakítani az idősellátás finanszírozását. Most nem biztos, hogy a pénz odajut, ahol a legnagyobb szükség van rá. Göncz Kinga megismételte: „Az egyházi intézményeknek központi forrásból a normatív támogatás másfélszerese jár. Itt ugyanis az önkormányzatoknak – szociális ellátásra adott központi támogatást nem a helyhatóság egészíti ki, hanem a központi költségvetés. Szerinte ezért eddig is sok, és mind több önkormányzat köt szerződést és adja át ilyen feladatát az egyházaknak. Az egyensúly ott bomlott meg, hogy a különbözetet az önkormányzatok nem adják át, miközben a feladatot nem ők látják már el .A tárca most itt keresi a megoldást és igyekszik visszafogni ezt a gyakorlatot. Csak az újonnan alakuló intézményekre vonatkoznak, de megfontolandó a vatikáni megállapodás és az egyházak finanszírozásáról szóló törvény felülvizsgálata. Balog Zoltán, a Fidesz egyházi egyeztető tanácsának ügyvezető elnöke megismételte a tegnapi Magyar Nemzetben közölt nyilatkozatát: az elképzelés, hogy gátolni kívánnák az egyházi intézmények létesítését, az alkotmányos jogokat korlátoznák. Szerinte Göncz Kinga motivációja ideológiai jellegű. A vatikáni megállapodást egyoldalúan felmondani nem lehet. Minden kormánynak bátorítani, nem pedig gáncsolnia kell az alulról jövő egyházi és civil kezdeményezéseket, amelyek terheket vállalnának át az államtól. Népszabadság/MK

A Népszava (9.o.) Tart a párbeszéd a vatikáni vegyes bizottságban címmel készített összeállítást a testület munkájáról. Nyilatkozik Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár és Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Gulyás reagál Semjén Zsoltnak, az Országgyűlés vallási és emberjogi bizottsága alelnökének több kijelentésére is, így arra, hogy az állam másfél milliárd forinttal tartozik a katolikus közoktatási intézményeknek a kiegészítő támogatás egy részének elmaradása és hárommilliárddal a felújításberuházási támogatásokból történt kirekesztés miatt. Az egyházügyi államtitkár szerint ezek olyan információk, amelyek nem a kormánytól származnak, és „természetesnek veszi, hogy az alelnök nem Veres püspök úrtól tudja azokat, de tény, hogy a vatikáni bizottság ülésén merültek föl. Persze Semjén Zsolt sok helyről beszerezhette az információt.” Gulyás Kálmán tényként ismerte el, hogy van eltérés a két oldal álláspontjában, de ez egy tárgyaláson nem természetellenes. „A Veres püspök által is emlegetett számokról – akár a másfél, akár a hárommilliárdról – még nem született döntés. Azt, hogy valójában ekkora-e az összeg vagy sem, egyelőre nem lehet tudni. Semjén Zsoltnak az az állítása, hogy a Fidesz kormányzása alatt a vatikáni vegyes bizotság kiválóan működött, kérdéseket vet fel az államtitkár számára. Azt mondja, mivel nem volt ott, nincs joga feltételezni, hogy nem így volt, de ha akkor olyan kiválóan működött a bizottság, a most meglevő különbözőségek hogyhogy nem derültek ki? Akkor mindent ugyanúgy számolt a két oldal? Az államtitkár mindezek ellenére úgy véli, szakmai alapon kell tudniuk megegyezni és elkerülni a politika erőterét. Elismeri: abban igaza van Veres püspöknek, hogy a kiegészítő támogatás számításának metódusa a vatikáni megállapodás mellékletében étező dolog, az nem mndegy, hogy a számoláshoz milyen adatokat használnak. Jó lenne szeptember vége előtt lezárni a közoktatással kapcsolatos vitatott kérdéseket, ha lehet, még a jövő évi költségvetés benyújtása előtt.   
Veres András püspök kérdésre válaszolva elmondta: Semjén Zsolttól kell megkérdezni, hogy honnan szerezhette meg az adatokat, „Én nem kívánok beállni azok sorába, akik elkezdik csepülni Semjén Zsoltot, a beszédeit minősíteni. Õ jól tájékozott az egyházi dolgokban, és általam is tisztelt, megbecsült politikusról van szó, aki az egyház érdekei mellett elkötelezett keresztény és mint hozzáértő politikus is a kezdetektől kiáll.” A püspök azt is elmondta: az egyház csak olyan adatokkal számol, amilyen adatokat a kormány a rendelkezésére bocsát. Kifejtette: „Az egyházi iskolák eddig is az önkormányzati támogatások átlagát kapták. Ami pedig a vatikáni vegyes bizotságban szerepel, az egy egészen más történet, mint amit 2005. január 1-jétől a kormány hangoztat. A vatikáni vegyes bizottság a 2000 és 2004 közötti számadatokat vizsgálja, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogyan kell, hogyan lehet kiszámítani az egy főre jutó normatívát, illetve az egyházi kiegészítőt az egyházakkal való megállapodás szerint. Ez eddig, 2005. január 1-jéig minden nehézség szerint működött, hiszen az egyházakkal kötött szerződések ezeket rögzítették. Ezt az időszakot vizsgálta most meg a vatikáni vegyes bizottság szakértői munkacsoportja, és a kormányzat által adott számadatokból egyértelműen kiderül, hogy az egyházi kiegészítő másfél milliárdal kevesebb, és beruházások, felújítások esetében, csak a katolikus intézmények vonatkozásában, 3 milliárddal vannak elmaradva, mert abból eleve kizárták az egyházakat.”

Magyar Kurír