Napi Sajtószemle

– 2005. augusztus 25., csütörtök | 10:27

Külföldi hírek A Heti Válaszban (62.o.) Horkay Hörcher Ferenc Katolikus múlt és jelen címmel értékeli a kölni Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót, s ezzel kapcsolatban arra is figyelmeztet, hogy a választások közeledtével Magyraországon általában megnövekszik a keresztényellenes politikai támadások száma. Politikusaink is egyre gyakrabban tűnnek fel egyházi rendezvényeken, és az ilyesmit csak kölcsönösen nagyvonalú gesztusokkal lehet orvosolni, például úgy, mint Németországban, ahol mindkét politikai tábor vezetője ott volt a katolikus egyházfő által celebrált szabadtéri misén. A cikkíró a közbeszédet durván torzítónak nevezi Aczél Endre augusztus 22-én a Népszabadságban megjelent kommentárját, amiért a katolikus fiatalok kölni világtalálkozójáról a kommunista világrend VIT-je jutott eszébe, de a kisebb pontatlanságokat is bosszantónak nevezi. Így félrevezető volt, amit XVI. Benedekről a pápaválasztás előtt terjesztettek, hogy konzervatív lenne. „Félrevezető egyfelől azért, mert politikai (pszichológiai) terminussal próbálja leírni egy egyházvezető teológiai álláspontját, egy hívő és elhivatott ember nagyon is átgondolt, intellektuális szinten megfogalmazott hitét… Másfelől azért félrevezető konzervativizmust emlegetni vele kapcsolatban, mert a kölni találkozón megjelenő pápa láthatólag folytatni kívánja elődje gyakorlatát, aki szívesen fordult az ifjúság felé.” Horkay rámutat: azt, hogy mennyire nem pusztán a népszerűséget hajhászó politikusok machinációját leste el az egymillió hívő előtt miséző XVI. Benedek, bizonyítja figyelmeztetése: a katolikus egyháznak nem az ifjúság kegyeit kell keresnie. Ahogy egy német kommentátor fogalmazott: „nem kívánt élni a nyár végi árleszállítások technikájával. Hivatásának és hivatalának szellemében egyszerűen a hitet ajánlotta fel az ifjú híveknek, és persze a nem hívőknek is – annak minden nehézségével és szépségével együtt.” Heti Válasz/MK A HVG-ben (39-41.o.) Vásárhelyi Júlia Testvér-gyilkosság címmel emlékszik az augusztus 16-án egy román nő által meggyilkolt Roger testvérre, a taizéi ökumenikus vallási közösség alapítójára és vezetőjére. A cikkíró emlékeztet rá: a kereszténység határok nélkül roger-i gondolatát nem mindenki nézte jó szemmel. Elsősorban saját egyháza nehezményezte, hogy az 1960-as évek végétől egyre több katolikus, evangélikus, ortodox és más keresztény felekezetű szerzetes csatlakozott hozzá, és egyre szorosabb viszonyt ápolt Rómával. Már XII. Pius is elfogadta a taizéi közösség létét, XXIII. János pedig egyenesen példamutatónak találta Roger testvér kezdeményezését. Olyannyira, hogy 1962-ben meg is hívta a II. Vatikáni zsinatra. Itt találkozott Karol Wojtylával, a későbbi II. János Pállal, akivel szoros baráti viszonyba is került, gyakran találkoztak későb is Rómában, illetve Taizében. Vásárhelyi szerint Roger testvér azzal is példát mutatott az általa hidetett ökumenéből, hogy maga is átjárt a keresztény vallások között. Bár sokaknak feltűnt, hogy protestáns létére II. János Pál április 8-ai gyászmiséjén megáldoztatta őt a később pápává választott Ratzinger bíboros, akik közelről ismerték, tudták, amit ő maga is elmondott: évek óta rendszeresen katolikus szertartás szerint áldoz, mert ezt is fontosnak tartja keresztény hitének megéléséhez és gyakorlásához. A szerző nagy kérdésnek tartja, hogy Roger testvér nyolc éve kijelölt utódja, Alois testvér „tovább tudja-e vinni tanítója művét, nem hull-e szét a mester karizmájára, különös adottságaira és a keresztény egyházakkal kiépített jó személyes kapcsolataira épült közösség.” HVG/MK Hazai hírek A Magyar Nemzet (1., 2. o.) Göncz gátolná az egyházak térnyerését címmel közli, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőnek írt levelében nem kívánatos folyamatnak nevezte Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, hogy az önkormányzatok tömegesen adják át szociális intézményeket az egyházaknak. A miniszter asszony elkerülendőnek tartja, hogy az átadások eredményeként a szociális ellátórendszerben meghatározóvá váljék az egyházak szerepe. A július 7-ei levélből a kormányfő megtudhatta: a készülő szociális csomag része, hogy korlátozni kívánják az egyházi intézmények létesítését és az önkormányzati intézmények egyházaknak való átadását. A korlátozás csak az újonnan alakuló intézményekre vonatkozna. Göncz Kinga szerint megfontolandó a vatikáni megállapodás és az egyházak finanszírozásáról szóló törvény felülvizsgálata, hogy megszüntethessék a nekik járó kiegészítő normatívát. A miniszter asszony elmondta: nincs leleplezendő titokról szó, az egyházakkal a múlt héten is egyeztetett a szociális törvény módosításáról. Hangsúlyozta: nem ideológiai szándékok vezetik. Szem előtt kell tartania a költségvetés teherbíró képességét, márpedig ha év közben az önkormányzati szociális intézmények tömegével alakulnak át egyházi fenntartásúvá, borul a tervezés. Göncz Kinga a szektorsemlegesség elvére is hivatkozott, szerinte ez sérülhet a finanszírozási egyenlőtlenségek miatt. Úgy véli, ez ott érhető tetten, hogy nem egyházi, de civil intézmények a felekezetiekkel ellentétben nem kapnak kiegészítő normatívát. Nem tartja igazságosnak azt sem, hogy egy szegénynek számító önkormányzat kevesebb pénzzel tudja kiegészíteni a normatívát, mint amennyi egy egyházi intézménynek állami kiegészítésként jár. Balog Zoltán, a Fidesz egyházi egyeztető tanácsának ügyvezető elnöke, Orbán Viktor egyházügyi tanácsadója elmondta: úgy látszik, az egyházi iskolába járó gyermekek elleni kampányt újabb kampány fogja követni. Szerinte azokat az idős embereket büntetné a kormány, akik nem önkormányzati, hanem egyházi fenntartású szociális intézményt választottak öreg napjaikra. Egyértelmű, hogy a miniszter asszony motivációja nem elsősorban anyagi, sokkal inkább ideológiai jellegű, hiszen azt kifogásolja Göncz, hogy a folyamat során az ellátó rendszerben meghatározóvá válik az egyházak szerepe. Az egyházi szociális intézményeknek általában nagyobb a vonzerejük. Az igényeknek, illetve az egyházak teherbíróképességének kell meghatározni, mekkora arányt képviseljen az egyházi szféra a szociális ellátó rendszerben. Balog Zoltán szerint képmutatás azzal érvelni, hogy 44,9 százalékkal magasabb normatív támogatásban részesülnek a felekezeti fenntartási intézmények, hiszen mindenki számára ismeretes, hogy ezt a számbeli eltérést a kiegészítő normatíva okozza, amelyet a mindenkinek járó alapnormatívához tesz hozzá, vagy a fenntartó önkormányzat, vagy az egyházi intézmények esetében a központi költségvetés. A református lelkész szerint a megoldási javaslat elképesztő, mivel az alkotmányos jogokat korlátozná. Gátolni kívánná az egyházi intézmények létesítését. A szociális törvény ilyen irányú módosítási kísérletét egyszer már felülbírálta egy alkotmánybírósági határozat. A vatikáni megállapodást egyoldalúan fölmondani nem lehet. Balog Zoltán leszögezte: politikai oldaltól függetlenül minden oldalnak bátorítania, nem gáncsolnia kellene az olyan alulról jövő, elhivatott egyházi és civil kezdeményezéseket, amelyek terheket vállalnának át az államtól. MN/MK A Magyar Hírlapban (19.o.) Fazekas Csaba Új exodus címmel fejti ki azon véleményét, hogy a történelmi egyházaknak is meg kellene fontolniuk a politikai életből kivonuló Hit Gyülekezete példáját. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a gyülekezet korábban rendkívül szorosan kötődött az SZDSZ-hez. A szerző szerint „a közéleti nyomulás stratégiájának feladása üzenet lehet a történelmi egyházak azon köreinek is, amelyek példáját korábban Németh Sándorék akarva-akaratlanul követni próbálták… E körök ugyanis nyilvánvalóan a jobboldal politikai szövetségesei, a Fidesz jövő évi választási sikereiben érdekeltek, s ezért… sokrétű szerepvállalásukat biztosra vehetjük. Talán egyszer (aligha 2006-ban) a hazai jobboldalnak is kényelmetlenné vagy feleslegessé válik a történelmi egyházakkal való jelenlegi kapcsolat, amelyből logikusan következik önnön kereszténységük militáns hangoztatása, a baloldal és a liberálisok egyházüldözőként való megbélyegzése. Az már általában a hazai közélet stabilitásának, megnyugvásának lesz a következménye, hogy az egyes egyházak – közéleti elvárásaik természetes megjelenítésén kívül – nem tekinthetik magukat hatalmi vagy pártpolitikai tényezőnek. Persze ez még messze van, és a jövő évi esetleges jobboldali fordulat bizonyosan együtt fog járni a korábban már többször levitézlett, rosszízű szektakampányok újraélesztési kísérletével.” Fazekas arra is kitér, hogy Németh Sándor megtalálta a Hit Gyülekezetének a közéleti megjelenésnek egy hatékony és modernebb formáját: a médiát. „Az írott és elektronikus sajtóban való befolyás hatékonyabb is lehet, mint a direkt politizálás, és meghozhatja számára azt, amit kopogtatócédula-gyűjtéssel nem tudott elérni: a politikai elit – kölcsönös előnyökkel kecsegtető – érdeklődését.” MH/MK A Magyar Nemzetben (7.o.) Balavány György Közéleti ördögkultusz című cikkének témája a Marylin Manson-jelenség. A cikkíró kifejti: azt, hogy egyes rock-zenekarok polgárpukkasztó allűrje mikor csap át igazi sátánkultuszba, nem tudható. A világszerte tapasztalható értékválságot azonban nem lehet csupán ezeknek a zenekaroknak a nyakába varrni. „A pornóipar, a drog, az abortuszok, a válás, a kedélybetegségek magas száma, az alkoholstatisztika és az öngyilkossági ráta azt mutatja, hogy a bukott angyal nem Mansonnal jött be Magyarországra.” A szerző idézi és anarchistának nevezi Bozóki András kultuszminisztert, aki szerint a punk – jelentése nagyjából szenny – nem halott. Balavány nem érti, „miért kéne elvárni a jelenlegi, istentagadó parlamenti többségtől, hogy megértéssel fogadjon bármilyen keresztény tiltakozást. E tiltakozás édes muzsika balliberális felebarátaink fülének. A Krisztus-gyalázás őnáluk jópofaság. Szeretik Marylin Mansont, mert kimondja helyettük: ’minden hívő féreg’. Észre kéne venni, hogy rég keresztényellenes civilizációban élünk, antikrisztusi lelkület sugárzik az újságokból, az irodalomból, a rádióból, a tévéből, a politikából, a kultúrából. Manapság azok az igazi sztárok, akik nem parodizálni-kipellengérezni akarják a világ rosszaságát, hanem kéjes igent mondanak rá, és vigyorgó, pimasz nemet mindarra, ami szent és igaz.” A cikkírónak nincsenek illúziója, s figyelmeztet: „a kormányváltás sem fogja jobbá tenni a világot, megváltoztatni az emberi szívet, nem fogja a Fidesz Isten országát elhozni a földre, legfeljebb jobban élünk egy kicsit. A világ marad egy hatalmas és egyre durvuló Manson-koncert. A legtöbb, amit tehetünk, hogy nem veszünk jegyet.” MN/MK